A Világgazdaság hiteles forrásokból úgy értesült, hogy a kormány sikerrel lobbizott Brüsszelben, és mentességet kapott a heteken belül élesedő újabb orosz szankciók alól. Így a Mol behozhat a pozsonyi finomítóból a hazai piacra orosz kőolajból készült üzemanyagot - írja a Világgazdaság.
A hatálybalépés előtt álló EU-s szabály azt mondja ki, hogy február 5-től tilos Európába behozni és kereskedni orosz olajtermékekkel. Mindez óriási kiesést jelent, hiszen az európai dízelfogyasztás egytizedét az orosz olajtermékek adják.
Kritikus állapotok
A kontinens eleve dízelhiánytól szenved. Ennek elmélyülése a Covid-válság idejére nyúlik vissza, amikor több finomítót felszámoltak, illetve a bővítési projektek abbamaradtak. A kínálat így most napi 1,5 millió hordóval marad alatta a keresletnek.
Ebből 60-70 százalékot az orosz import pótol.
A benzinnél jobb a helyzet, itt napi 0,5-1 millió hordónyi plusz áll rendelkezésre. Európában azonban a dízel kritikus termék, a finomítók is erre vannak optimalizálva. A kontinensen a járműveknél is a dízelüzem a meghatározó, ellentétben az Egyesült Államokkal vagy Japánnal, ahol a benzin az elsődleges üzemanyag.
Miért tennénk tönkre, ami működik?
Az újabb Oroszország elleni uniós embargó masszívan kihatna a magyar üzemanyagpiacra is. A Mol százhalombattai finomítója ugyanis egymaga nem képes ellátni az országot megfelelő mennyiségű dízellel, ezért az olajcég a szlovák leánya, a Slovnaft pozsonyi finomítójából egészítette ki az utánpótlását. Ez azonban február 5. után tilalom alá esik, mivel a faramuci uniós rendelkezés értelmében a szlovák piacról behozott orosz kőolajalapú dízel nem engedélyezett kereskedelemnek minősül, ezért ellehetetlenül.
A pozsonyi finomító kapacitása 124 ezer hordó naponta, vagyis 6,1 millió tonna évente. Az üzem 1957-ben kezdte meg működését, nagy fokú kiépítettségének köszönhetően Európa egyik legkomplexebb finomítójának számít. A Slovnaft bár vásárolhat orosz nyersanyagot, azt csak a belső piacán adhatja el. Mindez azért is különös előírás, mert az EU egyik alapelve a termékek szabad áramlása. Az Európai Bizottság arra hivatkozik, hogy az orosz olajhoz való hozzáférés komoly versenyelőnyt jelent a kedvezményezetteknek, ami vitathatatlan. De ezt lehetett volna úgy is kompenzálni, hogy célzott adót vetnek ki rá.
Sok lúd disznót győz
Hiába, mivel Brüsszelben döntöttek a kikötésről, a Slovnaft kapacitásait első körben vissza kell vágni 100-ról először 70 százalékra. Még úgy is, hogy az Európai Bizottság engedélyezte a Slovaftnak, hogy a cseh dízelpiac 30 százalékát ellássa termékkel 2023 decemberéig. Csakhogy a Slovnaft pozsonyi finomítójának letekerése nemcsak Magyarországon okozna zavart az ellátásban, hanem Ausztriában és a dél-lengyel piacon is. Az üzem ugyanis ide is exportál. Szakértők a Világgazdaságnak arról beszéltek, hogy ezek az országok az elmúlt hetekben komoly lobbitevékenységet folytattak annak érdekében, hogy felpuhítsák a tiltást, és a pozsonyi egység tekintetében mentességet harcoljanak ki. A szlovák finomítóra szüksége van a régiónak, és mindenki abban érdekelt, hogy ne csökkentsék a kapacitásait.
A magyarok révbe érhettek
Hogy ez sikerült-e, az egyelőre bizonytalan. Ugyanakkor lapunkat magas rangú források arról tájékoztatták, hogy Magyarország a cseh modellhez hasonlóan biztosan engedményt kapott.
Vagyis a Slovnaft 30 százalékos arányig biztosíthat dízelellátást a magyar piac számára is. Ennek a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni.
A Világgazdaság hivatalos forrásból egyelőre nem tudta megerősíteni a hírt, de amennyiben az valóban helytálló, óriási terhet vesz le a magyar fogyasztók válláról. Enélkül ugyanis könnyen elképzelhető a literenkénti 800 forintos üzemanyagár, ráadásul komoly hiányjelenségekkel is számolni kellene. Alternatív útvonalakon papíron lehetne pótolni a pozsonyi forrást (a trieszti kikötőből vagy német finomítókból), de ezek mind jelentősen drágább megoldások. Éppen ezért több szakértő eleve önsorsrontó lépésként értékelte az orosz olajtermékek kereskedelmének a stopját, ám nem lehet kizárni, hogy Brüsszel kitart emellett.
Egy ilyen helyzet az eleve nagyon magas, 40-50 dolláros dízelárrést a közép-európai térségben 70-80-ra emelné. Ez drámai, különösen azzal összevetésben, hogy a szint jellemzően 15-20 dollárnál szokott lenni.
Fájdalmas orosz szakítás, de úgy tűnik, lesz másik
Az irreális magas árrés megmaradhat, viszont már látszik a fény az alagút végén. Az év második felében több fontos finomítót is átadnak: ilyen a szaúd-arábiai Dzizan finomító 400 ezer hordó kapacitású bővítése, a Dangote 650 ezer hordó kapacitású nigériai olajfinomítója vagy az új 615 ezer hordó kapacitású al-Zour finomító Kuvaitban. Igaz, ezek felfutása jó fél év, viszont 2024-től már felzárkózhat a dízelkínálat az európai kereslethez, így az árrések is visszaeshetnek. A jelenlegi helyzetet az is segítheti, hogy a kínai állam több finomítójának magasabb exportkvótát engedélyezett, ez a mennyiség pedig Európát veszi célba. Amerikai készletek is megmozdulnak az 50 dollár körüli árrésért.
Ugyanakkor az orosz kiesés egyértelműen szűkíti a kínálatot és nem optimális egyensúlyi helyzetet teremt: Európának távolabbról adják és távolabbról is jut hozzá a nyersanyaghoz, illetve az olajtermékekhez.
Mindez nem tűnik éppen átgondoltnak. Mégis az orosz forrás kiesésére volt ideje felkészülni a kontinensnek, a készletek megerősödtek. Ezért az elemzők az új szabály február 5-i élesítésétől további jelentős fordulatot nem várnak.
Forrás: vg.hu
Fotó: Shutterstock, Kallus György / Világgazdaság
