Idén mindenki saját kertet, nyaralót akart

• 2020. szeptember 28., hétfő •
Mindegy volt, hogy milyen állapotú, mennyit kell rákölteni: még a kevésbé komfortos nyaralókra is nagy volt a kereslet idén. Aki csak tehette, elkezdett gondolkodni azon, hogy hová jár majd üdülni a következő években, és a terveket a járványhelyzet befolyásolta leginkább. A kevésbé jó állapotú nyaralók után is kapkodtak most, hiszen ezek ára sokak számára elérhető tartományban mozgott.
Idén mindenki saját kertet, nyaralót akart

Az egyik ingatlankereskedő cég felmérése szerint a fővárosi agglomerációban 6-12 milliós ársáv volt a jellemző, míg a Balatonon a legtöbb nyaraló 16-18 millióért kelt el. A COVID-járvány következtében tavasszal bevezetett távolságtartási szabályok felértékelték a saját, kis kerttel vagy terasszal rendelkező házakat. Sokan döntöttek úgy, hogy a nagyobb városokból kiköltöznek egy nyaralóba, hiszen a termelőüzemeket, a szolgáltatóipari szektort és a közellátást garantáló állami vállalatokat leszámítva szinte valamennyi iparág home office üzemmódra kapcsolt. 
 
A nyaralók ára jóval kedvezőbb, mint a lakóingatlanoké, igaz, komfort és elhelyezkedés szempontjából sok esetben kompromisszumot kell kötni, összegezte az ingatlanos cég nyaralópiaci tanulmányának legfőbb tételeit Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, a Budapest környéki agglomerációs településeken a fővárosi lakásárak töredékéért, már 6 millió forintért is elérhetők nyaralók. Ezért az összegért már egy kis kertes faházat is lehet kapni. Az akár tartós lakhatásra is alkalmas, téliesített nyaralók a 6-12 millió forintos ársávban mozogtak idén. Ebben a piaci szegmensben a legdrágább nyaralók ára 20 és 30 millió forint között mozgott, vagyis ez már az azonos méretű családi házakéval vetekedett.
 
A Balaton déli partján található nyaralók adták az ingatlankereskedő közvetítésével értékesített házak bő 10 százalékát. Siófok a kategória nagy kedvence, ámbátor a kifejezetten nyaraló besorolású ingatlanok nagyon változatos képet mutattak: a legolcsóbb, 18 milliós egyszobás panelapartmantól egészen a 40 milliós téglaépítésű önálló házig szinte minden kategória képviselve volt, árnyalta az adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető szerint ezek a nyaralók kevés kivétellel 1980 előtt épültek, közepes vagy jó állapotúak, és bár télen-nyáron használhatóak, a fűtés nem a családi házaknál megszokott, hanem elektromos fűtőpanel vagy valamilyen egyéb megoldás. A déli part az olcsóbb kategória iránt érdeklődők paradicsoma, Siófoktól távolabb sok nyaralót vettek 20 millió forintnál olcsóbban, sőt 10 millió alatt is volt értékesítés, de a legtöbb ingatlan 16-18 millióért kelt el. Ezért az összegért 1-3 szobás, kis telken álló, jellemzően 1980 előtt épült házak cseréltek gazdát.
 
A Balaton északi partján Füreden és Almádiban volt jelentősebb számú nyaraló besorolású apartmanértékesítés, itt az átlagár 20 millió környékén maradt (500-700 ezer Ft/m2). A Balaton-felvidék festői falvaiban a legolcsóbb ingatlanokért 5 milliót kellett fizetni, a legdrágábbak pedig 50 milliónál kezdődtek, és volt majd’ 70 milliós értékesítés is. Az átlagár tekintetében Balatonederics a legolcsóbb (18 millió forint), majd Ábrahámhegy (22 millió forint), Badacsonytördemic (25 millió forint) a sorrend. A jellemzően kétszobás ingatlanok 8-12 millióért keltek el, míg az újabb, nagyobb házak, jó méretű telekkel a 30-50 milliós ársávban voltak.

Szinte egységesen érvényes, hogy az olcsóbb árfekvésű ingatlanok esetében lehetett nagyobb árkedvezményt elérni, ebben a szegmensben az első ajánlathoz képest akár 25 százalékkal olcsóbban is hozzá lehetett jutni egy nyaralóhoz. A 30 millió feletti eladásoknál jóval kisebb volt a rés, itt általában 10 százalék alatt maradt az alku lehetősége. De Budapesttől távolodva már a drágább nyaralók esetében is komoly árengedményt tudtak elérni a vevők, különösen a sok szobás, nagy méretű ingatlanoknál fordult elő, hogy akár az eredetileg kínált ár feléért is gazdát cserélt az ingatlan.
 
A hegyvidéki ingatlanpiac is élénkült tavalyhoz képest: a Mátrában jellemzően 5-700 négyzetméteres kis telkeken, 2-4 szobás tégla-, illetve faházak keltek el idén, az átlagár 14 millió forint volt. Ezen a vidéken a legnépszerűbb Galyatető és környéke.
 
A Duna mentén és a hegyvidéki településeken a nyaralók átlagára 8 millió forint volt, a legdrágább ingatlanok sem érték el a 15 millió forintot, míg a déli országrészben, a dunaújvárosi, tolnai járásban vagy Zalaegerszeg, Nagykanizsa környékén értékesített nyaralóingatlanok átlagára 4,7 millió forint volt.

forrás: Otthon Centrum

kép: hegyvidek.hu

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére