„Ma 300 ezer betöltetlen állás van az országban, és arra számítunk, hogy ez akár egymillióra, sőt még tovább emelkedhet. Ha ezt nem csökkentjük, akkor valós termelékenységi problémák állnak elő” – hangsúlyozta a miniszter sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a képzések fejlesztése, illetve a család és a karrier összehangolásának megkönnyítése segíthet ugyan, de a bevándorlók számának növelése is elengedhetetlen lesz a mérnökök, az iparosok és az ápolók körében.

A Zöldek tagjaként politizáló Habeck kiemelte: „kolosszális” feladat lesz Németország számára, ha valóban el akarja érni az üvegházhatású gázok csökkentését az ipar energiaigényének kielégítése mellett. 2030-ra várhatóan csak a felére lesznek képesek csökkenteni a kibocsátást az 1990-es szinthez képest, ami messze elmarad a kormány 65 százalékos elméleti céljától. A koronavírus-világjárvány hatásai miatt Németország tartani tudta a 2020-ra kitűzött 40 százalékos csökkentést, de 2021-re már megszűntek ezek a hatások, és a kibocsátás ismét emelkedni kezdett. Ennek egyik oka, hogy Németország úgy döntött, az év végéig leállítja az összes atomerőművét, és emiatt nagyobb arányban használnak szénalapú erőműveket, amelyeket „ideális esetben” 2030-ig szintén felszámolna a német kormány, miközben fokozatosan átállnak kevésbé környezetszennyező energiaforrásokra.

A megújuló energiaforrások – a nap- és a szélenergia – jelenleg Németország energiaszükségletének 43 százalékát fedezi, de ezt 2030-ig igen jelentősen, 80 százalékra kellene növelni – mutatott rá a miniszter, megjegyezve, hogy az áramfogyasztás ebben az időszakban ráadásul várhatóan jelentősen emelkedni is fog, mert az emberek tömegesen kezdenek például elektromos járműveket használni.

(MTI)

Nyitókép: Kay Nietfeld / DPA / AFP