Múltidéző IV.: Zrínyi Miklós menyegzője Monyorókeréken

Horváth Vilmos • 2021. május 04., kedd •
Vajon hányan tudják, hogy a Szombathelytől mindössze 25 kilométerre fekvő, 936 lélekszámú Monyorókeréken (ma: Eberau) ülte fényes lakodalmát a szigetvári hős várvédő, a horvát és magyar történelem kiemelkedő alakja, Zrínyi Miklós?
Múltidéző IV.: Zrínyi Miklós menyegzője Monyorókeréken

Monyorókerék várát 1221-ben "Urk-Burg" néven említik először. Ismert az is, hogy 1292-ben a Chem nembeli Bernhard gróf volt a várnagya. Ez az 1300-as évek elején - nem ismert okok miatt - elpusztult. Annyi viszont bizonyos, hogy Ellerbach Vilmos 1369 után egy vízi várat épített a helyén az alapjaira.  A mai Erdődy-kastély ennek a várnak a felhasználásával épült a 17. században. Ami a tulajdonosokat illeti: 1396-tól az Ellerbach család, majd 1496-tól az Erdődyek birtoka volt. 1556-ban lett a Zrínyiek zálogbirtoka, akik 1558-ban áttértek a protestáns hitre.

Mindez azért érdekes, mert ebben a várban tartotta esküvőjét 1564. szeptember 21-én Zrínyi Miklós Rosenberg Éva bárónővel. (Érdekesség, hogy jóval korábban – még első házassága előtt) Erdődy Péter leányát jegyezte el Zrínyi Miklós, ezért egy csere folytán így került a monyorókeréki uradalom a Zrínyiek tulajdonába. Az esküvőre azonban nem került sor, ezért a birtokot csak hosszantartó pereskedés útján tudta visszaszerezni 1613-ban az Erdődy család.) A dúsgazdag, cseh menyasszony nem kisebb birtokot, mint a gyönyörű Jindrichuv Hradecet hozta a házasságba. S mivel a Rosenberg család a cseh protestánsok egyik vezető ereje volt, így még inkább teret nyerhettek a Zrínyi családban a hitújítás eszméi.

Miklós és Éva egy évig jártak jegyben, a ritka találkozások között sűrűn váltottak leveleket - német nyelven - olyan témákról is, amelyekről nem lett volna illendő nőkkel társalogni.

A felvilágosult gondolkodású grófnőnek ugyanis egészen más volt a véleménye az életről, a művészetekről, férfi-nő kapcsolatáról,

mint a korabeli főrangú asszonyoknak, akiket szerénységre, szelídségre, jótékonykodásra, rászorulók istápolására neveltek, és arra, hogy minél több utódot szüljenek uruknak. Évát ez a "mássága" még kívánatosabbá tette a csatákban edzett, kemény hadvezér számára, és ha nem is minden érdek nélkül, de szerelemből akarta elvenni. A menyegző idején Zrínyi Mikós 56, míg az ara 27 éves volt.

A szigetvári hősnek, Zrínyi Miklósnak ez már a 2. házassága volt. Első feleségével, Frangepán Katalinnal 21 évvel korábban, 1543-ban házasodtak össze, s Zrínyi hatalmas vagyont nyert feleségével. Frangepán Katalin (aki természetesen nem tévesztendő össze a Bécsújhelyen 1671-ben kivégzett Zrínyi Péter feleségével, Zrínyi Ilona anyjával) 18 évnyi házasság után, 1561-ben titokzatos körülmények között halt meg. A csáktornyai Szent Ilona-templom kriptájába, a Zrínyi család nyughelyére temették. Zrínyi György (1549-1603) Szigetvár eleste után ide vitette díszkísérettel édesapja levágott fejét, hogy katonai tiszteletadással első felesége mellé temessék.

Egyébiránt Zrínyinek Frangepán Katalintól tizenhárom gyermeke - 5 fia és 8 lánya – született.

Rosenberg Éva - rövid, mindössze kétévnyi házasságuk alatt - egy fiút szült, Zrínyi (III.) Jánost. Férje halálát valószínűleg a Zala megyei csatári erődítményben élte meg. Ez kedvelt helye volt Zrínyinek, hiszen végrendeletében az erősséget fiainak hagyta, felesége számára pedig tartózkodási helyül jelölte ki. Az asszony Miklós hősi halálát követően a kis Jánossal Csehországba költözött, ahol 1578-ban újra férjhez ment, az itáliai Paolo de Gassoldo lett a társa. Zrínyiné 1591-ben halt meg Mantovában. Fiuk cseh nagybirtokosként 1612-ben, gyermektelenül hunyt el. Sírhelye ma is látogatható a dél-csehországi Vyšší Brod (Hohenfurt) ciszterci apátság templomában.

Szép gesztus, hogy 2016-ban, a Zrínyi-emlékév alkalmából a Burgenlandi Horvát Kultúregyesület, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, a magyar és horvát nagykövetség emléktáblát állított, arra emlékeztetve, hogy Szigetvár hőse, Zrínyi Miklós 1564-ben a monyorókeréki kastélyban vette el második feleségét, Rosenberg Évát.


XVI.századi lagzik

A korabeli ember számára nagyon fontos szerepet töltöttek be a lakodalmak. A főúri paloták nemcsak az urak, hanem olykor a familiárisok házasságkötése után is a lakomák színhelyéül szolgáltak. A nemesek ugyanis kedvelt familiárisaik számára maguk szolgáltatták a lakodalmat, ők biztosították a helyszínt és az ételeket. Ez utóbbiak alapanyagát természetesen a jobbágyok kötelessége volt beszolgáltatni! 

A korszak étkezéséről megemlékezők szerint az egy-egy lagzira beszerzett élelmiszer hatalmas mennyiségű volt.

Ezzel illusztrálták, milyen sokat ettek akkoriban. A kép azonban csalóka! Jól felfogott érdekből a főúr mindig jóval több élelmiszer beszolgáltatását rótta ki uradalma falvaira, mint amennyire valójában szüksége volt. Összeírások tanúsítják: mindig jelentős mennyiség maradt meg a beszolgáltatott élelmiszerből. Ezeket azután udvara élelmezésére fordíthatta, jókora összegeket megspórolván így. Nagyon nehéz meghatározni, hányan is vettek részt egy-egy ilyen lakodalmon, a főurak ugyanis jelentős kísérettel érkeztek. Tudunk olyan familiárisnak szolgáltatott lakodalmakról, ahol a 3-4 főúri vendég 100-150 fős kísérettel érkezett.


 

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére