Gazdagságban, harmóniában együtt élni

• 2020. december 30., szerda •
Az egymás mellé költözés, az együttélés sokféle lehet, de ha a különbségek harmóniába kerülnek, bimbót hajt e közösség, és kultúrája sokfelé virágzó és sokszínű lesz. Ebben pedig nagy részt vállal magára a kultúra, mely egyszerre híd és összekötő kapocs. És ha anyanyelvükön nem értik egymást a szomszédok, a kultúrában, az egymásra figyelésben és az egymásra nyitottságban közös nyelvet tudnak találni. S ha nyelvük közös lesz, összeérnek gondolataik és érzéseik, egymásba fonódik szívdobogásuk is.
Gazdagságban, harmóniában együtt élni

Ilyen élményekkel és gondolatokkal mentem hazafelé az idei jubileumi hűségtúráról, melyet a Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület szervezett, és mely összeköti azokat a Szombathely környéki falvakat, akik száz évvel ezelőtt nem nyugodtak bele a trianoni békediktátumban vastag vörös tollal húzott határba, és addig lázadoztak, míg elérték, hogy visszacsatolják őket Magyarországhoz. 
Cselekedetükben különösen felemelő volt, hogy többségében horvát és német nemzetiségű és ajkú lakosság kérte az ide kerülést, az ide tartozást, az ide kötődés lehetőségét. Erről pedig eszembe jut Szent István királyunk fiához, Imre herceghez írott intelmeinek egy mondata: „...az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő”.

S ha ezt tovább gondolom, akkor azt írhatom, hogy a sok nyelvű és sok szokású ország és közösség erős lesz. Ekképpen erős együtt ezen falvaknak közössége is. Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti lakosai annak idején bátor bizonyságot tettek hűségükről, hogy aztán azóta példát mutassanak nekünk, hogy egy sokfelé gyökerező közösség milyen gazdagságban és harmóniában tud együtt és egymással élni. 
Az emléknapon szemet és szívet gyönyörködtető, orrot illatokkal és nyelvet kulináris remekekkel kényeztető programok szintén ezt igazolták vissza: gazdagabb emberek azok, akik eltanulják a szomszédtól, amit tanít, s akiknek nyitva van a kapuja az új és új hatások előtt, akik befogadják az idegent, és másnap már barátként vagy sógorként köszöntik. 

Kívánom Önöknek, hogy őrizzék meg ezt a tudást és bölcsességet, és tanítsák tovább – térben és időben egyaránt! 

 

Fekete Péter
kultúráért felelős államtitkár

közösség

további frisss

lap tetejére