A politológus a debreceni akkumulátorgyárral kapcsolatos tiltakozások kapcsán kifejtette: ez egy jó beruházás, nemzetgazdasági értelemben fontos, mert munkahelyeket teremt most, a jövőben az akkumulátorgyárak a gazdaság hajtómotorjai lesznek - írta meg az MTI-re hivatkozva az origo.hu.

Lánczi Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy 2035-től a belsőégésű motorok gyártása befejeződik Európában, akkortól csak e-autót fognak újonnan üzembe helyezni, vagyis óriási igény lesz akkumulátorokra.

Aki akkumulátorgyárral rendelkezik, az tud nagy mennyiségben gyártani, így azé lesz a jövő

- fogalmazott, hozzátéve: ezt mindenki érti külföldön és itthon is, ám "külföldön sokak szemét csípi", hogy Magyarország nem az első ilyen beruházást hozza el.

A politológus azt mondta, elindult egy harc azért, hogy ezeket a gyárakat ne hazánkban építsék fel, Németországban keményen lobbiznak azért, hogy a magyar beruházások inkább náluk épüljenek fel.

Úgy vélte, meg kell vizsgálni, hogy

A DEBRECENI BERUHÁZÁST ELLENZŐ ELLENZÉKI PÁRTOK TEVÉKENYSÉGE HOGYAN FÜGG ÖSSZE EZZEL A NÉMET GAZDASÁGI TÖREKVÉSSEL,

fel kell tárni, van-e esetleg anyagi befolyásoltság, mint ahogy a választási kampányban is történt hasonló eset.

Az ellenzéki pártok tisztában vannak e beruházások jelentőségével, tudják, aki zöld technológiát akar, annak akarnia kell az akkumulátorokat, ezzel a gyárakat is, mert "nem fáról szüretelik az akkumulátort"

- mondta.

Szerinte nem véletlen, hogy eddig nem merült fel ezekkel semmilyen probléma, ahogy Németországban sem merülnek fel ilyenek.

Lánczi Tamás rámutatott arra, hogy a német gazdaság az elmúlt 2-3 évben pocsék állapotba került, Kína megelőzte őket autógyártás tekintetében, ezért észbe kaptak és küzdenek azért, hogy az ilyen fontos beruházások inkább náluk valósuljanak meg.

A politológus kiemelte, hogy a tiltakozások célja elrettenteni a befektetőket attól, hogy e korszerű technológiákat Magyarországra hozzák.

Nem ideológiai küzdelem ez, semmi köze ahhoz, hogy valaki zöldpárti-e vagy sem, egyszerűen a nemzetgazdasági érdekekkel szembe mennek azok, akik el akarják lehetetleníteni az akkugyárak hazai létesítését

- mondta.

Emlékeztetett arra, hogy amikor a magyar libatömés ellen tiltakoztak, akkor a francia libamájtermelők finanszírozták a tiltakozást vezető erőket, tehát kicsiben ugyanez történt akkor is. Mint mondta, ez egy sokkal komolyabb történet, mert nem egy egyszerű ágazatról, nem iparpolitikai kérdésről van szó, hanem nemzetstratégiai kérdésről.

Lánczi Tamás azt is mondta,

A MA BERUHÁZÁSAIBÓL LESZNEK A HOLNAP MUNKAHELYEI ÉS AZOKBÓL TERMELŐDNEK MEG AZOK A JAVAK, AMIKBŐL FENNTARTHATÓK A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK.

Szerinte nagyon sokan "pedáloztak" azért, hogy hozzájuk kerüljenek ezek a beruházások, hazánk azonban okos iparpolitikával, jó szabályozási környezettel elérte, hogy ezek ide jöjjenek.

A politológus szerint ezek olyan beruházások ezek, amelyek valódi értékei 5-10 év múlva lesznek láthatók, amikor a teljes mobilitás elektromos lesz, így felbecsülhetetlen előny lesz egy ilyen akkugyár.