A természetes klímajelenségek sorában az egyik legismertebb a La Nina, amely hatalmas befolyással bír a Föld időjárására - írja az Index. Ennek a rövid életű, ám jelentős hatású epizódnak azonban most véget ért a hatása. A 2024 elején kialakult La Nina ugyanis hivatalosan is befejeződött – ezt erősíti meg a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) legfrissebb jelentése. A La Nina mostani megjelenése kifejezetten szokatlan és röpke volt, így különösen érdekes kérdés, hogy mi várható a következő hónapokban.

A La Nina egy természetes éghajlati ciklus része, amely során a Csendes-óceán trópusi térségeiben az átlagosnál hűvösebb tengerfelszíni hőmérséklet alakul ki. Ez az állapot jelentősen befolyásolja a légköri cirkulációkat, így az időjárási minták globális szinten is átrendeződhetnek. Ennek a hatásnak az ellentéte az El Nino, amikor ugyanezen régió vizei az átlagosnál melegebbé válnak. E két jelenség váltakozása az úgynevezett ENSO-ciklus része (El Nino–Southern Oscillation), amelyet a tudósok azért követnek kiemelt figyelemmel, mert hosszú távon is befolyásolja a mezőgazdaságot, a vízellátást, az időjárási szélsőségeket, valamint az élelmiszer- és energiaárakat.

Szellemként velünk marad

A 2024-es La Nina története szokatlanul indult. Bár a légköri folyamatok, mint például a passzátszelek erősödése és a felhőképződés áthelyeződése, már 2023 őszén a La Nina irányába mutattak, a Csendes-óceán trópusi részeinek vízhőmérséklete egészen az év végéig nem hűlt le a megszokott mértékben. A jelenség hivatalos kialakulása így késlekedett, és amikor végül megérkezett, csak néhány hónapig maradt fenn, ami rendkívül rövid időtartamnak számít a tipikus La Ninához képest, amely rendszerint kilenc-tizenkét hónapig is eltarthat.

A NOAA szerint most egyik szélsőség, azaz sem a La Nina, sem az El Nino nincs jelen, és egy úgynevezett ENSO-semleges állapot lépett életbe, ami várhatóan legalább az ősz elejéig fennmarad. Ez azt jelenti, hogy jelenleg nem határozza meg egy domináns óceán-légkör mechanizmus sem az időjárási mintákat, ami

bonyolultabbá és kevésbé kiszámíthatóvá teszi az előrejelzéseket.

Fontos megérteni, hogy amikor a La Nina vagy az El Nino hivatalosan véget ér, az nem azt jelenti, hogy a légköri rendszerek azonnal visszaállnak semleges állapotba. Michelle L'Heureux, a NOAA klímakutatója szerint a La Nina hatásai „szellemként” még hónapokig megmaradhatnak. Bár azt rendkívül nehéz számszerűsíteni, hogy ezek a hatások milyen mértékben és mennyi ideig lesznek érezhetők, az bizonyos, hogy a légkör és az óceán rendszere lassan reagál az ilyen változásokra.

Az egyik legfontosabb kérdés most az, hogyan fog alakulni a 2025-ös atlanti hurrikánszezon ebben a semleges környezetben. La Nina idején jellemzően aktívabb a szezon, mert a Csendes-óceán hűvös vizei csökkentik a trópusi Atlanti-óceán feletti szélnyírást, ezáltal a hurrikánok könnyebben tudnak kialakulni és fennmaradni. Az El Nino ezzel szemben erősebb szélnyírást idéz elő, amely gátolja a hurrikánok fejlődését. ENSO-semleges időszakban azonban az előrejelzések kevésbé biztosak: a modellek szerint az aktív és a csendes szezon esélye nagyjából egyforma, ami lényegében érmét feldobva eldönthető kimenetelt jelent.

Bizonytalan és szélsőséges hónapok jönnek

Ennek ellenére több tényező is azt sugallja, hogy a 2025-ös hurrikánszezon az átlagosnál aktívabb lehet. A globális óceáni hőmérséklet továbbra is rekordokat dönt – 2023 és 2024 jelentős részében a világ tengerei az eddig mért legmelegebb szintet mutatták. Az óceánok rendkívül lassan hűlnek le, különösen azért, mert az emberi tevékenység következtében keletkező többlethő körülbelül 90 százalékát a tengerek nyelik el. Ez azt jelenti, hogy

a meleg tengervíz továbbra is hatalmas energiát biztosít a viharok kialakulásához, még akkor is, ha az ENSO-ciklus éppen semleges fázisban van.

A semleges ENSO-állapot nemcsak a hurrikántevékenységre, hanem a hőmérsékleti és csapadékmintázatokra is hatással lehet, különösen az Egyesült Államokban. Bár egyértelmű tendencia nem figyelhető meg, a NOAA legfrissebb előrejelzése szerint az Egyesült Államok túlnyomó részén az átlagosnál melegebb tavasz és nyár várható. Csak néhány térség, például az északnyugati államok és az ország északi sávjának egyes részei lehetnek kivételek. Nyáron a melegebb idő várhatóan kiterjed majd az egész országra. Ez a prognózis többek között annak is köszönhető, hogy a globális átlaghőmérséklet továbbra is emelkedik, az éghajlatváltozás következtében pedig egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a hőhullámok.

A hosszú távú szárazság és a perzselő meleg hajlamosak egymást erősíteni: amikor a talaj kiszárad, kevesebb párolgás történik, így kevesebb hő szabadul fel a légkörbe, ami tovább fokozza a felmelegedést. Ez az ördögi kör tavaly nyáron is kialakult, amikor rekorddöntő hőhullámok és hosszan tartó aszályok alakultak ki. 

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az ENSO-hatás nem korlátozódik csak az Egyesült Államokra vagy az Atlanti-óceán térségére. A La Nina és az El Nino globális hatásokat idéznek elő: Ausztráliában a La Nina gyakran csapadékosabb időt eredményez, míg az El Nino idején gyakoribbak a száraz időszakok. Indiában a monszunok erősségét befolyásolja, Dél-Amerikában a csapadékeloszlás átrendeződéséhez, áradásokhoz vagy aszályhoz vezethet, míg Afrika egyes részein szintén mezőgazdasági és vízgazdálkodási válságokat válthat ki.

És bár a La Nina technikailag véget ért, és jelenleg sem az El Nino, sem a La Nina nem határozza meg az éghajlati viszonyokat, az előttünk álló hónapok mégis bizonytalanok és potenciálisan szélsőségesek lehetnek. A klímaváltozás okozta globális melegedés felerősíti a természetes ciklusok hatásait, és a mostani ENSO-semleges időszak inkább egy nyitott végű forgatókönyvként értelmezhető, semmint egy békés szünetként a két nagy jelenség között. A klímakutatók figyelme most a semleges fázis alakulására, a tengervíz hőmérsékleti változásaira és a légköri mintázatok finom átrendeződésére irányul, amelyek előrevetíthetik, vajon újra El Nino alakul-e ki, vagy ismét egy La Nina felé haladunk a következő hónapok során.

Borítókép: Vihar Skóciában. Fotó: Ken Jack / Getty Images
Forrás: index.hu