A második világháború Európában 1945. május 9-én ért véget, amikor a náci Németország aláírta a fegyverletételt, pár nappal az országot irányító diktátor Adolf Hitler öngyilkossága után. A szörnyű pusztítással járó háború végét jelző időpont a Szovjetunió, majd később Oroszország számára azóta is meghatározó időpont – olvasható a BBC összefoglalójában.

Miért fontos ez a dátum?

A világháború során mintegy 27 millió halottat vesztő ország identitásának alapját adja máig a nagy honvédő háborúban aratott győzelem, amit többek között a moszkvai Vörös téren tartott katonai parádéval és több városban tartott megemlékezéssel ünnepel Oroszország. A szimbolikus dátum közeledése élénk találgatásokat váltott ki a nyugati megfigyelők körében, miután Oroszország ismét háborúban áll, ám ezúttal támadó félként és egyelőre mindenképpen messze a győzelemtől.

Ezen a napon a győzelemben kulcsszerepet játszó ezredek és a legújabb katonai fejlesztések is láthatóak és gyakran használja ezt a napot az orosz vezetés céljai kinyilvánítására és haderejének demonstrálására is. A szovjet időkből eredő ünnepséget a győzelem 50. évfordulóján támasztotta fel Borisz Jelcin egykori elnök, de éves szinten ismétlődő rituálét Vlagyimir Putyin csinált belőle 2008-ban.

Az orosz történelemkönyvekben is kiemelt szerepet kap a rettenetes véráldozat árán kivívott győzelem, mely az orosz hadsereget Európa felszabadítóiként mutatja be, nem is teljesen alap nélkül – még ha a Vörös Hadsereg által elkövetett atrocitások és a kontinens keleti felét évtizedekre a szovjet érdekszférához csatoló béke miatt számos ország ennél árnyaltabban is látja az eseményeket.

A világtörténelem legnagyobb háborújában aratott győzelmet ünneplő felvonulás békeévekben az orosz fegyveres erők dicsőségét és erejét hivatott sugározni, ám kérdés, hogy az idei, az Ukrajnával szemben invázió alatt sokakat meglepő módon, a vártnál jelentősen gyengébben teljesítő orosz haderő árnyékában milyen események várhatóak. 

Ne feledjük, hogy az ellenséget a hivatalos moszkvai irányvonal szerint most is a nácik jelentik.

Mi várható az idei évben?

2014-ben a Krím-félsziget megszállását is ünnepelte Oroszország és a Vörös téren a fasizmus felett aratott győzelemről szónokló Vlagyimir Putyin, aki ugyanazon a napon Szevasztopolba is elrepült, hogy kifejezze a diadalát. Az idei évben azonban nem valószínű, hogy hasonló sikereknek örülhet az orosz elnök, ugyanakkor elképzelhető, hogy azon a napon megtörténik a formális hadüzenet, a harcok beszüntetése vagy épp az általános mozgósítás. A katonai felvonulást idén is biztosan megtartják. 

Lehetséges persze, hogy ennél kevésbé jelentős lépések várhatóak azon a napon, 

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter például arról beszélt, hogy Moszkva nem tervezi lépéseit mesterségesen a dátumhoz igazítani. 

A hétfői napon mindenesetre valamifajta propaganda értékű győzelem mindenképpen hasznos volna az orosz vezetés számára. Ez könnyen lehet Mariupol bevételének közlése például és ezzel párhuzamosan az orosz leírások szerint náci – független megfigyelők szerint is erősen szélsőséges – Azov brigád felett aratott győzelem. 

A kikötőváros utolsó, ukrán ellenőrzés alatt álló területe, a hatalmas Azovsztal acélgyár és az az alatt futó alagutak és bunkerek elfoglalása azonban jelentős áldozatokkal járhat. A Donyecki Népköztársaság élén álló Gyenisz Pusilin szerint azonban nem lesz felvonulás Mariupolban, azzal meg kell  várni a város hozzácsatolását a szeparatista köztársasághoz. Valamiféle ünnepségek azonban lehetnek a heves harcok sújtotta településen, legalábbis erre utalnak a televíziós műsorvezető, sokak szerint a Kreml szócsöveként is tevékenykedő Vlagyimir Szolovjov és Szergej Kirjenko által vezetett delegációk látogatásai.

Megfigyelők szerint Oroszország szerte a Győzelem Napjának szimbólumai idén szemben a szokásos 1945. május 9-i dátummal az évszám helyén 1945 mellett 2022-t is feltüntetik, összhangban a háború indoklására használt, az ukrán vezetést nácinak minősítő orosz értelmezéssel.

Moszkvában a Győzelem Napján tartott felvonulás régóta szolgálta a legújabb orosz harceszközök bemutatását, melyek közül 

különösen nagy aggodalmat keltett a 2015-ben bemutatott T-14 Armata tank, ám azt eddig még nem vetették be Ukrajnában, 

ugyanis a bevetésekre még nem áll teljesen készen.

Milyen fegyvereket vonultathat fel idén a Kreml?

A BBC orosz kiadása szerint a Vörös téren idén kevesebb fegyver és katona jelenhet meg, mint tavaly, de így is mintegy 10 ezer katona és 129 katonai eszköz lehet majd látható, köztük a legújabb T-80BVM tankok és a Pantsir S-1 légvédelmi rakétarendszerek. A 77 évvel ezelőtti győzelemre ugyanannyi repülő és helikopter, a háborút szimbolizáló Z alakú kötelékben szálló bemutatója is emlékeztet majd.

Külföldi vezetők viszont nem lesznek jelen az ünnepségen, 

mert a Kreml úgy látja, a 77. évforduló nem elég jelentős ahhoz. A nácik feletti győzelem napja a szomszédos, egykori szovjet tagköztársaságokban időközben egyre inkább veszít jelentőségéből. A második világháború alatt rendkívüli veszteségeket szenvedő Ukrajna inkább az emlékezés napjává tenné ezt a dátumot a győzelem ünneplése helyett, míg Kazahsztánban idén már a harmadik évben maradhat el az ünnepség, igaz az előző két év során a koronavírus is veszélyeztethette a parádét. Lettország pedig az Ukrajnával szembeni orosz támadás áldozatainak szenteli a nevezetes dátumot.