Fókuszban az akvarell, Madách és Bartók

frisss.hu Fotó: Hornyák Emőke • 2016. április 29., péntek •
A Miért szép? tizennegyedik alkalommal töltötte meg a Krúdy Klubot, sőt a 94 éves Káldy Lajost is köszöntötték!
Fókuszban az akvarell, Madách és Bartók

Káldy Lajos volt a főszereplője a csütörtök estének a Weöres Sándor Színházban, ahol a Miért szép? programban újra a képzőművészet, az irodalom és a zene összhangjára komponálták az estét. A szokásokhoz híven most is kiállításmegnyitóval indult a program, amit Puskás Tivadar polgármester és Cebula Anna, a Szombathelyi Képtár igazgatója nyitott meg.

Káldy Lajos szeret közvetlenül a szabadban alkotni, azt festette amit látott, a természetes fényt, a kontrasztjait, az árnyékokat, színárnyalatok tömkelegével dolgozott. Cebula Anna szerint Káldy festészetéhez nem kell kritikus, ő a klasszikus értékeket adja a szemlélőnek, és azt vallja magáról: „a varázslatos szépségű magyar táj festője lettem.”

Közvetlenül a megnyitó után a Krúdy Klubban pedig elstartolt a tizennegyedik Miért szép? központban az akvarellfestészettel. Oroszy Csaba elárulta, hogy az akvarell nagy mesterei közé tartozott Dürer, Friedrich vagy az angol Turner is. Káldy Lajos a nagyok nyomdokain haladva alkotott, sőt alkot a mai napig is. A művész személyes történeteket mesélt az életéből. Elárulta, a jó festményhez alapvetően jó papír, jó festék és jó ecset kell. De mégis mi a hosszú élet titka? Humorosan azt vágta rá, hogy nem szabad abbahagyni a lélegzést. Később azonban komolyabbra fordította a szót és szerinte a természetjárás a kulcs.

Jordán Tamás most az egyik nagy kedvencét Madách Imre: Az ember tradégiájának egy-egy részletét olvasta fel. A mű azért is különleges, hiszen ezzel a darabbal indították útjára az Akacs Mihály utcai Weöres Sándor Színházat. A művet aztán Fűzfa Balázs egyetemi docenssel elemezték, és felvetették, vajon milyen hosszú színházi darab készülne a teljes műből? Valószínűleg négy órás, bár Jordán emlékszik, korábban a Nemzeti Színházban rendeztek egy extra hosszút. Aztán Fűzfa Balázstól megtudtuk, hogy nem csak Madáchnak, hanem Arany Jánosnak is nagy szerepe volt a mű létrejöttében. Csaknem ötezer javítást eszközölt Az ember tragédiáján, sőt a mindenki számára ismert mondat „a gép forog, az alkotó pihen” is Aranyhoz köthető. Fontos irodalmi alkotás ez a 19. század második feléből, aminek a lényege alapvetően az, hogy bármennyire is tragikus az emberi lét, a derűt kell megtalálni benne.

A zene részt most is Mérei Tamás hozta, Az ember tragédiájának utazásaihoz párhuzamban Grieg: Peer Gyntjének szvitjeit hallhattuk. A második részben pedig Bartók Béla Táncszvitje szólt a hangszórókból. Itt a zenében ugyanaz történik mint a könyvben, van egy kiinduló hang, ami köré építi fel Bartók a különböző népek zenéit, de mindig ugyanoda tér vissza.

Az este végén még egy tortával is meglepték Káldy Lajost, amire pont az egyik akvarelljét nyomtatták.

 

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére