Megszületett az ítélet: betiltanák a benzines és dízel autókat Európában

• 2021. július 15., csütörtök •
Az Európai Bizottság bemutatta a "Fit for 55" uniós klímacsomagot szerdán, amelyből az is kiderült, hogy a brüsszeli döntéshozók először jelentősen szigorítanák a járművek megengedett szén-dioxid-kibocsátását az előttünk álló évtizedben, majd be is tiltanák a benzines és dízel autók értékesítését 2035-től. Amennyiben a javaslatokat a tagállamok és az Európai Parlament is elfogadja, felgyorsulhat a tisztán elektromos autózásra történő átállás, amely jelentős kihívások elé állítja majd az iparág szereplőit. A várható áldozatok ellenére ráadásul előfordulhat, hogy Brüsszel szigora kevésnek bizonyul és nem sikerül határidőre teljesíteni a vágyott célokat.
Megszületett az ítélet: betiltanák a benzines és dízel autókat Európában

Döntött az Európai Bizottság: betiltanák a benzines és dízel autók értékesítését

Közzétette az Európai Bizottság az úgynevezett "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletesebb szabályokat tartalmazza. Az EU ugyanis 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, amihez szükséges a korábbi szintek emelése, szigorítása. Így többek között kiderült az is, hogy

A BRÜSSZELI DÖNTÉSHOZÓK BETILTANÁK A BENZINES ÉS DÍZEL AUTÓK ÉRTÉKESÍTÉSÉT 2035-TŐL.

Ezt megelőzően pedig jelentős szigorítást hajtanának végre, a jelenleg érvényben lévő 37,5 százalék helyett ugyanis 2030-ra 55 százalékkal kellene csökkentenie a személyautók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-es bázishoz képest az iparág szereplőinek. A teherautókkal szemben viszont valamivel megengedőbbek voltak a bürokraták, ezeknél a járműveknél csak 50 százalékos csökkentést várnak el a szén-dioxid-kibocsátás esetében. Emellett 2026-tól már a közúti közlekedés is az EU ETS rendszere alá tartozna, vagyis itt is bevezetnék a szén-dioxid-kvóták kereskedelmét.

A mostani bejelentés, a pontos céldátum meghatározása rendkívül fontos jelzés az autóipar számára, amelyet országok, piaci szereplők és különböző szervezetek régóta szorgalmaztak már. A céldátumnak köszönhetően ugyanis sokkal tervezhetőbbé válnak az egyes beruházások, a termékfejlesztések, valamint a különböző hajtásláncokkal szerelt modellek piaci be- és kivezetései. Továbbá érdemben felgyorsíthatja azt az átmeneti időszakot, amely során a tisztán elektromos meghajtású járművek kiszorítják a belsőégésű motorral szerelt társaikat az Európai Unió útjairól.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek egyelőre csupán javaslatok, tehát még rengeteg vita és egyezkedés várható a következő hónapokban addig, amíg a tagállamok és az Európai Parlament is áldását adja rájuk.

A mostani bejelentés a nagy autógyártó nemzeteket érinti a legérzékenyebben

Az Európai Bizottság által most bemutatott javaslatok természetesen a nagy autógyártó nemzeteket érintik a legérzékenyebben, számukra jár majd a legnagyobb áldozattal az elektromos autózásra történő átállás felgyorsítása, amely egyszerre fenyeget üzembezárásokkal és tömeges létszámleépítésekkel az autóiparban.

Természetesen közéjük tartozik Németország és Franciaország is, amelyek vezetői az elmúlt időszakban egyaránt arra figyelmeztették a brüsszeli döntéshozókat, hogy a túlzott szigor hatalmas károkat okozhat egy olyan szektor számára, amely kiemelten fontos motorja az Európai Unió gazdaságának és meghatározó szerepet tölt be annak exportjában, nem beszélve arról, hogy a közösség egyik legfontosabb munkaadója is egyben.

LÁTNI KELL AZT IS, HOGY AZOKNAK AZ ORSZÁGOKNAK, SZEREPLŐKNEK, AKIK ÉLETBEN AKARNAK MARADNI, VAGY ÉPPEN AZ ÁTALAKULÁS SORÁN ÉS ANNAK VÉGÉN VEZETŐ SZEREPET AKARNAK BETÖLTENI, MÉLYEN A ZSEBÜKBE KELL NYÚLNIUK.

Az AlixPartners várakozásai szerint a világ vezető autógyártói és beszállítói durván 330 milliárd dollárt lesznek kénytelenek elkölteni az elektromos autózásra történő átállásra 2021 és 2025 között.

Ez az összeg durván 40 százalékkal több, mint amennyit korábban becsültek a 2020 és 2024 közötti időszakra, vagyis kijelenthetjük, hogy részben a szigorodó előírások hatására bekövetkező vártnál gyorsabb átállás őrült pénzeket emészt majd fel az autóiparban az előttünk álló néhány évben.

Nagy volt a nyomás Brüsszelen

Idén márciusban Dánia és Hollandia vezetésével kilenc ország írt levelet az Európai Bizottságnak, amelyben arra szólították fel a döntéshozókat, hogy lépjenek fel sokkal határozottabban az autóiparral szemben, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának negyedéért felelős.

Fel kell gyorsítani a közúti közlekedés zöld átmenetét, a jogalkotóknak egyértelmű jelzéseket kell küldeniük az autógyártóknak és a fogyasztóknak

– írták levelükben utalva arra, hogy

A VALÓDI EREDMÉNYEK ELÉRÉSE SZEMPONTJÁBÓL ELENGEDHETETLEN AZ, HOGY EGY KONKRÉT DÁTUM MEGHATÁROZÁSRA KERÜLJÖN, AMELYET KÖVETŐEN MÁR TILOS LENNE A BELSŐÉGÉSŰ MOTORRAL SZERELT JÁRMŰVEK ÉRTÉKESÍTÉSE.

A korábban már említett Dánia és Hollandia mellett Ausztria, Belgium, Görögország, Írország, Litvánia, Luxemburg és Málta csatlakozott a kezdeményezéshez. Ezek a tagországok közös levelükben azt is kiemelték, hogy a belsőégésű motorral szerelt járművek visszaszorítása mellett kiemelt figyelmet kell fordítania az Európai Uniónak a megfelelő mértékű töltőinfrastruktúra kialakítására. Enélkül ugyanis elképzelhetetlen, hogy megvalósuljanak azok az ambiciózus célkitűzések, amelyeket az elektromos autózásban meghatározott Brüsszel.

Szigorítás nélkül is egyre több ország és autógyártó száműzi a benzines és dízel autókat

A mostani döntés kapcsán érdemes azt is felidézni, hogy az utóbbi hónapokban országok és vezető autógyártók egymás után jelentették be, hogy a következő években betiltják a benzines és dízel autók értékesítését, illetve teljesen felhagynak majd a belsőégésű motorral szerelt járművek fejlesztésével, gyártásával és eladásával.

Legutóbb az Egyesült Királyság lepte meg a világot azzal, hogy a tervezettnél tíz évvel korábban, 2030-tól betiltja a kizárólag belsőégésű motorral szerelt járművek értékesítését. A britek egyértelművé tették továbbá, hogy a klímaváltozás ellen folytatott harcban a különböző hibrid hajtástechnológiák évei is meg vannak számlálva, ezeket a járműveket 2035-től nem lehet majd forgalomba helyezni a szigetországban. Ezzel olyan országok népes táborához csatlakozott, mint Norvégia, Dánia, Németország, Szlovénia, Svédország, Írország, Spanyolország vagy éppen Franciaország, amelyek szintén döntöttek már arról korábban, hogy száműzik a benzines- és dízel autókat a jövőben.

Egymás után jelentették be az autógyártók is, hogy száműzik a belsőégésű motorral szerelt járműveket a kínálatukból és kizárólag elektromos autók előállítására és értékesítésére fognak koncentrálni a jövőben.

A MODELLPORTFÓLIÓK RADIKÁLIS ÁTALAKÍTÁSÁBAN OLYAN TÉNYEZŐK JÁTSZANAK KULCSSZEREPET, MINT AZ EGYRE SZIGORODÓ KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK, A NEMZETGAZDASÁGI ÉRDEKEK ÉS AZ EGYRE ERŐSEBBÉ VÁLÓ VERSENY.

Az európai nagyvárosokban élők többsége egyetért a tiltással

Áprilisban bízta meg a YouGov közvéleménykutatót a Transport & Environment (T&E) környezetvédelmi szervezet, hogy készítsen felmérést arról, hogy az Európai Unió nagyvárosaiban támogatnák-e az emberek azt, hogy kizárólag környezetbarát, zéró emissziós járműveket lehessen értékesíteni 2030-tól. A szervezet nem titkolt célja ezzel az akciójával az volt, hogy segítse az Európai Unió döntéshozóit az olyan fajsúlyos döntések meghozatalában, amelyek felgyorsíthatják a belsőégésű motorral szerelt járművek betiltását a jövőben.

A felmérésben összesen 10 050 felnőttet kérdeztek meg nyolc európai ország 15 nagyvárosában. A nagyvárosok között szerepelt London, Birmingham, Madrid, Barcelona, Milánó, Róma, Hamburg, Berlin, Párizs, Lyon, Brüsszel, Antwerpen, Varsó, Krakkó és Budapest.

A felmérés két nagyon érdekes eredménnyel zárult:

  1. A megkérdezettek 63 százaléka támogatta azt az elképzelést, amely szerint kizárólag elektromos járműveket lenne szabad értékesíteni az Európai Unióba 2030-tól. Miközben 29 százalékuk ellenezte az ötletet, 8 százalék pedig nem tudott vagy akart állást foglalni
  2. Az egyes nagyvárosokban a válaszadók 51-77 százaléka támogatta, hogy az évtized végétől kizárólag zéró emissziós járműveket lehessen eladni az EU-ban

Utóbbi eredmény egyben azt is jelenti, hogy a felmérésben vizsgált nagyvárosok mindegyikében többségben voltak azok a válaszadók, akik nem bánták volna, hogyha száműzik a benzines és dízel motorral szerelt járműveket a szalonokból 2030 után. A nagyvárosok közül Berlinben és Antwerpenben volt a legalacsonyabb (51%), míg Rómában volt a legmagasabb (77%) azok aránya, akik támogatták, hogy kizárólag elektromos autókat lehessen értékesíteni a jövőben.

Brüsszel szigora kevés lehet a győzelemhez

Lényeges ugyanakkor arról is beszélni, hogy a mostani döntéssel, illetve az Európai Bizottság javaslatával egyáltalán nem borítékolható a hosszútávú cél elérése, vagyis a közlekedésből származó kibocsátások 90%-os csökkentése 2050-ig. A Boston Consulting Group szakértői ugyanis korábban arra a megállapításra jutottak, hogy ha

AZ EURÓPAI UNIÓ VALÓBAN SIKERREL AKAR JÁRNI, MIHAMARABB FEL KELL HAGYNI A BENZINES ÉS DÍZEL AUTÓK ÉRTÉKESÍTÉSÉVEL, 2030-TÓL KIZÁRÓLAG ZÉRÓEMISSZIÓS JÁRMŰVEKET LENNE CSAK SZABAD ÉRTÉKESÍTENI.

Amennyiben ez megtörténne, az EU autóparkja sokkal gyorsabban cserélődhetne le és évekkel korábban elérhetővé válna az előirányzott 90%-os célérték. A Boston Consulting Group anyagában ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy egy ilyen radikális átállás hatalmas terhet jelentene az autóipar számára és a megvalósításnak komoly korlátjai lehetnek.

VÉLHETŐEN UTÓBBI SZEMPONTOK IS FONTOS SZEREPET JÁTSZOTTAK ABBAN, HOGY A BRÜSSZELI DÖNTÉSHOZÓK HOSSZÚ ÉVEK VÍVÓDÁSA UTÁN UGYAN VÉGRE MEGHATÁROZTAK KONKRÉT CÉLDÁTUMOT A BELSŐÉGÉSŰ MOTORRAL SZERELT JÁRMŰVEK BETILTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN, DE A SZÜKSÉGESNÉL KEVÉSBÉ SZIGORÚ DÖNTÉS SZÜLETETT.

 

benzin dízel autó tiltás klímacélok

 

Forrás: portfolio.hu
Kép: Getty Images

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére