Így élték túl 2020-at a civilek 1.: Kreativitás, alternatív forrásteremtés, online jelenlét

Haitzmann Ágnes • 2021. január 11., hétfő •
Még nem tudni, hány civil szervezet sínyli meg, hogy szinte a teljes tavalyi évük odaveszett. Pénzük nem volt, de aki kreatívnak bizonyult, jól alkalmazkodott a helyzethez, és akár fejlődést is elkönyvelhetett. Mi történt az egyesületekkel és alapítványokkal a járvány idején, milyen hatása lesz 2020-nak az idei működésükre, és hogyan tud rajtuk segíteni a támogatásukra felesküdött hálózat: erről kérdeztük Tilinger-Kecskeméti Editet, a Vas Megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ irodavezetőjét.
Így élték túl 2020-at a civilek 1.: Kreativitás, alternatív forrásteremtés, online jelenlét

Sok szempontból nehéz volt a tavalyi év, a civileknek mi okozta a legnagyobb problémát?

Nagyon leszűkült a szervezetek mozgástere azzal, hogy a rendezvényekre szánt támogatásokkal tavaly nem számolhattak. Programot ugyanis nem lehetett szervezni, a forrásaik jó részét viszont rendszerint ilyesmire kapják.

Két út állt előttük: vagy nem csinálnak semmit, vagy kreatívan reagálnak a helyzetre.

A szombathelyi önkormányzat és több kisváros csak lecsökkentette a nekik szánt támogatást, de volt vasi település, ahol az első félévben – a sport szektort kivéve – teljesen megvonták az anyagi segítséget tőlük.

Volt, aki előnyt kovácsolt ebből?

Hogyne, voltak szervezetek, amelyekre pozitívan hatott ez a változás. Azt tudni kell, hogy nem jellemző, hogy a civilek – főleg a kisebbek – előre terveznének. Itt volt az idő, hogy újragondolják a működésüket, a stratégiáikat. Összességében felkészületlenül érte őket a krízis, de voltak, akik jól reagáltak. Főként a kisebb településeken fordult elő, hogy ha az eredeti, mondjuk kulturális tevékenységüket nem folytathatták, átálltak valami másra: maszkot varrtak, borítékoltak, osztottak, vagy bevásároltak az időseknek. A szociális területen működő civilekre egyébként is nagy szükség volt, ők a szokásosnál is nagyobb erőbedobással tették a dolgukat. Nagy tanulsága a tavalyi évnek, hogy az alternatív forrásteremtés mekkora feladat: adománygyűjtéssel vagy más módon kellett sokaknak pénzhez jutniuk, és a jövőre nézve el is határoztuk, hogy jobban összehozzuk a nonprofit szektort a forprofit szektorral.

Kinek volt a legnehezebb?

A kulturális egyesületeknek, amelyeknek a programokra épül a tevékenysége. Elmaradt számos nagyrendezvény, ami miatt hátrány érte őket turisztikai szempontból, anyagi szempontból, mindenhogyan. De a lakosságot is kár érte emiatt, hiszen nem volt lehetőség a hagyományos értelemben vett kulturálódásra.

Hosszú távon milyen hatása lesz ennek a civilekre? Kényszerszünet, bezárás?

Az még nem látszik, hogy kinek mennyire van veszélyben a fennmaradása, az viszont igen, hogy a személyes kapcsolatok megsínylették. Nem lehetett összehívni a közgyűléseket, csak online, nem tudtak összejönni a tagok, nem találkozhattak, és ez főleg ott okozott gondot, ahol a tagság idősekből, veszélyeztetett korúakból áll. Nyilván magukat is próbálták azzal védeni, hogy nem találkoztak.

Ami biztos: a szervezetek digitális jelenléte összességében erősödött, ez egyértelműen pozitív hozadéka a járványnak.

Hatékonyabban tudják gyűjteni az adó 1 százalékot, javíthatják a saját marketingtevékenységüket, amiből profitálhatnak. Most azoknak is lett Facebook-oldaluk, akiknek eddig nem volt, elkezdték láttatni magukat a szervezetek.

A civil központ mit tudott tenni a szervezetekért?

Számunkra is kihívás volt a tavalyi év, amire reagálni kellett. A kisebb számú személyes találkozókon túl igyekeztünk olyan online fórumokat, workshopokat, képzéseket szervezni, amelyek a civileket segítették abban, hogy alkalmazkodni tudjanak.

Volt rá igény?

Igen, nagyon magas részvétel volt ezeken, és hozzá kell tennem, hogy az idősek körében is. Ráadásul olyan szervezetekhez is eljutottunk így, akik személyesen sosem jöttek be hozzánk. Ez egy nagyon pozitív visszajelzés volt számunkra. Úgy vélem, ez az online világ megmarad most már, egyensúlyban persze a személyes találkozásokkal. Mi is megtartjuk ezt a módszert a szakmai munkánkban.

Kiknek volt jobb esélyük tavaly? Min múlott, hogy hogyan reagált egy civil szervezet?

Nagyban függött a vezető személyétől. Ha valaki professzionálisabban kíván működtetni egy egyesületet, akkor elengedhetetlen a stratégiai gondolkodás. Számít, hogy az illető mennyire kíván együtt változni a világban zajló változásokkal, és fontos a tagság hozzáállása is. Nem mindegy az sem, milyen területen tevékenykednek. A sport és a szabadidős elfoglaltságok sokáig működtek, és volt is rá igény az emberekben, hogy kimozdulhassanak. Rengetegen részt vettek például a túrákon. Ami még nagy teret nyert, az az önkéntesség volt: a toborzásukhoz egyébként a kommunikációs csatornáinkkal mi is hozzájárultunk, ezzel is támogatva a civileket. Létrehoztunk egy virtuális önkéntes piacot, ami jól működött. Megnéztük, hogy hol milyen önkéntes munkára lenne szükség, és fogadtuk a felajánlásokat, aztán a két oldalt összehoztuk egymással. Volt, hogy egy alapítvány az idősotthon gondozottainak gyümölcsöket, egészséges élelmiszereket szeretett volna beszerezni, egy másik szervezet pedig megszervezte ehhez a gyűjtést és a szállítást. Kiderült, hogy a civil társadalom nagyon kreatív.

Mi lehet 2021-re a civilek stratégiája?

A Nemzeti Együttműködési Alap pályázatai kiemelten civilekhez szólnak, érdemes élni velük. Idén át kell gondolniuk az egyesületeknek és alapítványoknak, hogy a programterveik közül mi az, amit feltétlenül meg kívánnak valósítani, és ha mégsem sikerül, akkor hogyan tudnak újratervezni. Ez nem könnyű, ezért

mi minden támogatást meg fogunk adni, egyfajta támogató folyamatot biztosítunk a pályázat teljes idejére.

Meg kell ugyanis tanulniuk a civileknek, hogy hogyan írjanak pályázatot, hogyan fejlődjenek, miként írjanak stratégiát, vagy hogyan építsenek kapcsolatokat.

Van, ahol nemcsak a tudás, hanem a számítógépes infrastruktúra is hiányzik. Velük mi lesz?

Biztos, hogy az infokommunikációs célú támogatás hangsúlyos lesz ebben az évben. Törekedni fogunk rá, hogy minél több forrást találjunk marketingre, kisfilmekre, kommunikációra. Abban is próbálunk segíteni, hogy ahol hiányzik, oda számítógép is jusson, és ahol kell, ott a használatát is megtanítsuk. Abban pedig biztos vagyok, hogy ha újra lehetőség lesz a találkozásokra, minden szervezet az eddiginél is nagyobb lendülettel folytatja a munkát.

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére