Minden eddiginél szigorúbb szabályozásról tárgyalhat az EU, jöhet a korhatár-ellenőrzés

• 2025. június 04., szerda •
A dán uniós elnökség prioritásának tartja a gyermekek online védelmét, miközben több tagállam beállt egy olyan javaslat mögé, amely tovább szigorítaná a közösségi média használatát. Felmerült a szülői beleegyezés, és egy életkor-felismerő rendszer bevezetése is.
Minden eddiginél szigorúbb szabályozásról tárgyalhat az EU, jöhet a korhatár-ellenőrzés

Több tagállam uniós szintű szabályokat szorgalmaz a gyermekek hatékonyabb védelme érdekében az online felületeken – írja az Index. Az előterjesztő Görögország, az elképzelést Franciaország és Spanyolország is támogatja. A javaslat szerint az Európai Unióban bevezetnék a digitális felnőttkort, amely alatt a kiskorúaknak szülői beleegyezésre lenne szükségük a különböző közösségi médiafelületeken való bejelentkezéshez.

Az előterjesztést a tagállamok illetékes miniszterei várhatóan június elején tárgyalják. Az unió soros elnökségét júliustól Dánia veszi át, a dán kormány digitális ügyekért felelős minisztere, Caroline Stage Olsen pedig már jelezte is, hogy a gyermekek online védelme prioritást élvez számukra. Mette Frederiksen dán miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy 15 év lehet a korhatár a szigorúbb ellenőrzésnél.

Az Európai Bizottság egyébként dolgozik néhány, a már meglévő szabályozásra épülő intézkedésen, de a hamarosan napirendre kerülő javaslat minden eddiginél tovább menne: magukon az eszközökön – tehát nem az applikációkban –, tennék kötelezővé a beépített életkor-ellenőrzést és a szülői felügyelet/jóváhagyás lehetőségét.

Életkor-felismerő rendszer?

A javaslatról megkérdeztük Pöltl Ákos családbiztonsági szakértőt, aki lapunknak kifejtette:

Azt feltételezem, hogy az ausztrál minta inspirálta az elképzelést. Ausztráliában 2024 decemberében fogadtak el egy törvényt arról, hogy 16 éves kor alatt nem lehet fellépni a közösségi média oldalaira. Önbevallásos alapon most is sok oldal kér korhatár-igazolást, de Ausztráliában arra kötelezték a techóriásokat, hogy dolgozzanak ki egy életkor-felismerő rendszert. A lehetséges verziókat mostanában mutatják be a kormánynak, például az egyik a bankkártyás online azonosításra hasonlít. Ha kiválasztották a megfelelő verziót, az év második felében be is vezethetik.

Pöltl Ákos az európai javaslattal kapcsolatban hangsúlyozta, az ördög a részletekben rejlik, nagy kérdés, hogy a gyakorlatban hogyan működne a szülői hozzájárulás, illetve be lehet-e vezetni egy valóban működő életkor-felismerő rendszert. Pöltl úgy látja, ehhez a technológia és a pénz is adott a vezető technológiai vállalatoknál.

A családbiztonsági szakértő arra is felhívta a figyelmünket, hogy a GDPR-szabályozás rögzítette, 16 éves kor alatt csak szülői hozzájárulással lehet a gyerekek adatait kezelni, de a korhatárt több tagállam önkényesen leszállította például 13 évre. Magyarországon maradt a 16 éves korhatár.

Pöltl Ákos támogatná a szigorúbb ellenőrzést, mint hangsúlyozta:

még 13-14 éves kor körül is konkrétan negatív hatással van az idegrendszeri fejlődésre a túlzott közösségimédia-, streaming- vagy videójáték-használat. Ráadásul hosszú távú kutatások is bizonyították, hogy a dopamin drogszerűen hat a gyerekekre, függőséget okoz ezeknek a felületeknek a használata. Nem a technológiával van a probléma, nem kell az őskorba visszamenni, de egy bizonyos életkort meg kell várni a gyakoribb használattal, mert befolyásolja az idegrendszer fejlődését. Az is fontos szempont, hogy a gyerekek naivitását kihasználva könnyebb átverni őket, mint egy felnőtt embert, a megtévesztés pedig nagyon gyakori az online felületeken.

A családbiztonsági szakértő elárulta: „Számos szakmai szervezet kezdett el ezen a területen együtt dolgozni az elmúlt időszakban a gyermekek mentális egészségének megőrzése érdekében, miután a friss kutatások mellett a gyermekpszichiátriai rendelések forgalomnövekedése is jelzi a probléma nagyságát. A szakmán belül folyik a diskurzus a problémáról, valaki a gyerekek tudatosítását tartja megoldásnak, de egy 12-15 éves gyerek még nem tart ott a fejlődésben, hogy tudatosan nemet mondjon azokra a felületekre, amelyek kielégítik a dopamin iránti vágyát. Ez egy olyan tévút, amelyre könnyű rávinni a szülőt, mert mindenki a könnyebb kiutat keresi. Szabályokra van szükség, de a tiltás önmagában nem működik elég jól, a gyerekek számára is érthető, központi korlátozásokat kell bevezetni, mint amilyen az iskolai okostelefon-használat korlátozása.”

(Borítólép: Marijan Murat / picture alliance / Getty Images)
Forrás: index.hu

közösség

további frisss

lap tetejére