Az Alkotmánybíróság június 3-i határozatában kimondta, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatként el kell ismerni az azonos neműek külföldön kötött házasságát Magyarországon. A mulasztással előidézett Alaptörvény-ellenességet a jogalkotónak október 31-ig orvosolnia kell.

Az Alkotmánybíróság szerint el kell ismerni az azonos neműek külföldi házasságát Magyarországon élettársi kapcsolatként

Az Alkotmánybírósághoz két hasonló tartalmú alkotmányjogi panasz is érkezett. Mindkettőt amiatt írták, mert a magyar bíróságok elutasították, hogy egy magyar és egy vele azonos nemű külföldi állampolgár külföldön kötött házasságát Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatként anyakönyvezzék.

Az Alkotmánybíróság személyes meghallgatást is tartott az indítványozók ügyvédjének, valamint a külügyi és az igazságügyi tárca képviselőjének részvételével.

A határozat, amelynek előadó alkotmánybírója Hörcherné Marosi Ildikó volt, tíz alkotmánybíró írta alá, közülük Horváth Attila párhuzamos indokolást, míg hárman – Handó Tünde, Márki Zoltán és Patyi András – különvéleményt csatolt. Utóbbiak szerint elegendő lett volna a határozatban alkotmányos követelményt megállapítani.

Ezzel szemben az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította: a jogalkotó mulasztással előidézett Alaptörvény-ellenességet okozott azáltal, hogy nem alkotta meg azokat a szabályokat, amelyek kérelemre lehetővé tennék az azonos nemű párok által külföldön kötött házasság bejegyzett élettársi kapcsolatként való elismerését és anyakönyvezését, amely az azonos nemű párok számára a magyar jogrendben – házasság hiányában – alkotmányosan és törvényesen is elérhető és biztosított.

Házasságon kívüli együttélési formák
Magyarországon az Alaptörvény nem engedi az azonos neműek házasságát: egyfelől ugyan leszögezi, hogy hazánk elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait [I. cikk (2) bekezdés], másfelől viszont azt is rögzíti 

Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.

A házasságon kívül három együttélési forma létezik még Magyarországon:

bejegyzés nélküli („sima”) élettársi kapcsolat,
nyilvántartásba vett élettársi kapcsolat,
bejegyzett élettársi kapcsolat.
Míg a bejegyzés nélküli és a nyilvántartásba vett élettársak azonos- és különneműek is lehetnek, a bejegyzett élettársak csak azonos neműek.

A bejegyzett élettársi kapcsolat
A bejegyzett élettársi kapcsolatot rendező 2009. évi XXIX. törvény, amely az azonos nemű személyek közötti kapcsolat létesítését és megszűnését szabályozza, már több mint 15 éve hatályba lépett.

Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Vagyis bejegyzett élettársi kapcsolat csak azonos neműek között állhat fenn, és az ilyen kapcsolat a törvényben meghatározott – a házassághoz hasonló – vagyonjogi, öröklési jogi jogkövetkezményekkel jár. Más tekintetben viszont – legalábbis jogi szempontból – nem egyenrangúak a házastársakkal.

Így nincs arra lehetőségük, hogy gyermeket közösen örökbe fogadjanak, ahogy a bejegyzett élettársi kapcsolat apasági vélelmet sem keletkeztet.

Sőt arra sincs lehetőségük, hogy a partner által korábban örökbefogadott gyermeket fogadja örökbe az azonos nemű partner.

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét legelőször a skandináv államok vezették be: 1989-ben Dánia, 1993-ban Norvégia, 1994-ben Svédország és 2001-ben Finnország. Noha már nálunk is több mint másfél évtizede adott a jogi lehetőség, viszonylag kevesen élnek vele, a KSH adatai szerint például tavaly összesen 180-an.

Melegházasság a világban
Világszerte 36 országban engedélyezett a melegek házassága. Az Európai Unió 27 tagállama közül tizenhat már legalizálta az azonos neműek házasságát. 2001-ben Hollandia volt az első, őket Belgium követte 2003-ban, majd Spanyolország 2005-ben. Kelet-Európában Szlovénia volt az úttörő 2022-ben. Délnyugati szomszédunk nemcsak a melegházasságot, hanem az azonos nemű párok örökbefogadási lehetőségét is törvénybe iktatta. Legutóbb pedig, 2024-től Észtországban engedélyezték az azonos neműek házasságát. Érdekesség, hogy Ázsiában és Afrikában csak egy-egy ország nyitott a melegházasságra, mégpedig Tajvan, illetve a Dél-afrikai Köztársaság.