Nagy gond az élelmiszerpazarlás, de lehet tenni ellene

• 2021. április 08., csütörtök •
Az összes megtermelt élelmiszer egyharmada szemétbe kerül, miközben egymilliárdan éheznek a Földön. A vállalatoknak és a vásárlóknak határozott lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy csökkentsék az élelmiszerpazarlást. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a probléma enyhítésére a jelenlegi helyzetben.
Nagy gond az élelmiszerpazarlás, de lehet tenni ellene

Az élelmiszerpazarlás az utóbbi időkben egyre nagyobb figyelmet kap világszerte, méghozzá jó okkal, mivel a statisztikák egyenesen riasztóak a témában. A világ 17 százalékkal több ételt termel, mint 30 évvel ezelőtt, mégis ennek a fele se kerül elfogyasztásra – számolt be a Forbes.

Nem csak az élelmiszer mennyisége számít

Az emberiség az elmúlt 100-200 évben jelentős haladást ért el az élelmiszeriparban, mivel ma már képes hatalmas mennyiségű élelmiszert, ipari módon előállítani ahhoz, hogy mindenkit jól tudjon lakatni - az élelemhiány nem önmagában a rendelkezésre álló élelem elégtelensége miatt jelentkezik, hanem az elosztás egyenetlensége miatt. Habár az élelmiszertermelési rendszerek hatékonysága gyakorlatilag folyamatosan növekszik, mégis egyre több előállított termék kerül a szemetesbe, miközben közel egymilliárd ember még mindig az éhezéssel küzd.

Statista grafikáján az látható, hogy az ENSZ 2021-es indexe szerint, az élelmiszerpazarlás nem csak egyszerűen globális, hanem főként a háztartásokat érintő probléma. A háztartásokban (household) évente 569 millió tonna élelmiszer meg veszendőbe, az étkezéshez kapcsolódó szolgáltatásokban (food service) 244 millió tonna, míg a kiskereskedelmi veszteség 118 millió tonna.

EGY HÁZTARTÁSBAN ÉVENTE ÁTLAGOSAN 74 KILOGRAMM ÉLELMISZER KERÜL A SZEMETESBE

a modellezés szerint.

Infographic: Food Waste Is Becoming A Billion Tonne Problem | Statista Statista

Az élelmiszerpazarlás problémáját 2012-ben Tristram Stuart, a témával foglalkozó brit szerző és előadó, ismertté vált prezentációjában úgy világította meg, hogy a világ élelmiszer-ellátását kilenc szelet kenyérhez hasonlította, miszerint évente egy szelet elveszik a gazdaságban, például a rossz kezelés vagy éppen a megfelelő tárolás hiánya miatt. További három darabot adnak az állatoknak, hogy ezzel sajtot, húst, tojást állítsanak elő, viszont ebből csak egy szelet térül meg, a maradék kettőből hulladék (trágya) lesz, mivel az állatok önmagukban nem a leghatékonyabbak a fehérjetermelésében, hiszen ahhoz szükség van az emberi közreműködésre. Mindezek után, elveszik két darab különféle okok miatt, mint például a romlás, tökéletlen megjelenés miatt. A legvégére a kilenc szelet kenyérből marad négy szelet az elfogyasztásra, amely nem a legmegfelelőbb arány.

IllusztrációFORRÁS: SHUTTERSTOCK

Fontos kiemelni, hogy nem csak azzal van probléma, hogy egyes elemzések szerint az elpazarolt élelmiszer mennyisége elegendő lenne az éhezés jelenségének globális felszámolásához, hanem azzal is, hogy a feleslegesen kezelt élelmiszer közben meríti a bolygó erőforrásait. A FoodPrint egyik beszámolója szerint például az USA-ban az előállított termékek 40 százaléka elpazarolttá lesz. 

Számos okot lehet felsorakoztatni, ami miatt az ételeket nem fogyasztják el, egy részük még a boltba jutás előtt elvész a rossz időjárás, a feldolgozási problémák, a túltermelés, illetve az instabil piacok miatt. Az otthonokban viszont sokszor azért kerülnek a termékek a szemetesben, mert az emberek túlvásárolják magukat, rosszul tervezik meg a szükséges mennyiséget, illetve figyelmetlenül szerzik be az ételeket.

Magyarországi helyzet

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tavaly őszi felmérése szerint 4 százalékkal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt három évben. Magyarországon először 2016-ban száz háztartás bevonásával készítettek élelmiszerhulladék-felmérést, majd később 2019-ben megismételték a kutatást, immár 165 háztartással. Az új adatok szerint egy átlagos magyar állampolgár 65 kilogramm élelmiszert dob a kukába évente.

Tavaly tavasszal az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hívta fel a figyelmet arra, hogy az alapvető fogyasztási cikkek felesleges felhalmozása miatt megnőtt a hulladék mennyisége és a fel nem használt termékek rendkívül nagy problémát jelentenek a környezet számára. Ennek az oka főleg az, hogy a koronavírus-járvány miatt az emberek sokkal több időt töltenek el otthon, és így a különböző hulladéktípusok száma ugrásszerűen megnőtt.

EBBEN AZ IDŐSZAKBAN FONTOS, HOGY CSAK A VALÓS IGÉNYEKNEK MEGFELELŐ MENNYISÉGŰ TERMÉKET VÁSÁROLJA MEG A HÁZTARTÁS ÉS KERÜLJE A TÚLFOGYASZTÁST.

IllusztrációFORRÁS: ISTOCK

Ezekre érdemes odafigyelni

A friss élelmiszerek megromlása hatalmas összegeket emészt fel a világban, ám vannak technológiák, amiknek hatalmas potenciálja van ennek csökkentésére. Ha az elpazarolt élelmiszerek negyedét meg lehetne menteni, akkor az elegendő lenne akár 870 millió éhes ember számára - közölte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.

A SZILÍCIUM-VÖLGYBEN MEGTALÁLHATÓ SZÁMOS TECHNOLÓGIAI ÓRÁSCÉG KÖZÜL EGYRE TÖBB FOGLALKOZIK AZ ÉLELMISZERPAZARLÁSI PROBLÉMÁK LEHETSÉGES MEGOLDÁSAIVAL.

De említhető az online kereskedelmi óriás Amazon is, mely kifejlesztett egy ingyenes applikációt, Save the Food néven. Ez étellel kapcsolatos információkkal látja el a háztartásokat. Ezen kívül az Apeel és a Brightfarms vállalatok számos megoldást nyújtanak a hulladék csökkentésére.

IllusztrációFORRÁS: SHUTTERSTOCK

A VILÁGON NYOMASZTÓ MENNYISÉGŰ ÉTELT DOBNAK KI AZÉRT, MERT NEM ELÉG SZÉPEK.

Kiskereskedelmi szinten nagy mennyiségű élelmiszert nem használnak fel, mivel a vállalatok minőségi színvonala túl nagy hangsúlyt fektet a kinézetre. Az olyan rendelkezések, amelyek ösztönöznék a vállalatokat és a fogyasztókat ezeknek a termékeknek a felhasználására, hosszútávon az élelmiszerpazarlási probléma megoldásának egyik elengedhetetlen részei lehetnének.

A legígéretesebb megoldás a problémára az lenne, ha az emberek az étkezési szokásaikon változtatnának, ugyanis kiderült, hogy ha bizonyos ételeket más lehetőségekkel helyettesítünk, akkor nagy mértékben csökkenthetjük a pazarlást. Számos módon mérsékelhető a probléma egyéni szinteni is, például a növényi alapú élelmiszerekre való áttéréssel. Ezzek hozzá lehet járulni a környezet kíméléséhez is, mivel az ipari állattenyésztés rendkívül sok alapanyagot emészt fel, valamit víz- és légszennyezéssel járhat.

IllusztrációFORRÁS: SHUTTERSTOCK

Mindemellett a fogyasztók is tehetnek az élelmiszerpazarlás ellen, például azzal, hogy előre eltervezik a menüt, megírják a bevásárlólistát, helyesen tárolják az élteleket és a lejárathoz közeli termékeket is megvásárolják.

Összegezve, a fogyasztói magatartás a világon ugyanannyira fontos, mint a vállalatok hozzáállása, megoldásai az élelmiszerpazarlás problémára.


Forrás: origo.hu
Kép: SHUTTERSTOCK

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére