Itt vannak a legnagyobb meglepetések a napelemes pályázatban

• 2021. október 20., szerda •
Alaposan megváltoztak a jogosultsági feltételek a hétfőn végleges szabályrendszerrel közzétett uniós lakossági napelemes pályázatban, mert kétfajta, plusz pontot érő feltételt is beépítettek (gyermekek száma, földrajzi hely), így jelentősen erősödött a pályázat célzottsága, illetve szociális rászorultsági jellege. A módosabb térségekben, pár éve/évtizede épült, jobb hőtechnikai tulajdonságokkal és korszerű nyílászárókkal rendelkező ingatlanok ugyanis ki/háttérbe szorultak az esélyeket illetően, igaz közben kiderült: garázs-, vagy melléképület tetejére, lapostetőre is telepíthető napelem, talajra azonban nem. Pontosítás! Cikkünk eredeti verziójához képest fontos, hogy ha csak napelemre pályázna az ingatlantulajdonos és a nyílászárók felület szerinti legalább fele korszerűnek minősül, akkor igenis benyújthat pályázatot.
Itt vannak a legnagyobb meglepetések a napelemes pályázatban

Két alapvető változás

Nagyon sok részletben, szabályban módosították az eredetileg társadalmi egyeztetésre kitett változathoz képest a hétfőn megjelent napelemes pályázat végleges szabályrendszerét. Ezek alaposan felkavarják azt, hogy ki és milyen ingatlannal tud egyáltalán elindulni a pályázaton, hiszen amint hétfői cikkünkben már rámutattunk:

NEM A FEJLESZTENDŐ INGATLANBA ÁLLANDÓ LAKCÍMMEL BEJELENTETTEKBŐL KELL KIINDULNI AZ EGY FŐRE ESŐ JÖVEDELEM SZÁMÍTÁSÁNÁL, HANEM AZ INGATLANBAN (RÉSZ)TULAJDONNAL RENDELKEZŐK SZÁMÁBÓL,

és a nyugdíjas jövedelme is beleszámít a képletbe. Alapesetben a 2021. augusztus 30-i állapot számít a tulajdoni viszonyokat illetően, illetve az az állapot, amikor valaki benyújtja a pályázatát.

A pályázat célzottságát erősíti, hogy plusz pont jár azért, ha az adott ingatlanban 18. életévét be nem töltött személy(ek) (gyermek/ek) is be van(nak) jelentve (nincs gyermek: 1 pont, 1 gyermek: 2 pont, 2 gyermek: 3 pont, 3 vagy több gyermek:4 pont). Emellett a pályázat rászorultsági jellegét erősíti az egy főre jutó jövedelmi korlát (bruttó 4,85 millió forint 2020-ban az szja-bevallásban az összevont jövedelmek szerint), illetve az, hogy annál több plusz pont jár, minél inkább hátrányos helyzetű térségben történne az ingatlan fejlesztése.

Ez azt jelenti, hogy ha a jogszabály alapján nem minősül kedvezményezett járásnak, akkor 1 pont jár, ha már kedvezményezett járásnak számít, akkor 2 pontot kap a pályázó, ha viszont fejlesztendő járásnak minősül (még nagyobb rászorultsági fok a térség adottságai alapján), akkor 3 pontot kap.

ÍGY TEHÁT A GYERMEK NÉLKÜL, FEJLETT RÉGIÓBÓL PÁLYÁZÓK (PL. FŐVÁROS ÉS AGGLOMERÁCIÓ, DUNÁNTÚLI MEGYEKSZÉKHELYEK) 2 PONTOT KAPNAK, MÍG A 3 GYERMEKKEL VIDÉKI, NEHÉZ SORSÚ TÉRSÉGBŐL PÁLYÁZÓK 7 PONTOT.

Ez nagy különbség az esélyeket illetően a pontszámok csökkenő sorrendbe rendezése során.

Ezekből a változásokból már jól érzékelhető, amit a társadalmi egyeztetésen többen is szorgalmaztak, hogy az uniós helyreállítási alapból származó pénzből elsősorban a fokozottan rászoruló, csekély önerővel rendelkező, nehéz sorsú régióbeli ingatlantulajdonos családok kapjanak 100%-nyi vissza nem térítendő támogatással 2,9-11,3 millió forintot, ne pedig azok, akik egyébként is meg tudnák oldani az energetikai korszerűsítést, vagy annak egy részét. Így lesz ugyanis nagy hatása a pályázatnak és a nyertes családok rezsiáraknak való ellenállóképessége tényleg nő, miközben a fűtés korszerűsítése miatt a fejlesztendő járásokban a levegőminőség is javulhat.

További fontos változások

A számos változás közül az alábbiakban még kiemelünk néhányat, amelyekre érdemes figyelni, de ezzel együtt is érdemes alaposan áttanulmányozni a 68 oldalas felhívást, mert rengeteg részletszabály van. Ezek együttes ismerete dönti el azt, hogy valóban jogosult-e valaki pályázni azzal az ingatlannal, amellyel tervezi. Így tehát néhány fontos változás a nyáron társadalmi egyeztetésre kitett változathoz képest:

  • November 15. helyett december 6-tól nyílik csak meg a pályázati ablak Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyékben, aztán december 13-tól, 20-tól és 27-től a fennmaradó megyékben is megnyílik. Lesz tehát izgulni való karácsony körül is, hogy minden papírt és csatolmányt beszereztek-e az érintettek és a rendszer lefagyása nélkül be tudják-e küldeni a pályázati anyagot.
  • Változott a komplex felújítás pontos célja is. Két különböző műszaki tartalom egyikére igényelhető támogatás: (1) Tetőszerkezetre helyezett, saját fogyasztás fedezését célzó napelemes rendszer létesítése, VAGY (2) tetőszerkezetre helyezett, alább részletezett kapacitáskorlát mellett napelemes rendszer létesítése, fűtési rendszer elektrifikálása hőszivattyúval, villamosenergia tároló beépítése és nyílászáró cseréje. Itt a második cél az eddigi változatban még ez volt: „Napelemes rendszer telepítése, nyílászárók cseréje, tárolókapacitás létesítése és fűtési, valamint használati melegvíz előállító rendszerek elektrifikálása”, tehát a pályázati cél is lényegesen változott. Mindebből tehát már jól látszik, hogy csak tetőre lehet napelemet rakatni, igaz később kiderül, hogy ez lehet melléképület, és akár garázs laposteteje is, de földre nem telepíthető és egyébként is olyannak kell lennie az ingatlan tetejének, ami tájolás és műszaki állapot szerint fogadni tudja a telepítést.
  • Az elnyerhető 100%-os vissza nem térítendő támogatás összeghatára is változott kicsit. Az elnyerhető támogatás a napelem tetőre szerelésekor (fenti első cél) legfeljebb bruttó 2 900 000 forint lehet (az eddigi kiírásban 2 896 108 forint szerepelt), a fenti második cél esetén legfeljebb bruttó 11 300 000 Ft (az eddigi kiírásban 11 559 214 Ft volt). Az egy pályázó által igényelhető vissza nem térítendő támogatás mértéke a pályázat által érintett ingatlan műszaki állapota és a megvalósításra kerülő műszaki kombináció mentén változik.
  • Újdonság, hogy világosan rögzíti a szabályrendszer: nem nyújtható támogatás teljes társasház korszerűsítésére (társasház esetében a lakástulajdonosok külön-külön, egyedileg pályázhatnak saját ingatlanuk felújítására). Ez eddig nem volt benne a kizáró feltételek között.
  • Bár sok kérdés vonatkozott erre, de a végleges kiírás rögzíti, hogy nem nyújtható támogatás a pályázat benyújtásának időpontjában már meglévő napelemes rendszer bővítésére, cseréjére, korszerűsítésére (kivéve, ha fűtéskorszerűsítés az igénylés célja a támogatásban részesíthető kapacitáshatárig), vagy fűtéskorszerűsítés igénylése esetén hőszivattyú, vagy fűtőpanelek kapacitásnövelésére, korszerűbb típusra történő cseréjére.
  • Azt is világosan rögzíti a végleges szabályrendszer, hogy nem nyújtható támogatás ugyanazokra a munkákra, melyeket – az államháztartás alrendszereiből nyújtott vagy uniós támogatási forrásból – a jelen pályázatban megjelölt támogatható tevékenységekkel (elszámolható munkákkal) azonos tartalommal végeztek el és a korábbi pályázatban megvalósított beruházás átadás-átvétele a jelen pályázatban szereplő beruházás megvalósítását megelőző 10 évben történt meg. Ez tehát azt jelenti, hogy ha az Otthonfelújítási támogatás, Családi Otthonteremtési Kedvezmény keretében már elnyert ugyanilyen célú támogatással ezt a támogatást nem lehet elnyerni, de ha ezekben a programokban más célt valósít meg a pályázó, akkor mehet a kettő párhuzamosan. Sok kérdésre fontos üzenet az is, hogy „nem lehetséges továbbá már lecserélt fűtőpanelt nagyobb teljesítményűre cserélni, vagy már létesített napelem kapacitását növelni” ennek a támogatásnak a keretében.
  • Nagyon fontos új tiltó feltétel, miszerint fűtéskorszerűsítésre nem, de csak napelemre nyújtható támogatás azon ingatlan korszerűsítéséhez (itt pontosítottuk a cikket!), amelyben a beruházással érintett ingatlanban a pályázat benyújtásakor található fűtött és fűtetlen teret elválasztó nyílászárók legalább fele (nyílászárók felületében kifejezve, amit az energetikai tanúsítvány tartalmaz) megfelel a hatályos jogszabályban foglalt követelményértékeknek.
  • Szintén új tiltó feltételek, hogy nem nyújtható támogatás a hálózatra nem kapcsolódó, szigetüzemben működő napelemes rendszerek telepítésére, illetve talajra telepített napelemes rendszer kialakítása kapcsán. Utóbbit nagyon sokan kérdezték a társadalmi egyeztetés során, de ezek szerint kizárólag a tetőre telepített napelemre lehet támogatást kapni.
  • Kiemelten fontos változás, hogy akár az első, akár a második fejlesztési célt is vállalja az ingatlantulajdonos, feltétele a támogatásnak, hogy „a pályázati felhívás meghirdetésekor a háztartási méretű kiserőművekre vonatkozóan úgynevezett nettó szaldó elszámolás van érvényben, mindazonáltal Kedvezményezett a pályázati kérelem benyújtásával vállalja, hogy az elszámolási mód változása esetén az új elszámolást alkalmazza”. Gyakorlatilag tehát ezzel a pályázattal nem lehet hosszú távra biztosítani azt, hogy a várhatóan 2023 vége után szaldóról bruttóra változó elszámolási rendszer alól mentesüljön a létrejött fejlesztés.
  • Az első fejlesztési célnál a sok kérés ellenére sem engedték feljebb a támogatható, maximálisan beépíthető névleges napelem kapacitás mértékét (legfeljebb 5kW), de a másodiknál van felfelé változás: 5 kWh-ról 14 kWh-ra megemelték napelemes rendszerhez kapcsolódó akkumulátoros tárolóegység tárolókapacitásának maximumát. Szintén a második célnál fontos változás, hogy ezúttal már beleírták pontosan, hogy mekkora lehet a meglévő fűtési rendszer kiváltása, új, energiahatékony, levegő-levegő, vagy levegő-víz hőszivattyú beépítésével: ennek felső korlátja tehát 12 kW fűtési teljesítmény.

Rengeteg egyéb műszaki és szabályrendszeri kisebb-nagyobb változás is van még a kiírásban, érdemes alaposan tanulmányozni, mert csak ezután érdemes belevágni a pályázathoz szükséges dokumentumok, anyagok, számítások, tervek beszerzésébe, elkészítésébe.

Címlapkép forrása: Getty Images
Forrás: portfolio.hu

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére