Ön is drágának tartja a hazai gyümölcsöt?

novekedes.hu • 2020. július 02., csütörtök •
Átlagosan 20 százalékos gyümölcsdrágulásra kell idén számítaniuk a fogyasztóknak, mert a tavaszi fagyok a várható termés felét tönkretették. Ez jóval nagyobb árváltozásokat is generálhatna, de az áremelkedéseknek gátat szab az importveszély.
Ön is drágának tartja a hazai gyümölcsöt?

Hatalmas károkat okozott az idei időjárás a hazai gyümölcsültetvényeken, ezért a gazdálkodók jóval kisebb termést szüretelhetnek le a szokásosnál. A veszteségekért kilencven százalékban a tavaszi fagyok tehetők felelőssé, amelyek több hullámban, folyamatosan érték a gyümölcsösöket.

Emellett az enyhe tél a kórokozóknak és kártevőknek kedvezett, míg az átlagosnál hűvösebb és csapadékos májusi és nyár eleji időjárás egyes terményeknél – így a szamócánál – az érést tette vontatottá, másoknál – például a cseresznyénél és a meggynél - pedig minőségromlást (főként termésepedéseket) idézett elő. A kártételek miatt a szakmai szervezetek arra számítanak, hogy az idén betakarítható termés a szokásos éves mennyiség felét éri csak el, vagyis egymillió helyett 500 ezer tonna körül alakulhat. A legnagyobb kiesések az almánál várhatók, mivel a termés kiugró években megközelítheti a 700-800 ezer tonnát is, most viszont csupán 350 ezer tonna körüli lehet. A felmérések szerint a veszteségek más gyümölcsfajoknál is jelentősek, sőt esetenként sokkoló mértéket öltenek.

Kajszibarackból például a termés 35-40 ezer tonna helyett mindössze 6 ezer tonnát tehet ki, így e gyümölcs szinte eltűnik a piacról. Cseresznyéből a betakarítható mennyiség 15-17 ezerről 6 ezerre, őszibaracknál 30-40 ezerről 10-12 ezerre, meggynél 70-80 ezerről 40-50 ezer tonnára apadhat, és gyenge-közepes, illetve feleakkora termés valószínűsíthető szilvából, és körtéből is. A durva veszteségek miatt a gyümölcsárak máris növekedésnek indultak, ezért a mostani szezonban a fogyasztóknak tartós drágulásra kell berendezkedniük. Az 50 százalékos terméskiesés nagyon komoly drágulást is generálhatna, de az árváltozásokat fékezi, hogy a komolyabb áremelkedések teret engednének az importnak.
A tavaszi fagyok ugyanis Európában jórészt Magyarországot és Kelet-Lengyelországot sújtották, így a kontinens nagyobb részén az idei gyümölcstermés átlagos lehet. Ez pedig alacsonyabb ottani árakat eredményezhet, amelyek a gyenge forintárfolyam ellenére is kedvezhetnének a magyarországi behozatalnak, ha itthon az árak elszabadulnának.

A kialakult piaci viszonyok mellett a hazai vásárlóknak összességében arra kell számítaniuk, hogy a gyümölcsökért 20 százalékkal kell többet fizetniük tavalyhoz képest. A kép azonban gyümölcsfajonként, és minőség szerint is rendkívül változatos lehet. A jó minőségű cseresznyénél például kilónként 700 és 1700 forintos árakkal is lehet találkozni, attól függően, hogy a termést mely régióban, illetve mikor és milyen ütemben szedték le. A hazai árakat e gyümölcsnél esetenként az is befolyásolhatja, hogy az extraminőségű cseresznyéért kilónként 6 euró körüli exportárakat is el lehet érni.

Az előrejelzések szerint a mennyiségi csökkenés ellenére a belföldi fogyasztói frissgyümölcs-igényeket hazai termésből ki lehet elégíteni, de a gyümölcsfeldolgozóknak már sokkal jobban meg kell küzdeniük az alapanyagokért. Ezért számos gyümölcsnél az étkezési és az ipari minőségű termés áralakulása között is jelentős eltérés lehet, illetve a feldolgozásra szánt árualap drágulása később hatással lehet a késztermékek áraira is. A legnagyobb mennyiséget képviselő ipari léalmánál például a tavalyi 25 forintos kilónkénti felvásárlási árak helyett 35-40 forintos árak is kialakulhatnak, bár az ármozgásokat a világpiaci sűrítményhelyzetre hatást gyakorló kínai és amerikai piaci események is alapvetően befolyásolják.

Az étkezési almánál viszont a termelők azzal is elégedettek lennének, ha – hasonlóan az elmúlt évhez - a „fa alól” eladott terményekért kilónként 80-100 forintot, a betárolt és később értékesítettek kilójáért pedig 200 forint körüli összeget kapnának. Itt ugyanis már tavaly is magas(abb) árak jellemezték a piacot, mivel a rossz hazai ültetvényszerkezet miatt az almások nagy része eleve ipari minőséget terem, így az étkezési minőséget elérő árukészlet eleve kevesebb. Erre vezethető vissza az is, hogy a téli-tavaszi időszakban az étkezési alma kilónkénti fogyasztói ára akár 600-800 forintra is szökhet az üzletekben.

Egyelőre kérdéses az is, milyen lesz az idei dinnyeszezon, amely a napokban kezdődött meg. A várható termés a 2019-es közelében alakulhat, vagyis körülbelül 190 ezer tonna körüli lehet, de az árviszonyok egyelőre bizonytalanok. Tavaly a magyar dinnyét a szezon kezdetén az üzletláncok 200 forintot megközelítő kilónkénti árakon kínálták, majd a fogyasztói árak egy későbbi nagy áresés után kilónként 90-100 forint között stabilizálódtak.

A termelők most úgy vélik, ha jó idő lesz, a dinnye idei ára is magasabb lehet, amennyiben viszont marad a csapadékos nyár, alacsonyabb árak jellemezhetik a piacot, mivel a termés minősége is csökkenhet.

Egyes gyümölcsöknél hatályos jogszabályok is közrejátszanak abban, hogy ne legyen kiszámíthatatlanul hektikus a piac. Az előírások szerint a meggybizniszben az évi 100 tonnánál nagyobb mennyiségű ipari meggyet feldolgozó cégeknek 2019 óta előzetesen - május 15-ig – szerződéseket kell kötniük a termelőkkel a felvásárolni kívánt árumennyiség minimum 60 százalékára.

A kontraktusokban az árat, illetve az azt meghatározó képletet is egyértelműen fel kell tüntetni. Ehhez kapcsolódóan a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács meggypiaci árprognózist is készít, amely azonban csak tájékoztató jellegű információkat nyújt, azaz a közölt árak betartása nem kötelező az ágazati szereplők számára. A Fruitveb mindenesetre a 2020-as prognózisban rögzíti, hogy a konzerv- és hűtőipari meggy árcentruma a sokéves adatok alapján kilónként 160-170 forint között alakul. Ez tekinthető olyan „egyensúlyi árnak”, amelyet a piaci szereplők „egyensúlyi helyzetben” fizetnek a gyümölcsért. Az idén azonban a terméskiesés miatt ennél jóval magasabb, 200-260 forint körüli kilónkénti meggyfelvásárlási árak lehetnek, és a további alapanyag-drágulásnak az szab határt, hogy a magyar konzervmeggy fő vásárlójának számító német piacon a késztermékeknél mekkora árakat lehet érvényesíteni.

Az olykor gazdálkodói tüntetésekig fajuló almapiaci helyzet normalizálása érdekében egy törvénymódosítás tavaly óta az ipari almánál is előírja, hogy az évi minimum 200 tonna termést feldolgozó cégek az árumennyiség legalább 60 százalékára előzetes szerződéseket kössenek. A termelői megállapodásokat legkésőbb augusztus 1-jéig kell tető alá hozni, tehát a szerződéskötési időszak az almánál még javában tart. A Fruitveb – a meggyhez hasonlóan - e gyümölcsnél is készít nem kötelező érvényű termés- és árprognózist, amelyet augusztusban hoznak majd nyilvánosságra.

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére