Napokon belül életbe léphet egy új, önkéntes árkorlátozási megállapodás a gyógyszerek egy csoportja esetében – olvasható az Indexen. Úgy tudjuk, a hosszú hetek óta tartó egyeztetések végére pont kerülhet.

EZ ÚJABB ELŐRELÉPÉS LEHET A KORMÁNY SZÁMÁRA, A MÁR RÉG ÓTA TARTÓ ÁREMELÉSEK ELLENI KÜZDELEMBEN.

Korábban már jeleztük, hogy a kormány nagyítóval nézi a gyógyszerárak alakulását, különösen a szabadáras gyógyszerek az érintett termékek. Az Index május 19-én számolt be először arról, hogy a gazdasági csúcsminiszter tárgyalásokat kezdett a témában. Akkor Nagy Márton a Facebook-oldalán úgy fogalmazott: „témánk a nem támogatott gyógyszerek árának jelentős növekedése volt.” A bejegyzés nyomán világossá vált, hogy a kabinet nem hagyja szó nélkül a jelentős áremelkedést.

A tárcavezető azóta több alkalommal egyeztetett a szektor képviselőivel. Heti rendszerességgel ültek tárgyalóasztalhoz a gyógyszergyártó cégek és a kereskedelmet is képviselő szakmai szervezetek, hogy közösen keressenek megoldást a lakosságot is érzékenyen érintő áremelkedésekre. Most úgy tűnik, hogy sikerült a legtöbb ponton konszenzusra jutni: az önkéntes árkorlátozások révén az érintett szabadáras készítmények ára mérséklődhet, azaz a drágulás megállhat.

Árplafon jöhet ezekre a gyógyszerekre?

Több, a tárgyalások menetére közvetlen rálátással bíró forrásunk is arról számolt be, hogy a kormány és a gyógyszerszektor szereplői között már előrehaladott stádiumban járnak az egyeztetések egy önkéntes árkorlátozás bevezetéséről a hazai gyógyszerpiacon. Úgy tudjuk, a megbeszélések alatt már számos kulcskérdésben sikerült közös nevezőre jutni, és információink szerint a nemzetgazdasági miniszter lényegében meg is állapodott az iparági szereplőkkel a legfontosabb részletekről.

Ezt az értesülést több, az ágazatban dolgozó forrásunk is megerősítette, akik szerint már csak a véglegesítés, illetve a bejelentések vannak hátra. Az együttműködés célja, hogy enyhítsék a lakosságot terhelő áremelkedéseket, különösen a szabadáras, nem támogatott gyógyszerek esetében. Információink szerint széles körű támogatottságot élvez az a kezdeményezés, amely szerint bizonyos készítményekre önkéntesen vállalt, de a kormányzattal előzetesen egyeztetett árkorlátozást vezessenek be.

ÚGY ÉRTESÜLTÜNK, A GYÓGYSZERGYÁRTÓK, VALAMINT A KISKERESKEDELMI ÉS NAGYKERESKEDELMI SZEREPLŐK IS NYITOTTNAK MUTATKOZNAK ARRA, HOGY A 2024. DECEMBER 31-I ÁRSZINTEN RÖGZÍTSÉK AZ ÉRINTETT KÉSZÍTMÉNYEK ÁRÁT.

A tervezett intézkedés célja elsősorban az, hogy segítse a lakosság számára a megfizethető áron való gyógyszerhez jutást, mérsékelje a gyógyszerár növekedésből fakadó terheket. Mindez úgy valósulhat meg, hogy egyensúly teremtődik a gyártók érdekei és a lakosság vásárlóereje között. Bár a mechanizmus pontos részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra, úgy tudjuk, a tárgyaló felek egy kölcsönösen elfogadható rendszerben gondolkodnak. Ennek keretében meghatározott szinteken rögzítenék az egyes termékek ármaximumát, figyelembe véve a piaci realitásokat és a szociális szempontokat is.

Ráadásul az Index most azt is megszerezte, hogy mely nem vényes termékkörökre terjedhet ki az árkorlátozás:

Fontos hangsúlyozni, a beavatkozás közvetlenül nem érinti a gyógyszertárakat – erre maga Nagy Márton is külön kitért a közelmúltban a Portfolio konferenciáján. Ezt az információt forrásaink is megerősítették, egyértelművé téve:

NEM A PATIKÁK ÁRRÉSÉNEK CSÖKKENTÉSÉRŐL VAGY SZABÁLYOZÁSÁRÓL VAN SZÓ.

A kormány célja inkább az, hogy a szabadáras gyógyszerek árának elszabadulását megfékezze – úgy, hogy közben a lakosság gyógyszerhez való hozzáférése ne sérüljön, és az ellátásbiztonság is garantált maradjon. Vagyis a kabinet egy kényes egyensúly megtartására törekszik: megvédeni a fogyasztókat az inflációs hatásoktól, anélkül, hogy a szektor működését veszélyeztetné.

Az árkorlátozás alkalmazása nem számít újdonságnak a jelenlegi gazdaságpolitikai eszköztárban. Az elmúlt években több szektorban is alkalmazták ezt a megoldást, mindig úgy, hogy azt megelőzően széles körű egyeztetéseket folytattak az érintett piaci szereplőkkel. Az árréscsökkentéssel szemben az önkéntes alapon vállalt árkorlátozás lényege, hogy az állam közvetlen árhatósági beavatkozás helyett egyfajta „puha nyomásgyakorlással” ér el mérséklést az árakban – önkéntes vállalásokon keresztül.

Mindez egybeesik a kormány inflációellenes politikájának szellemiségével: a kabinet az árstabilitás elérését jelenleg az egyik legfontosabb gazdasági célként kezeli, ennek érdekében a legkülönfélébb szektorokban igyekszik mozgósítani a rendelkezésre álló eszközöket. Bár a gyógyszerágazatban egyelőre nem tervez közvetlen árszabályozást, a kiskereskedelmi szektor más területein – például az élelmiszerüzletekben és drogériákban – már korábban életbe léptette az árréscsökkentést, amely a kereskedők haszonkulcsát korlátozza. Az önkéntes gyógyszerár-korlátozás tehát egy újabb lépés lehet ebben a tudatosan felépített inflációellenes stratégiában.

GVH: Jó, ha önmérsékletet tanúsítanak

„Nemes feladat és üdvözlendő tárgyalni az alacsonyabb gyógyszerárakról a magyar emberek érdekében. A fogyasztóknak, a betegeknek jó, ha a gyógyszerpiac szereplői önmérsékletet tanúsítanak és lefelé versenyeznek az árakkal” – mondta az Index érdeklődésére Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke. 

Úgy fogalmazott, hogy az élénkebb piaci verseny mindig alacsonyabb árakat eredményez. A GVH elnöke kijelentette: amennyiben egy önkéntes üzleti döntésből fakadó árkorlátozási törekvés végigmegy az értékláncon, és a fogyasztó alacsonyabb árakkal szembesül, akkor jóléti előnyről beszélünk, azaz itt a fogyasztók jól jártak, több pénz marad a zsebükben, ez tehát előnyös számukra. 

A kormány és az egyes inflációs hatás szempontjából fontos szektorok (pl. kiskereskedelem, banki szolgáltatások, gyógyszeripar) között zajló gazdaságpolitikai tárgyalások kapcsán a GVH arra hívja fel a figyelmet, hogy a fogyasztói árak ideiglenes jellegű, gyártói, nagy-, illetve kiskereskedők általi önkéntes csökkentése élénkíti a piaci versenyt és megtakarítást eredményez a fogyasztóknak. Az árak csökkentéséhez, az árversenyhez nem szükségesek tiltott egyeztetések

– tette hozzá Rigó Csaba Balázs.

Érdemes felidézni, hogy a hatóság első embere már az Országgyűlés Gazdasági bizottságának 2025. április 15-i ülésén ráirányította a figyelmet arra, hogy a nem támogatott, vény nélkül kapható gyógyszerek esetében is jelentős mértékű áremelkedés indult meg az elmúlt időszakban. Ráadásul egy hétre rá, április 22-én a GVH elnöke a Kossuth Rádióban is nyomatékosította mindezt.

A versenyhivatal tevékenysége kapcsán megállapítható: a GVH folyamatosan nyomon követi az élelmiszerpiacokon tapasztalható piaci folyamatokat – jelenleg is két gyorsított ágazati vizsgálatot végez a tejtermékek és a tojás hazai piacán, mint ahogy az online árfigyelő rendszert is működteti. Emellett a hatóság arra is több alkalommal felhívta a figyelmet, hogy a hitelpiacokon a kamatszintek önkéntes csökkentése hozzájárulhat a piaci verseny élénkítéséhez, amivel a hitelfelvevők jobban járnak.

A Gazdasági Versenyhivatal alapvető feladatai között szerepel a versenypártolás, amelynek keretében a nemzeti versenyhatóság a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik a verseny érdekében befolyásolni az állami döntéseket.

(Borítókép: Németh Emília / Index) 
Forrás: index.hu