"Köszönöm, Istenem, hogy magyarnak születtem!"

• 2021. június 24., csütörtök •
Picit visszamegyek az időben, mert talán úgy kerek az egész - írja blogjában Tóth József Joey. Így folytatja: Amikor Szoboszlai 2020. november 12-én a 92. percben bevarrta Izlandnak a lasztit, és eldőlt, egymás után másodszor is kint vagyunk az Eb-n, úgy éreztem, hogy újra megindulunk egy olyan úton válogatott szinten, amire rég nem volt példa.
Köszönöm, Istenem, hogy magyarnak születtem!

Csodát tettünk, kijutottunk. Újra. Aztán másnap az európai sajtók hada szinte gúnyosan cikkezte, vajon meddig tart a nagy "magyar boldogság", hisz a portugál, francia, német trió nagy mosollyal az arcán vár bennünket, az előre elkönyvelt gólzáporos győzelmeikkel megszerzett 3 pont miatt. Annyit mondtunk akkor magunkban, kit érdekel,ott vagyunk, lesz, ami lesz,

AZ ÉJJEL SOHA NEM ÉRHET VÉGET!

Aztán jöttek-jöttek a felkészülési meccsek, vb-selejtezők, és ezekre is visszatekintve olyan szériát hoztunk, ami 14 meccsből mindössze 1, érted. EGYETLEN EGY!!! vereséget hozott, az EB-GYŐZTES PORTUGÁLOK szenvedtek meg ellenünk a a 3 pontért. (Az a 0-3 nem volt ilyen sima, ha láttad, tudod, ha nem, kuss!!!)

Aztán a franciák hitték azt, hogy a bab is hús, X, a németek meg a majom politikájukat is beletéve akartak megsemmisíteni bennünket. Térdeljetek, szivárványoskodjatok, és adjatok hálát az égnek, hogy hibáztunk, és lett egy pontotok. Ellenünk, MAGYAROK ellen! Akiket ti akkor is támadtok, ha aludnotok kellene! Aki mindezek után annyit tud mondani, "méé hát ez a dóguk", az tehet egy szívességet.

Ez a válogatott nyert. Nyert magának több százezer új drukkert, nyert erkölcsileg, és nyert azok ellen, akik azt hiszik, itt nem indult valami útjára, és csak szidni tudnak még akkor is, ha magyarért kell szorítani.
Ez a válogatott az a válogatott, amely meg kell hogy érdemelje a bizalmat, a támogatást és a SZERETETET!
Köszönöm, Istenem, hogy magyarnak születtem!

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére