Az Origó kiküldött munkatársa, Lantos Gábor helyszíni jelentése az A-csoportos jégkorong-világbajnokságról, Tamperéből.

A hétfői szünnap után kedden eljött az a mérkőzés, amelyet az esetleges bentmaradás szempontjából sorsdöntőnek lehetett nevezni. A francia válogatott ellen jóval nagyob eséllyel lépett jégre a magyar csapat, mint az első két meccsen a dánok és az amerikai csapat ellen. Bizakodhattunk tehát és bizakokott az a csaknem 1000 néző, aki erre a mérkőzésre eljött Tamperébe. Az eddigi nyári időt késő őszi váltotta, hideg szél és egész nap szakadó eső szomorította az embereket Finnország harmadik legnagyobb városában.

Az első emberelőnyt a magyar válogatott kapta, miután a 3. percben Thomas Tiry szabálytalankodott, de ezt a két percet nem tudta gólra váltani a magyar csapat. Lendületesen játszottak a mieink, nagyobb volt az önbizalom, a franciák viszont közel sem voltak annyira veszélyesek , mint a dánok ellen két nappal ezelőtt. A 7. percben Galló Vilmos lövését védte Ylonen. A 10. percben jött az első francia lövés, Boudon próbálkozását védte simán Bálizs Bence.

A 17. percben az emberelőnyben támadó francia csapatból Charles Bertrand bombázott kapura. Az ő  lövését még fejjel próbálta hárítani Bálizs, de nem jött össze, ezzel a góllal vezetett a francia csapat 1-0-ra. Ám még az első harmadban volt erre válasza. Stipsicz Bence távolról, laposan bombázott a francia kapuba. Ezzel a góllal egyenlített a magyar csapat, amely így 1-1-es döntetlennel ment az első pihenőre. Az első harmadban teljesen egyenrangú ellenfelei voltunk a francia csapatnak, jó volt nézni a mieink játékát.

A második harmadot is nagy lendülettel kezdték a csapatok. A második harmad 3. percében Terbócs került kétszer is helyzetbe, de Ylonen védeni tudott. Majd egészen elképesztő lehetőséghez jutott a magyar csapat, mert a bírók egymás után két franca játékost is kiállítottak. 74 másodpercig tartott a kettős előny, de hiába lövöldöztük körbe a francia kaput, nem sikerült bepréselni a korongot, meg aztán Ylonen is mindent védeni tudott. Akik úgy érezték, hogy szinte soha vissza nem térő lehetőséget hagytak ki a magyarok, nem jártak messze az igazságtól.

A franciák tehát megúszták ezt a számukra kritikus időszakot és ebből erőt is merítettek, mert óriási lendülettel vetették be magukat a játékba. És ahogy az lenni szokott, jött is a francia gól. Louis Boudon érkezett egy kipattanóra, Bálizs a bravúr után már tehetetlen volt, Boudon fellőtte a füle mellé a korongot. Ezzel ismét a francia csapat vezetett 2-1-re.

Nagy kár volt ezért, mert a kettős előny elpénecolása után szinte várható volt, hogy az ellenfél bosszút áll. Viszont szerencsére nem kellett sokáig szomorkodni, mert Galló Vilmos valami egészen elképesztő szemfülességgel egyenlített. Egy kivédekezett emberhátrány után Galló indulhatott meg a francia kapu felé, és sikerült egyenlítenie. Ylonen mellényúlt, Galló óriásit küzdött a korongért és meg is lett a jutalma. A 35. percben 2-2 volt az állás.

Közvetlenül a gól után ismét emberhátrányba került Magyarország, most Szabó Bencét küldték ki a bírók. Ennél is nehezebb volt a helyzet, amikor Stipsicz Bencét is kizavarták, de egy franciát is. 

Ezt a roppant nehéz szituációt is sikerült megúsznia a magyaroknak. A második harmad utolsó három perce már gól nélküli volt, így a szünetre 2-2-vel mentek a csapatok.

Vajon mit hoz a harmadik harmad? Sikerül-e a meccs folyamán először megszerezni a vezetést? Ezek voltak a legfontosabb kérdések. Az előny kihasználása továbbra sem ment, mert a 43. percben Dylan Fabre kiállítását nem tudtuk gólra váltani. Az idő múlásával egyre inkább felsejlett a hosszabbítás leheősége, s mintha a két csapat is óvatosabbra váltott volna. 

A közönségen semmi nem múlt, folyamatosan biztatták a magyarokat. Volt olyan időszak, amikor 5 az 5 ellen ment a játék és teljesen beszorítottuk a franciákat. Viszont minden pillanatban figyelni kellett, mert az ellenfél képes volt a váratlan ellencsapásokra.

Hosszan és gyorsan pörgött a meccs, alig volt ekkor játékmegszakítás. Már az 53. percben jártunk, amikor a franciák szorítottak bennünket a saját kapunk elé. A másodpercek ekkor már lassabban peregtek és ott volt a lehetőség, hogy a 60. perc után hosszabbításban folytatódjon a mérkőzés. Ez pedig egyet jelentett azzal, hogy Magyarország pontot szerez a jóval esélyesebb Franciaország ellen. 

Most már tényleg minden másodperc számított és azon szorítottunk, hogy Bálizs Bence kapuja érintetlen maradjon. Ez sikerült, ráadásul az utolsó 1 percben mi játszottunk fölényben, ami azt jelentette, hogy nem fáradt el a magyar csapat. 5 másodperccel a vége előtt a franciia kapu előtt jöhetett a bedobás, előtte időt kértünk, de nem sikerült a kapuralövés. 2-2 lett a vége, jöhetett a hosszabbítás, de az egy pont már ekkor biztos volt. A magyar válogatott történetében ez volt a második alkalom, hogy az A-csoportos vb-n pontot szerzett. 

A hosszabbításban 3 a 3 elleni játék következett 5 percig, de ha valamelyik csapat gólt lőtt, azonnal vége a küzdelemnek. 

Aztán a hosszabbítás 2. percében Bartalis István óriási gólt lőtt és ezzel pontot tett a meccs végére.

Ezzel a győzelemmel a magyar csapat 2 pontot szerzett és nagy lépést tett álmai megvalósítása felé. Hihetetlen meccs volt, amelyre nagyon sokáig fogunk még emlékezni.

Forrás: origo.hu
Fotó: MTI/Illyés Tibor