A fistula vagy fisztula szó szerinti jelentése síp, cső. Az orvosi szakzsargonban olyan kóros összeköttetést jelent a szervek között, amelyek akár a külvilággal is kapcsolatba kerülhetnek. Tehát nem természetes képződményekről beszélünk, hanem kóros elváltozásokról. Általában tályog előzi meg a kialakulását, de lehet sérülésből, gyulladásból is fistula vagy fisztula. Nemcsak a végbélnél, hanem akár a hólyagnál vagy a mellnél is kialakulhat.

A Dr. Bánfalvi Aranyér Központ a végbél fisztulával (analis fistula) foglalkozik. A szakemberek itt végbélbetegségre specializálódtak, így teljesen természetes számukra, ha a páciens ilyen jellegű problémával keresi fel őket. A gyógyulást itt is hátráltatja a szégyenérzet, a rosszul értelmezett szemérmesség. Egy kis problémából ebben az esetben is jóval nagyobb alakulhat ki a megfelelő időben elkezdett kezelés hiányában.

Mi a végbél fisztula?

Amikor a bélfal izomrétegei közötti mirigyek vagy a végbél üregébe nyíló mirigyek váladéka nem tud kiürülni, gyulladás alakul ki. Normál esetben ez a váladék segíti a székelést, kellően síkossá teszi a bélfalat, hogy a végtermék könnyedén kijuthasson. Ha ezek a mirigyek valami miatt nem tudnak kiürülni, gyulladás keletkezik. A gyulladás gennyet termel, ez a mérgező anyag pedig nagy fájdalommal kísérve utat tör magának a szövetek között. Amikor kifakad és megkönnyebbülésre a külvilágra kerül, bűzös, gennyes váladékként jelentkezik. Nyomot hagy a fehérneműn, megnehezíti a mindennapokat.

A fisztula kezelése

Ha már kialakult a fisztula, azt csak műtéti úton lehet kezelni. Nem segít rajta a népi gyógymód, az internet, a szájhagyomány útján terjedő varázsigék sem, mindenképpen a szike lesz a megoldás. Egyszerű, felületes esetben helyi érzéstelenítéssel, ambulánsan végezhető a műtét, nincs szükség altatásra, befekvésre. Ez a módszer azzal jár, hogy a sipolyt hosszában felvágják, így kiürülhet a váladék. Ezután a páciens mehet is haza. A komplex kezelés esetében, amikor a sipoly érinti az izmokat, a vágás gátsérüléssel, ennek következtében székletinkontinenciával járhatna, más módszert alkalmaznak. 

A járatba kivizsgáláskor levegőt vagy hidrogén-peroxidot juttatnak, így láthatóvá válik a csőrendszer. A járatokba fonalat vagy gumit húznak, amely - akárcsak az ereszcsatorna - kivezeti a váladékot. Eközben a cső fala megvastagszik, a kisebbek vissza is fejlődnek, jobban műthetővé válnak. A második műtét esetén zárják a sipoly belső szájadékát, hogy a váladék utánpótlásának gátat szabjanak. A külső szájadékot nem varrják még össze, itt történik ugyanis a seb ürülése. 

Bármilyen módszert is választ az orvos, minden a pácienstől függ. A betegség rosszabbodása jórészt elkerülhető, ha időben orvoshoz fordul, már az aranyeres tünetek megjelenésekor.