Gáz van! Lesz gáz?

Miközben Nyugat-Európában arra készítik fel a lakosságot, hogy miként tudnak virágcserépből és teamécsesből fűtőtestet készíteni, addig nekünk, magyaroknak most télen sem kell fagyoskodnunk. Ahogy Orbán Viktor a Fidesz-kongresszuson fogalmazott: 

Mi télen fűtött szobákban leszünk, nyugaton meg szülhetnek a férfiak.

Ez nem a csillagok szerencsés együttállásának köszönhető, hanem a magyar kormány átgondolt stratégiájának eredménye. Az alábbiakban azt nézzük meg, hogy miként jutottunk el idáig.

Orbán Viktor, a Fidesz újraválasztott elnöke, miniszterelnök beszédet mond a Fidesz 29. tisztújító kongresszusán Budapesten, a Hungexpón 2021. november 14-én. FORRÁS: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

Gázcsövek a hidegháború idején

Az 1970-es és 1980-as években még minden rendben volt, el tudták választani a politikát és a gazdasági érdeket. Akkor még javában dúlt a hidegháború, az USA és a Szovjetunió az űrben és óceánokon nézett egymással farkasszemet. Afganisztánban, Angolában, Nicaraguában pedig "proxi" háborút folytattak a két akkori szuperhatalom által támogatott helyi erők. 

A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG (NSZK) ENNEK A KONFLIKTUSNAK A FRONTVONALA VOLT, ÁM VEZETŐI VILÁGOSAN SZÉT TUDTÁK VÁLASZTANI A POLITIKÁT ÉS GAZDASÁGI ÉRDEKET. 

A II. világháborúban vesztes németek lemondtak bizonyos (drága) fegyvernemekről (atomfegyverek, repülőgép-hordozók, kémműholdak), cserében a (német fegyvergyárak által gyártott és exportált) hagyományos fegyverek terén vállaltak nagyobb szerepet, és a "csekk-könyv diplomácia" jegyében állták (egyébként máig) az amerikai megszálló csapatok állomásoztatásának költségeit, és rengeteg amerikai fegyvert is vásárolnak. Az egyenleg persze bőven pozitív volt, ami meg is látszott az NSZK gazdasági teljesítményén és a nyugatnémetek életszínvonalán. Ezt hívják a német közbeszédben a "béke osztalékának" (Friedensdividende).

Miután a nagyméretű gázcsöveket 1968-ban levették a NATO embargós listájáról, a nyugatnémet acélgyárak, nagybankok és energiacégek 1970-ben egy első megállapodást kötöttek Moszkvával: 

A NÉMETEK EGYMILLIÓ TONNÁNYI GÁZCSÖVET SZÁLLÍTANAK, A SZOVJETEK "CSERÉBEN" ÉVI 3 MILLIÁRD KÖBMÉTER GÁZT ADNAK. 

A szerződés egyfajta kapunyitás is volt Berlin új keleti politikája számára, amely Willy Brandt szocdem kancellár 1970. decemberi varsói szimbolikus letérdelésében, majd a 1972-es német-német alapszerzősében csúcsosodott ki. Az együttműködés kölcsönösen előnyös volt. A németek kiszámíthatóan és jó áron jutottak gázhoz, a szovjetek pedig devizához.

John F. Kennedy amerikai elnök, Willy Brandt későbbi szociáldemokrata kancellár, akkori nyugat-berlini főpolgármester és Konrad Adenauer kereszténydemokrata kancellár Nyugat-Berlinben, 1963. június 26-án. FORRÁS: PICTURE-ALLIANCE/AFP/DPA

A DÖNTÉS AZÉRT IS BIZONYULT JÓNAK, MERT 1973/74 FORDULÓJÁN AZ OLAJVÁLSÁG CSÚCSPONTJÁN AZ ARAB OLAJKITERMELŐ ORSZÁGOK CSÖKKENTETTÉK AZ IZRAELT TÁMOGATÓ ORSZÁGOKBA IRÁNYULÓ ELADÁSAIKAT. 

Willy Brandt kormánya ekkor bővítette volna az orosz gázimportot és indította el az atomerőmű építési programot. Persze nemcsak a német lakosság és ipar energiaszükségletét fedezték így, hanem már akkor is voltak környezetvédelmi szempontok. A szocdem kancellár azt is szerette volna, ha a "Ruhr-vidék fölött újra látják a kék eget!".

A Szovjetunió 1979-es afganisztáni bevonulása; majd a lengyel Szolidaritás Mozgalom tiltakozási hullámának brutális leverése (1980); valamint az 1981-83 között akadozó nukleáris leszerelési tárgyalások miatt fagyossá vált a két tömb közötti hangulat. Ez kihatott az NSZK és a Szovjetunió közötti gázkereskedelemre is, a bővítési terveket halasztani kellett. A nyugatnémetek ugyanis 1982-ben egy Szibériából Lengyelországon keresztül vezető gázvezetékről tárgyaltak Moszkvával, amelynek 20 milliárd márkás értéke már akkor is jelentős összegnek számított. A szerződés keretében Moszkva évente már 40 milliárd köbméter gázt szállított volna.

Miközben a Fuldai-árok mentén a két német állam és az őket integráló két kollektív védelmi szövetség (a NATO és a Varsói Szövetség) a nukleáris Armageddonra készült, az NSZK gazdasága egyezményt kötött a Szovjetunióval. A nyugatnémet cégek szállítják a gázcsöveket, a szovjetek a gázt. Az amerikaiak egy új Rapallo-megállapodástól féltek. 

AMIKOR A NÉMETEK ÉS AZ OROSZOK (SZOVJETEK) MEG TUDTAK ÁLLAPODNI, MINDKÉT FÉL JÓL JÁRT. AZ AMERIKAI GEOSTRATÉGA, GEORGE FRIDMAN MINDIG EL IS MONDJA, HOGY EZ 1871, 1917, 1922 ÉS 1939 ESETÉBEN — ÁTMENETILEG — MŰKÖDÖTT. 

Washington persze már akkor amerikai gázt akart Európának eladni, így ki akarta szorítani a szovjet konkurenciát.

EGYES SZENÁTOROK AZ AMERIKAI CSAPATOK KIVONÁSÁVAL FENYEGETTEK. ISMERŐS? TRUMP ELNÖK IS UGYANEZZEL PRÓBÁLKOZOTT, ANNYI KÜLÖNBSÉGGEL, HOGY Ő NEM AZ ALASZKAI, HANEM A CSEPPFOLYÓSÍTOTT AMERIKAI GÁZT AKARTA EURÓPAI SZÖVETSÉGESEINEK ELADNI.

Az amerikai fenyegetéseket Helmut Schmidt kancellár egy mondattal verte vissza: "Az NSZK-nak 'muszáj' szovjet gázt vásárolnia, hogy Moszkvának legyen devizája az amerikai gabonavásárlásokra!". Végül abban maradtak, hogy az amerikai cégek nem vesznek részt a gázvezeték építésében, de az USA nem is akadályozza azt.

Bye-bye atom?

A német politika a 2011-es fukusimai nukleáris baleset után úgy döntött, hogy 2022 végéig lekapcsolja az ország atomerőműveit. Az osztrákok már 1978 novemberében úgy döntöttek egy népszavazáson, hogy lemondanak az atomenergiáról. Ezzel a már kulcsrakész zwerndorfi atomerőmű sem indult el. 

NÉMETORSZÁG A 2011-ES DÖNTÉSSEL LETÉRT A WILLY BRANDT ÉS HELMUT SCHMIDT ÁLTAL KIJELÖLT ÚTRÓL, AMELY A GÁZRA ÉS ATOMENERGIÁRA ÉPÍTETTE A NÉMET LAKOSSÁG ÉS GAZDASÁG ENERGIAELLÁTÁSÁT. 

Az akkori tervek szerint idővel a megújuló energia váltotta volna ki a szén- és atomerőművek kapacitását, ami a mai napig nem valósult meg.

Az okok sokrétűek. A tengerparton gyorsan épülnek a szélparkok, ám a nagyipari fogyasztók délen vannak, így a tengerpart és Baden-Württemberg vagy Bajorország közé magasfeszültségű távvezetékeket kéne építeni. No pont ez az, amit a legtöbb ember nem szeretne a közelében. Ettől csak a veszélyeshulladék-égetőtől és mobilátjátszó-toronytól irtóznak jobban. A megoldás a földkábel lenne, amit nagyon drága és időigényes kiépíteni. A déli régiók maguk is szorgosan építik ki megújuló energiára épülő erőműveiket, és nem akarnak az északiaknak fizetni. München távfűtését hat geotermikus erőmű biztosítja, miért fizetnének más tartományok cégeinek?

AZ ATOMERŐMŰVEKET TEHÁT SORBAN LEKAPCSOLJÁK, MÁR CSAK HÁROM MARADT ÜZEMBEN. 

Tavaly, a járvány miatt visszaesett áramfogyasztás idején volt olyan időszak, amikor Németország pusztán a megújuló energiából tudta szükségletét fedezni. Vannak olyan időszakok is, amikor pl. északon olyan sok szélerőműves áram keletkezik, hogy fizetnek a felhasználóknak, csak vigyék.

Szélerőművek. A kép illusztráció. FORRÁS: DONG ENERGYMEDVIND/BENT MEDVIND SØRENSEN/©MEDVIND/BENT MEDVIND SØRENSEN - PLEASE USE: PHOTO: MEDVIND/BENT SØRENSEN/MEDVIND/BENT SOERENSEN

DE MI VAN AKKOR, HA NEM FÚJ A SZÉL, VAGY NEM SÜT A NAP? AZ ŐSZI ÉS TÉLI IDŐSZAKBAN FŐKÉNT NAPFELKELTE ELŐTT ÉS NAPLEMENTE UTÁN JELENTKEZNEK FOGYASZTÁSI CSÚCSOK. AKKOR BIZONY A CSÚCSERŐMŰVEKBEN OROSZ GÁZT KELL ÉGETNI. 

A szintén "sötétzöld" ideológia alapú klímapolitikát folytató Kaliforniában is öt gázerőművet kellett idén nyáron üzembe helyezni, mert másként nem tudták volna az igényt fedezni. Akinek nem volt türelme, vagy elege lett a demokraták energiapolitikája miatti sorozatos áramszünetekből; magas adókból; hajléktalanokból; és a BLM terrorjából, az a szomszédos Arizonába költözött, vagy egyenesen Texasba, mint ahogyan Elon Musk a Tesla-cég központjával. 

AZ OROSZ GÁZ MELLETT A NÉMETEK VESZNEK FRANCIA ÉS BELGA ATOMERŐMŰVI ÁRAMOT ÉS LENGYEL, VALAMINT CSEH SZÉNERŐMŰVI ÁRAMOT IS. 

Ahogy Pesten mondják: 

A hülyének is megéri!? 

Miközben Németországban 2022-ig lekapcsolják a atomerőműveket és 2038-ig (a jelzőlámpa-koalíció tervei szerint akár már 2030-ig) a szénerőműveket, addig a szomszédos országok hasonló technológiájával termelt áramát veszik. A belga atomerőművek biztonsági színvonaláról könyvtárnyi cikk jelenik meg a német médiában, de a barnaszén tüzelésű cseh és lengyel szénerőművekért sem sokan lelkesednek. 

Jó-jó! De akkor mit tehetnek a németek? 

— hallom a jogos kérdést. Az új kormány terveiben feloldják a szélerőművek telepítését korlátozó szabályt, miszerint csak a lakott területtől legalább két kilométeres távolságban lehet szélkereket felállítani. Így délen is több lesz a megújuló energia, igaz, ez madarak tíz- és százezreinek az életébe, valamint a szomszédban lakóknál a forgó lapátok árnyékának villózása miatti fényszennyezésbe fog kerülni. Másik alternatívaként megkönnyíthetik az észak-dél irányú áram autópályák építését.

Helló orosz gáz!

Marad még az orosz gáz égetése is a csúcsidőszakban. Vajon lesz elég orosz gáz? A kérdésre a cikk elején tett történelmi kitérő fényében a geopolitikai háttér bemutatása után tudunk választ adni.

A nyugati elitek nagy stratégiájában Kína világhatalmi ambícióinak megfékezése és megakadályozása a nagy cél. Ehhez előbb Oroszországot akarták demokratizálni, majd a szövetséges nélkül maradt Kínát. Ezt a célt szolgálták a "színes forradalmak" a millennium környékén. 

MOSZKVA NEM ADTA KÖNNYEN MAGÁT, ÉS A 2004-ES UKRÁN "NARANCSOS FORRADALOM" UTÁN EGY ÚJ TERVBE FOGOTT. NYUGAT-EURÓPA GÁZELLÁTÁSÁT UKRAJNA ÉS LENGYELORSZÁG KIKERÜLÉSÉVEL BIZTOSÍTOTTÁK VOLNA. 

Ehhez Északon az Északi Áramlat 1 (majd az igények növekedésével az Északi Áramlat 2) vezetéket építették meg a Balti-tengeren, amelyek közvetlenül kötik össze Orosz- és Németországot. Ezt a csövet egyetlen másik ország sem zárhatja el, és tranzitdíjat sem kell fizetni.

Délen a Déli Áramlat vezetett volna a Fekete-tengeren át Oroszországból Bulgáriába, majd onnan a Balkánon át Magyarországra és Ausztriába. A nyugat ezt a vezetéket a Nabucco vezetékkel ellensúlyozta volna, ám az idővel lekerült a napirendről. Ezt a versengést használta keretként az 1999-ben forgatott "A világ nem elég" című James Bond film.

Az oroszok azért is építettek "saját" vezetékeket, mert több ország is gázkereskedő központtá akarja kinőni magát. Északon Lengyelország amerikai LNG-t fogad saját termináljában (Swinoujscie, a háború előtt német Swinemünde), amihez a Norvégiából Dánián át érkező Baltic Pipe vezetéken jön további gáz.

Lengyelország és a balti államok az ismert történelmi előzmények miatt is igyekeztek leválni minden orosz energiaszálról, igaz az ottani lakosság hajlandó ennek az árát a magasabb rezsiszámlában megfizetni. 

AZ OROSZ VEZETÉKES GÁZ MINDIG IS OLCSÓBB MARAD A CSEPPFOLYÓSÍTOTTNÁL. 

Ázsiában ráadásul az európainál jóval magasabb árat lehet elérni, így az utóbbi időben a katari és amerikai LNG-tankerek is inkább arra veszik az irányt.

Törökország is szívesen válna gáznagyhatalommá. Ennek szó szerinti gerince a Transantolia gázvezeték (TANAP), amelybe keletről azeri és idővel iráni gáz érkezik. Északról a Kék Áramlaton keresztül orosz gáz csatlakozik hozzá. A 2020 nyári török-görög-ciprusi gázvitát is innen értjük meg. A keleti irányt erősíti a Kaszpi-tenger alatt épülő Kaszpi-tengeri gázvezeték, amely Oroszország és Irán kikerülésével, közvetlenül szállítana azeri és türkmén gázt Törökországba, és onnan Közép-Európába.

Törökország az EU által egyébként támogatott líbiai központi kormánnyal megegyezett a Földközi-tenger két ország közötti részének olyan (ún. kizárólagos gazdasági övezetekbe történő) felosztásába, hogy az Izrael előtt és Ciprus körül a tenger fenekén talált gázt ne tudják egy tenger alatti, Törökországot kikerülő vezetéken Görögországba szállítani. Ankara azt szeretné, ha a Levantei-medencében talált gáz Törökországon keresztül folytatná Európa felé az útját. Minél több cső érkezik egy országba, annál nagyobb az árverseny, és persze a tranzitdíjak sem jönnek rosszul.

A lengyel és török ambíciók vizsgálata után fordítsuk figyelmünket ismét az oroszok déli gázfolyosóban zajló építkezésére. 

MIUTÁN AZ EU ÉS AZ USA A KRÍM ANNEXIÓJA UTÁN MEGAKADÁLYOZTA EGY, A FEKETE-TENGER ALATT OROSZORSZÁGOT BULGÁRIÁVAL ÖSSZEKÖTŐ KÖZVETLEN VEZETÉK ÉPÍTÉSÉT, NEM MARADT MÁS, MINT AZ OROSZ-TÖRÖK KÉK ÁRAMLAT MELLÉ A TÖRÖK ÁRAMLAT — 2020 JANUÁRBAN BEFEJEZŐDŐ —MEGÉPÍTÉSE. 

A Déli Áramlat és a Nabucco elvetélt projektjei után, igaz kisebb kapacitással, végül idén októberre sikerült átadni azt a végül Balkáni Áramlatra keresztelt vezetéket, amely Törökországból Bulgárián, Észak-Macedónián és Szerbián keresztül vezet Magyarországra, majd innen Ausztriába.

Mivel a magyar kormány idén októberben 10+5 éves, hosszú távú gázvásárlási szerződést kötött Oroszországgal, a magyar lakosság és nemzetgazdaság gázellátása erre az időszakra biztosított. A tíz évre megszabott ár biztosítja a rezsicsökkentés megvédését is, hiszen szemben a rövid lejáratú szerződésekkel, amelyeket a növekvő kereslet miatt csak egyre drágábban lehet megújítani, itt kiszámítható marad az ár. A tendencia pedig növekvő, egyes szakértők jövőre már a 250 dolláros hordónkénti olajárat sem zárják ki.

Így indult az Északi Áramlat 2

Az Északi Áramlat 1 már működik, ám annak kapacitása nem tudott lépést tartani a nyugat-európai gazdaság növekvő igényével. A lengyel és török gázkereskedelmi tervek mellett itt kell szót emelni a német tervekről is. A német energiacégeknek is jól jön, hogy Oroszországból közvetlenül importálnak gázt, amit — Európa legnagyobbjai közé számító — gáztározóikban el is tudnak raktározni, vagy a meglévő gázvezetékeken át Csehországon és Szlovákián át Magyarországig, vagy nyugatra Hollandia felé is el tudnak adni. 

PUTYIN OROSZ ELNÖK AZ ÜZEMELTETŐ CÉG FELÜGYELŐBIZOTTSÁGÁBA MEGNYERTE GERHARD SCHRÖDER KORÁBBI NÉMET SZOCDEM KANCELLÁRT, AKI MÁIG KIVÁLÓ POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI KAPCSOLATOKKAL RENDELKEZIK.

Vlagyimir Putyin. FORRÁS: AFP/SPUTNIK/MIKHAIL KLIMENTYEV

Az Északi Áramlat 2 építése az ukrán konfliktus fényében nyert új értelmet. Arról már beszéltünk, hogy a Gazprom a színes forradalmak után ki akarta kerülni Ukrajnát, hogy már ne kelljen évi kb. 1-2 milliárd dollár tranzitdíjat fizetnie Kijevnek. Az ukrán kormány ebből modernizálhatta volna az országot; csökkenthette volna függőségét Moszkvától a gazdaság más terein; vagy egy működő demokráciát teremthetett volna egy volt szovjet tagköztársaságból. A 2014-es konfliktus kirobbanása után pedig a háborút is tudják ebből finanszírozni.

Angela Merkel kormánya nevében megígérte ugyan, hogy mindent megtesz az ukrán gáztranzit megtartásáért, és Putyin elnök is bizonygatta, hogy az orosz cégek a hatályban lévő megállapodások 2024-es lejártáig használni fogják ezt a relációt. A politikusi beszéd magyarra fordítva azt jelenti, hogy a német kormány számít az ukrán tranzitra, ám nem biztos, hogy használni fogja. Moszkva is szívesen szállítana arra, ha van megrendelés. Az ukránoknak volt más terve is.

Ez egy különösen pikáns szál, ugyanis Joe Biden korábbi amerikai alelnök, mai elnök fiához, Hunter Bidenhez vezet. 

HUNTER A BURISMA UKRÁN GÁZKONSZERN FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI TAGJA VOLT, AKI A GYANÚ SZERINT KIHASZNÁLTA AZT, HOGY "HOZZÁFÉR APJA FÜLÉHEZ". 

Az amerikaiak egy időben abban is láttak fantáziát, hogy kiaknázzák az Ukrajna alatt található palagázt, és azt adják el Európának. Donald Trump még elnökként arra akarta rávenni Zelenszkij ukrán elnököt, hogy a 2020 nyarán már zajló amerikai elnökválasztási kampányhoz szállítson a Biden család ukrajnai gázügyeiről szóló hatósági információkat.

Az Északi Áramlat 2 építése eközben ment tovább, ám az amerikai Kongresszus ritka egyetértésben 2017 nyarán elfogadta a Countering America's Adversaries Trough Sanctions törvényt, amely megtiltotta minden orosz, iráni és észak-koreai energetikai exportberuházás támogatását. Az amerikai felfogás szerint ez a törvény minden cégre vonatkozik, legalábbis, ha hozzá akar férni az USA tőkepiacához. Mivel alig van olyan nyugati cég, amely erről lemondhatna, ezért a szankciók eredményesek voltak. A svájci cégek tulajdonában lévő csőfektető hajók levonultak az építkezésről. Mivel az orosz csőfektető hajók éppen a Csendes-óceánon dolgoztak, át kellett őket irányítani a Balti-tengerre. De nem is akármilyen módon!

Az Északi Áramlat 2 gázcsöveit egy hajóra rakják a német Mukran kikötőjében, 2021. június 1-én. FORRÁS: DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP/STEFAN SAUER

Az oroszok attól féltek, hogy hajóikat nem engedik át a Szuezi-csatornán, ezért az Akademik Cherskiy és a Fortuna Dél-Afrika megkerülésével érkezett az építkezésre. Ez persze időbe tellett. 

KÖZBEN A NÉMET KORMÁNY SEM TÉTLENKEDETT. OLAF SCHOLZ AKKORI PÉNZÜGYMINISZTER, NAPJAINKBAN POTENCIÁLIS KANCELLÁR EGYMILLIÁRD DOLLÁRT VETT KORMÁNYA NEVÉBEN A HÓNA ALÁ, ÉS ELMENT WASHINGTONBA, HOGY AMERIKAI LNG-VÁSÁRLÁSOKAT AJÁNLJON FEL A GÁZVEZETÉK ELLENI SZANKCIÓK FELOLDÁSÁÉRT CSERÉBEN. 

Amolyan német precizitással elkezdték az LNG-felhasználás előkészítését, az egyik legnagyobb szennyezőnek számító luxus-szállodahajókat például már LNG- és idővel hidrogénhajtással tervezik és építik. Most egy kedélyes kétheti földközi-tengeri, vagy karibi hajókázás során annyi kormot és CO2-t pöfögnek a levegőbe, mint ötmillió átlagos autó.

Az amerikai szankciók kijátszására az egyébként szocdem Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományi kormány egy olyan közhasznú környezetvédelmi alapítványt hozott létre, amely az építkezés megrendelőjeként lépett volna fel, és ezért az amerikai törvénynek azt kellett volna szankcionálni. Mivel az alapítványnak nem volt semmilyen amerikai érdekeltsége, azt nem tudták volna lefoglalni. A kuratórium cégjegyző vezetője pedig egy olyan nyugdíjas német politikus lett, akinek még Németországban is alig van személyes vagyona, nemhogy amerikai bankokban.

A konfliktust végül idén nyáron Angela Merkel washingtoni látogatása oldotta fel. Ezután Biden elnök lemondott a kétpárti egyetértésben elfogadott szankciótörvény alkalmazásáról, ami 

A GYAKORLATBAN ZÖLD JELZÉST ADOTT AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT 2 BEFEJEZÉSÉNEK. 

Damoklész kardja azért még ott lebeg a projekt fölött, ugyanis még hiányoznak a műszaki engedélyek és biztosítási szerződések. Ez vezet bennünket a lengyel-belarusz határra.

Mikor indulhat az Északi Áramlat 2?

Az EU-ban számos unió van, ilyen az energiaunió is. Ez többek között a rövid távú energiaszállítási szerződésektől várja a verseny élénkülését és az árak csökkenését. Az oroszok ezzel szemben a közép- és hosszú távú szerződésekben bíznak, amelyek kiszámíthatóbbak nekik is. 

MOSZKVA PERSZE JÓL LÁTJA, HOGY AZ EU ÉS EZEN BELÜL FŐKÉNT A NYUGAT-EURÓPAI ORSZÁGOK KOMOLYAN VESZIK A KLÍMASEMLEGESSÉGRE VALÓ ÁTÁLLÁST ÉS A CO2-SZEGÉNY ENERGIATERMELÉST, ÍGY A GÁZ- ÉS OLAJALAPÚ ENERGIA KIFUTÓ MODELL LETT. 

A németek a gázról már csak mint átmeneti technológiáról beszélnek, ameddig az elektromos és hidrogénmeghajtás át nem veszi a helyüket. Ez az átmenet a kulcs a jelen események megértéséhez. Putyin elnök ugyanis — az OPEC+ legnagyobb egyetértésével — a lehető legmagasabbra akarja az energiaárakat felhajtani, majd közép- és hosszú távú szerződésekkel a magas árszintet a saját javára fordítani. 

A KREML TEHÁT ADDIG AKARJA KIFACSARNI ÜGYFELEIT, AMÍG AZOK A SZÉNHIDROGÉN-ALAPÚ ENERGIÁT EKKORA MÉRTÉKBEN HASZNÁLJÁK. EZ NAGYJÁBÓL 20-30 ÉV. 

Az európai gázpiacnak van alternatívája is: Kína. Már működik a Szibéria Ereje 1 gázvezeték, és épül a Szibéria Ereje 2 is.

A Szibéria Ereje 1 gázvezeték építése 2016-ban. FORRÁS:GAZPROM.COM

Ezek ugyanazon orosz gázmezőkről szállítanak gázt Kínába, mint Európába, és a kapacitásuk is közel azonos. 

HA AZ EU VONAKODIK AZ OROSZ GÁZTÓL, KÍNA BIZTOSAN NEM FOG. HA AZ OROSZOK KÍNA FELÉ ADJÁK EL A GÁZT, MARAD(NA) AZ AMERIKAI LNG, AMI MÁR MOST IS JÓVAL DRÁGÁBB A VEZETÉKES OROSZNÁL, ÉS RÁADÁSUL ÁZSIÁBAN SOKKAL TÖBBET FIZETNEK IS ÉRTE. 

Az eszkaláció és a nyugati gazdaságok járvány utáni magukra találása is ugyanolyan árfelhajtó tényező, mint a közelgő tél. A vezetékes rendszereket ellenőrző német hatóság (Bundesnetzagentur) eredetileg 2022. január 10-ig adta volna ki az Északi Áramlat 2 üzembe helyezési engedélyét. 

EHHEZ AZ OFFSHORE ADÓPARADICSOMNAK SZÁMÍTÓ SVÁJCBA BEJEGYZETT ÉSZAKI ÁRAMLAT RT.-NEK EGY NÉMET LEÁNYVÁLLALATOT KELL LÉTESÍTENIE, AMELY A NÉMET HATÓSÁG FENNHATÓSÁGA ALÁ TARTOZIK. 

A Gazprom az 1200 kilométernyi vezeték 80 kilométernyi német részére alapít is egy ilyen német bejegyzésű céget. Egy további, immáron uniós kifogás azt firtatja, hogy a gázvezetéket tulajdonló konzorcium a csőben futó gáz kereskedője is egyben, így ez versenykorlátozó hatású. Az állami tulajdonú orosz Gazprom itt is hajlandó engedni. Egy másik orosz céget jelölne meg, mint fő kereskedőt. Emberi számítás szerint a német hatóság még az idén, mondjuk december 29-én kiadta volna az engedélyt, ha nem jön közbe a Kreml türelmetlensége és a lengyel-belarusz határon zajló migránsválság. 

LUKASENKO BELARUSZ ELNÖK TAVALYI ÚJRAVÁLASZTÁSA UTÁNI TÜNTETÉSHULLÁM ELCSENDESEDETT UGYAN, ÁM EGY FAPADOS JÁRAT IDÉN NYÁRI MINSZKI KÉNYSZERLESZÁLLÁSA UTÁN ÚJRA MAGASRA CSAPOTT A KONFLIKTUS LÁNGJA. 

A belarusz hatóságok letartóztatták a gépen lévő ellenzéki politikust és barátnőjét. A férfi az ellenzék online médiáját kezelte, és a belarusz hatóságok azt akarták megtudni tőle, hogy a minszki minisztériumokban és erőszakszervezetinél kik működnek együtt az ellenzékkel. Elvégre Ukrajnában is a hadsereg és a rendőrség átállításával jutott sikerre a Majdan-projekt. Az EU és a nyugat újabb szankciókkal válaszolt.

A belarusz elnök ezeket a szankciókat azzal akarja feloldatni, hogy bejelentette: 

ORSZÁGA IMMÁRON NEM FOGJA MEGÁLLÍTANI AZ EU FELÉ TARTÓ KÁBÍTÓSZER-SZÁLLÍTMÁNYOKAT ÉS MIGRÁNSOKAT. 

Ennek a tetőzését látjuk most a senki földjén, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában "utazási irodák" tucatjai hirdetnek családonként 15-20.000 euróért egy olyan "csomagot", ami belarusz vízumból, repülőjegyből, PCR-tesztből, minszki szállásból és a lengyel határhoz buszozásból áll. Idén eddig 9.000 ember jutott el a minszki repülőtértől Németországba. Becslések szerint még kb. 5-30.000 közötti tömeg követné őket.

Migránsok a lengyel határnál, a fehéroroszországi Grodno környékén, 2021. november 8-án. FORRÁS: MTI/AP/BELTA/LEANYID SCSEGLOV

És miként függ össze a migránsválság a gázárral? Lukasenko a helyzet romlása és az újabb szankciók miatt már kilátásba helyezte, hogy "elzárja" az országán át vezető gázvezeték csapját. Ez annak ellenére árfelhajtó tényező az európai gázpiacon, hogy ezen a vezetéken már alig jön gáz. A német igényt jelenleg az Északi Áramlat 1 elégíti ki, és Lengyelország már nem vásárol orosz gázt. A baj a többletigénnyel van, itt fontos arra emlékeztetni, hogy Németország is regionális gázkereskedő szeretne lenni. 

AZT NEM TUDJUK, HOGY LUKASENKO ÖNTEVÉKENYEN ZSAROLTA-E BE A NYUGATOT A GÁZCSŐ ELZÁRÁSÁVAL, VAGY CSAK MOSZKVA FELÉ MUTATOTT ERŐT, ÁM A FENYEGETÉST BERLINBEN ÚGY ÉRTELMEZTÉK, HOGY OLYAN HELYZETET AKARNAK TEREMTENI, AMELYBEN FEL KELL GYORSÍTANI AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT 2 NÉMET HATÓSÁGOK ÁLTALI ENGEDÉLYEZÉSÉT. 

Berlin nem engedhet ilyen nyomásnak, mert a következő esetben még nagyobb nyomást gyakorolnának rá és zsarolhatóságán mások is felbátorodnának. Egy német hivatalnokra egyébként sem lehet politikai nyomást gyakorolni, ezt minden német kisiskolás megtanulja II. (Nagy) Frigyes és a molnár meséjéből. A porosz király potsdami palotájának csendjét ugyanis zavarta a közeli szélmalom kereplése. A király be akarta záratni a szélmalmot, ám az öntudatos molnár bírósághoz fordult és a király által hozott törvényre hivatkozott, miszerint a hadsereg ellátását szolgáló cégek elsőbbséget élveznek. A bíróság a molnárnak adott igazat a királlyal szemben, így az a bizonyos szélmalom még ma is ott van a Sanssouci palota kertéjében és minden odalátogató német kisiskolásnak megmutatják. Ha volt ilyen fehérorosz nyomásgyakorlás, akkor balul sült el, mivel ezzel eljátszották a karácsony és újév közötti téli uborkaszezonban való engedélyezés lehetőségét. 

A NÉMET VEZETÉKFELÜGYELTEI HIVATAL LEGALÁBB NÉGY HÓNAPRA FELFÜGGESZTETTE AZ ÉSZAKI ÁRAMLAT 2 ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSÁT, SENKI SE MONDHASSA RÓLUK, HOGY NYOMÁS ALATT HOZTÁK MEG DÖNTÉSÜKET.

Így már jobban érthető, hogy a nyugat-európaiakat miért készítik fel oktatófilmekben arra, hogy — az Északi Áramlat 2 végleges engedélyezéséig — hogyan készítsenek virágcserépből és teamécsesből fűtést, és miért hívják át — szintén 36 fokos testhőmérséklettel rendelkező — szomszédjaikat, akik segítenek belihegni a lakást.

A DOLGOK JELENLEGI ÁLLÁSA SZERINT LEGALÁBB NÉGY HÓNAPOT CSÚSZIK AZ ENGEDÉLY, AMI 2022 MÁRCIUSÁT JELENTI. ADDIG KELL A NYUGAT-EURÓPAI EMBEREKNEK ÉS CÉGEKNEK KIBÍRNIUK A HIDEGET. 

Ausztriában már az oktató kisfilmeknél messzebb is mentek. Egy országos katasztrófavédelmi gyakorlatban Bécsben pl. egy napra 20 százalékkal csökkentették az áram mennyiségét, azt vizsgálva, mit kéne emiatt lekapcsolni vagy korlátozni. Tirolban egy kidőlt távvezeték-oszlopot cseréltek a hadsereg helikopterével, és az áramszünet miatt egy hegycsúcson rekedt gondola utasait mentették ki. 

NÉMETORSZÁGBAN AZT TANÁCSOLJÁK AZ EMBEREKNEK, HOGY VEGYENEK FEL MÉG EGY PULÓVERT.

Mi, magyarok már megint a bot jó oldalán vagyunk. A Nemzeti konzultáció és a 2014-es országgyűlési választás által is megerősített rezsicsökkentés biztos alapokon nyugszik. 

AZ ORSZÁG ÁRAMELLÁTÁSÁNAK ALAPJÁT A PAKS 1 ATOMERŐMŰ BIZTOSÍTJA, AMI MÁR KÖNYVVITELI SZEMPONTBÓL AMORTIZÁLÓDOTT, ÍGY OLCSÓN TERMEL ÁRAMOT. PAKS 2 KÜSZÖBÖN ÁLLÓ ÉPÍTÉSE PEDIG KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVON BIZTOSÍTJA AZ ÁRAMOT. 

Az októberben kötött 10+5 éves orosz gázszerződés a várhatóan növekvő árak idején is kalkulálható szinten tartja a gázárat, így a magyar hatósági ár és a világpiaci ár közötti olló lassabban nyílik. Nem lehet elégszer elmondani, hogy ez nem a véletlen műve, vagy puszta szerencse. Ez a polgári kormány tudatos politikájának eredménye, amit a baloldali összefogás hatalomra kerülése esetén elvesznek a magyar emberektől és családoktól, és a magyar családok ismét jövedelmük negyedét-harmadát fizetnék rezsire. Mint a 2010 előtti elpocsékolt nyolc évben.