Sok minden történt a legutóbbi kormányinfó óta: kiderült az ötödik Orbán-kormány névsora, letette az esküt a kormányfő, majd a miniszterek is. Rögtön ezután az Országgyűlés megszavazta az Alaptörvény tizedik módosítását, amely lehetővé teszi, hogy szomszédos országban zajló konfliktus esetén a magyar kormány háborús veszélyhelyzetet hirdessen. Ennek keretében a kormány rendeleti úton, sokkal gyorsabban tud reagálni egy adott helyzetre, mint „rendes” körülmények között.

Szerda késő délután – a kormányülést követően – aztán Orbán Viktor be is jelentette az első intézkedéseket: elvonja az extraprofitot a kormány a bankoktól és a multiktól, hogy megvédje a rezsicsökkentést.

„A részletek és a számok a holnapi kormányinfón következnek” – jegyezte meg a Facebook-videó végén a miniszterelnök.

Rezsi-és honvédelem

Csütörtökön e téma tehát adott volt, Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra álltak az újságírók rendelkezésére,

illetve megjelent Nagy Márton, a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal kezdte a tájékoztatást, hogy a két napja megalakult kormány máris két ülést tartott. Az első ülésen a háborús veszélyhelyzet kihirdetéséről döntöttek, míg tegnap a szektoriális különadók kivetéséről határoztak.

„A választók arra adtak felhatalmazást, hogy kimaradjunk a háborúból, és biztos kapaszkodókat találjon a kormány a korábbi eredmények megvédésére” – jelentette ki Gulyás.

Gulyás elmondta, a rezsicsökkentés fenntartása – amelyre közvetetten a választópolgárok kérték a kormányt április 3-án – a kormány egyik legfontosabb és legnehezebb feladata, tekintve, hogy az EU-s országok többségében 5-6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a covid-járvány és az orosz-ukrán háború miatt. A rezsicsökkentés védelmére hozzák létre azt az alapot, amelybe az extraprofit-különadók kerülnek. Egy másik ilyen alapból a honvédelmi képességeket kívánják fejleszteni.

Gulyás szerint a profit egészét sehol nem vonják el, az adókulcs megállapításánál igyekeztek méltányosan eljárni.

Jön a 2023-as költségvetés

Mindeközben a kormány ismert szerinte arról, hogy a költségvetési célokat mindig betartotta. 2020 volt kivétel a járvány miatt. Ezek az intézkedések arra is garanciát adnak, hogy az idei 4,5 százalékos hiánycélt teljesíteni tudja a kormány. A jövő évi költségvetést pedig a kormány még ma átadja a Költségvetési Tanácsnak. A parlament június első felében kezdi meg tárgyalni a költségvetési tervezetet, Gulyás szavaiból kiderült: 5,2 százalékos inflációval és 3,5 százalékos hiánycéllal számolnak. A jövő évi költségvetésben 68 ezer milliárd forintos GDP-vel számolnak, 26 ezer milliárd körüli a költségvetési főösszeg.

A magyar kormány reálisnak tartja a 4,1 százalékos növekedést is 2023-ban – derült ki.

Európában Magyarországon lehet a legkedvezőbben tankolni Gulyás szerint, de vannak visszaélések, nagy a benzinturizmus, ezért a kormány úgy döntött, holnaptól magyar rendszámú autók számára teszik lehetővé a tankolást a magyar benzinkutakon.

Ezután Nagy Márton vette át a szót, aki az extraprofit-különadó részleteit ismertette.

A kiadási oldalon is csökkentéseket hajtanak végre –kezdte a miniszter, hozzátéve, hogy, mindeközben megvédik a családokat, a nyugdíjakat, a családvédelmi intézkedéseket és a rezsicsökkentést.

Csökkenteni kell a minisztériumok költségvetését és át kell ütemezni az állami beruházásokat, és egyre nagyobb mértékben a piaci beruházásokat kell ösztönözni. Előbbi 60, utóbbi 40 százalékban járul hozzá, hogy idén 4,9 százalékos legyen a GDP arányos költségvetési arány, jövőre 3,5 százalék – mondta.

A miniszter részletezte, hogy

az extraprofit-különadók  a jelenleg érvényben lévő ágazati adók fölött lesznek majd kivetve, összesen nyolc szektorban:

• Bankszektor: elvonják az extraprofitot, kibővítik a tranzakciós illetéket (250 és 50 milliárd forintot jelentő tétel). Nagy elmondása szerint 300 milliárd forintot idén és jövőre is beszednék.
• Biztosítói szektor: 50 milliárd forint
• Energiaszektor: főként a Mol érintett itt, 300 milliárd forintot vonnak el
• Kiskereskedelmi szektor: 60 milliárd forint
• Telekommunikációs szektor: 40 milliárd forint
• Légitársaságok: 30 milliárd
• Gyógyszerforgalmazói szektor (a kis szereplők nem): 20 milliárd forint
• Reklámadó is visszatér – pontosabban eltörlik a felfüggésztését – 2023 januárjától, 15 milliárd forint

A kormány azon lesz, hogy ezt idén és jövőre is beszedjék. 

A teljes bevétel így meghaladja a 800 milliárd forintot – derült ki a miniszter tájékoztatásából.

Később egy kérdésekre adott válaszként az is kiderült, hogy a két alap összege összesen 900 milliárd forint lesz, – 100 milliárdot egyéb adóbevételekből tennének hozzá – ebből 700 milliárdot tesz ki a rezsivédelmi, és 200 milliárdot a honvédelmi alap.

Gulyás Gergely a katát váltó lehetséges adóval kapcsolatban elmondta, hogy olyan szabályozási formát keresnek, amely visszaszorítja a katát arra területre, amelyre eredetileg is szánták. A lehetséges módosítás magában foglalná, hogy éves szinten 18 millió forint bevételig tervezik kiterjeszteni, elsősorban a kisegzisztenciák  támogatására.

„Charles Michel beszélt Orbán Viktorral és szó volt az olajembargóról is. Akkor tudja Magyarország támogatni, ha megmarad a csövön szállítás, amelyet veszélyhelyzet esetén kiválthat a tankereken érkező olaj is. Ha ez benne lesz a szankcióban, akkor így támogatni tudjuk az orosz import tilalmát” – válaszolta egy másik kérdésre Gulyás Gergely.

Gulyás Gergely azt is egyértelművé tette:

mostantól felmondhatnak a rendvédelmi és az egészségügyi dolgozók, mert a kormány nem hosszabbította a járványügyi veszélyhelyzetet.

Mi lesz az inflációval? Nagy Márton elmondta: a magyarországi inflációnak globális okai vannak, – energia-és búzaárak növekedése – de a 9,5 százalékos pénzromlás még így is a jobbak közé sorolható, hiszen számos EU-s országban már kétszámjegyű infláció van. A miniszter prognózisa szerint az infláció nyáron tetőzhet, és szeptembertől indulhat meg a csökkenés.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Forrás: mandiner.hu