Talán még sokan emlékeznek rá, hogy XVI. Benedek váratlan és érdekes lemondása után is felkapták az esélyes pápajelöltek között a Budapest-Esztergomi főegyházmegye érsekének, Magyarország prímásának a nevét. Ám a konklávé az akkor 76 esztendős olasz származású teológus-papot, Jorge Mario Bergogliót választotta meg a katolikus egyház 266. pápájának. Erdő Péter végül még a jelöltek között sem bukkant fel.

Ferenc pápa betegségei

Az Assisi Szent Ferenc tiszteletére a Ferenc pápai nevet választó argentin bíboros egészségi állapotával az elmúlt években többször is foglalkozott a média. Először megválasztása után egy évvel, 2014-ben, dél-koreai pontifikációs útjáról hazatérve ő maga nyilatkozott a témában. Arról beszélt az újságíróknak, hogy foglalkoztatja az elmúlás gondolata, egészen pontosan így fogalmazott: „Próbálok nem elfelejtkezni a bűneimről, hibáimról, nem beleesni a büszkeség bűnébe. Mert tudom, hogy már csak rövid ideig tart. Még két-három év, és távozom az Úr házába”. Ám szerencsére nem így lett, de újabb betegségek jöttek.
Vatikáni források szerint a pápa „idegi problémákkal” és neurózissal küzd, az utóbbi tünete, hogy 1975 óta nem töltötte szülőhazáján kívül a szabadságát. Kevesen tudják, de életrajzi könyvében maga írta meg, hogy még 21 éves volt, amikor egy tévesen influenzának diagnosztizált betegséggel kórházba került Buenos Aires-ben. Tüdejéből másfél liter vizet távolítottak el, hosszú ideig életveszélyes állapotban volt. Hónapokkal azután, hogy tüdejéből a vizet lecsapolták, jobb tüdejének felső lebenyét is szükséges volt eltávolítani. Emiatt - főként lépcsőzést követően - nehézkes számára a levegővétel.
A Szentatya szerint „XVI. Benedek pápa kinyitott egy ajtót”, amivel alighanem arra célzott, hogy nem veti el a lemondás gondolatát, ha egészségi állapota azt kívánja.

Sűrűsödő egészségügyi problémák

2020. december 31-én közölte a Vatikán, hogy Ferenc pápa isiász miatt nem tartja meg a szilveszteri hálaadást és az újévi szentmisét. Tavaly, 2021 júliusában a római Gemelli-klinikán vastagbélműtétet hajtottak végre rajta. A többórás beavatkozás jól sikerült. Ez év elején pedig akut térdízületi gyulladása miatt orvosa előírta, hogy pihentetnie kell a lábát, Ferenc pápa ezért nem tudott februárban Firenzébe utazni, és levezetni a hamvazószerdai szertartást. Pár hete pedig első alkalommal fordult elő olyan, hogy kerekesszékkel érkezett egy találkozóra Ferenc pápa, akit orvosai tanácsoltak el korábban a gyaloglástól kiújult térdfájása miatt.

Elindult a spekuláció

Mint a fentiekből is kitűnik, a római egyház feje több betegséggel is küzd, ám temetni - nem is kicsit - ízléstelen. Ugyanakkor tény, hogy 85 éves kora miatt az utódlás a sajtóban - és alighanem az egyházi körökben is - témává vált. Nem kell bennfentesnek lenni ahhoz, hogy világosan lássuk: az egyházfő esetleges lemondásával kapcsolatos találgatások ellenfelei és támogatói küzdelmeit tükrözik.
Ami pedig a valamikori pápaválasztást illeti, szögezzük le: bár a római katolikus hívek szerint Isten földi helytartóját az Úr sugallatára választják meg, azért a történelemből tudjuk, hogy ez nem mindig történt így. Az új pápát a pápaválasztó bíborosokból álló konklávé fogja megválasztani. A testületnek jelenleg 203 bíboros a tagja 69 országból. Amíg fel nem száll a fehér füst, addig bizony számos belső platform-, frakció- és ideológiai harc zajlik a Vatikán falai között. A nemzetközi sajtó Erdő Péter bíborost tartja a legesélyesebbnek arra, hogy Ferenc pápát kövesse Szent Péter székében.

Erdő Péter jöhet az argentin egyházfő után?

A napokban a Le Figaro francia napilap is készített egy átfogó elemzést azzal kapcsolatban, hogy ki lehet Ferenc pápa utóda. Szerintük a két legnagyobb esélyes a konzervatívnak mondott Erdő Péter és a progresszív szárnyat képviselő, 66 éves, olasz Matteo Maria Zuppi, Bologna érseke. Az esélylatolgatások során felmerült még a 64 éves, Luis Antonio Tagle Fülöp-szigeteki bíborosnak, a Népek Evangelizálása Kongregáció prefektusának, valamint a 76 éves, guineai Robert Sarah bíborosnak, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció nyugalmazott prefektusának a neve.
Mi sem természetesebb, mint hogy az olasz lapok is felkapták a hírt, és számos sajtóorgánum reagált. Ami feltűnő, hogy mindegyik említi a jövő hónapban 70 esztendős Erdő Pétert mint legesélyesebb utódot, aki a pápai városállam vezetését és az egész egyház irányítását átveheti Ferenc pápa után.

Bakócz Tamás ötszáz éve már megpróbálta…

A római katolikus egyház több mint kétezer éves története során ez a második alkalom, hogy magyar főpap valós eséllyel indulhat a pápai címért. Közel ötszáz évvel ezelőtt, 1513-ben a jobbágy származású, nagy karriert befutó Bakócz Tamás bíboros szállt harcba a pápai tiaráért. Ám a testület tagjai és Róma lakói közt Giovanni de’ Medici kardinális volt népszerűbb. Pedig Bakócz érsek is keményen lobbizott, ígéretet tett, hogy megválasztása esetén hatalmas vagyonát egy, a törökök elleni keresztes hadjárat megszervezésére fordítja. A pápaválasztáson 25 bíboros, ebből 18 olasz nemzetiségű, 3 spanyol, egy-egy angol, francia, svájci és egy magyar nemzetiségű vett részt. Az első körben egyik jelölt sem szerezte meg a szükséges kétharmadot, végül a fiatal olasz bíborosok döntötték el a kérdést. Giovanni de' Medici személyében egy olyan, művészetek iránt elkötelezett mecénást is láttak, aki a békés fejlődés esélyét hordozza magában. Az eredmény már aznap este megszületett. Giovanni de’ Medici lett az új pápa, aki a X. Leó nevet vette fel. Még ugyanabban az évben pápai legátusként tért haza, magával hozva az új pápa oszmánok elleni keresztes hadjáratot meghirdető bulláját. 1514 tavaszán - a törökkel kötött hároméves békét felrúgva - elérte, hogy a keresztes háborút kihirdessék az országban. Ennek hatására – számos baklövés nyomán - rövid időn belül kitört a Dózsa György-féle parasztlázadás, amely lángba borította az egész országot. Bakóczot mint a felkelés közvetett kiváltóját sok szemrehányás érte, ám ez már egy másik történet.