Egy újító pályázat a "jövőbiztos" felsőoktatásról

Haitzmann Ágnes • 2021. december 03., péntek •
Vezető nélküli autók, mesterséges intelligenciával elbírált jogi ügyek, 3D nyomtatással előállított tárgyak - a szakmák nagy része évek múlva eltűnik, vagy legalábbis átalakul. Van teendője a felsőoktatásnak… Az alkalmazkodás lehetséges útjait kutatta Lenkai Nóra, aki tudományos munkájával pályázatot is nyert nemrég. Vajon mikor és mi valósul meg az ötleteiből?
Egy újító pályázat a jövőbiztos felsőoktatásról

A témával a kutatási és innovációs menedzser szakon végzett tanulmányai során kezdett foglalkozni az ELTE szombathelyi campusának rektori biztosa. Dolgozatát továbbfejlesztette, és benyújtotta a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága által kiírt, több tudományterületet érintő pályázatra, amelyen első helyezést ért el.

Mi a téma kiindulópontja? Miből nőtte ki magát a pályamunka?

Az elkövetkezendő években, évtizedekben rengeteg szakma megszűnik vagy átalakul, aminek az ipar 4.0, azaz a negyedik ipari forradalom néven is emlegetett változás az oka. Ez az oktatásra is hatással van, tehát ennek az „ágazatnak” mielőbb reagálnia kell a folyamatokra. Kutatásomban azt vizsgáltam, hogy mi zajlik a nagyvilágban, milyen szakmák szűnnek meg, milyen innovációs lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában, vagyis hol milyen mértékben tudja ez átvenni az emberi tényező szerepét.

Például a felsőoktatásban?

Igen, ott is. Megnéztem, hogyan lehetne olyan platformokat létrehozni, amelyek nem hasonlítanak az úgynevezett frontális oktatáshoz, de nem azonosak azzal sem, ami a közelmúltban digitális oktatás címén folyt, hiszen az sem volt az igazi. Szerettem volna megfogalmazni, hogy ezt hogyan lehet korszerűen megvalósítani. Elemeztem azt is, hogy a Felvi és a KSH adatai alapján hogyan is jelentkeznek a felsőoktatási intézményekbe a fiatalok, adatbázist építettem ebből. Látszik, hogy a budapesti egyetemek a legnépszerűbbek, miközben a vidéki egyetemi központoknak nehezebb bevonzani a hallgatókat. A kutatásomban látszik az is, hogy mindig vannak slágerszakok, amelyeken a létszám felfut, aztán elhal, és ez előrevetíti egy-egy szakma sorsát.

Mi a külföldi tapasztalat? Máshol hogyan alkalmazkodnak az új helyzethez?

Egyrészt sok helyen egyre inkább teret nyer a mesterséges intelligencia, másrészt Amerikában például úgynevezett block change rendszer működik, amely szintén jó reakció a változásokra. A World Economic tanulmánya szerint egyébként 2030-ig több mint egymilliárd embert kellene átképezni amiatt, mert nem az ő korábbi tudásukra, kompetenciájukra lesz szükség a jövőben. Ehhez hozzátartozik, hogy egy-két éven belül bizonyítottan megváltozik a meglévő munkák elvégzéséhez szükséges alapkészségek több mint 40 százaléka is! Ezek félelmetes adatok. Emiatt aztán óriási nyomás nehezedik a tudásátadás hagyományos, még ma működő rendszereire. Folyamatosan alkalmazkodnia kell ehhez a felsőoktatásnak is, mert különben hatalmas munkaerőhiány lesz a világban.

A pályamunkája választ is ad arra a kérdésre, hogy mit és hogyan kell megváltoztatni?

Igen, vannak rá javaslataim, de óvatosnak kell lenni. Nyilvánvaló, hogy ha beavatkozunk az oktatási folyamatba, akkor valamirevaló változást csak 10-15 év múlva érhetünk el, mert minden egymásra épül. Időből van a legkevesebb, ezért inkább megvizsgáltam a nemzetközi trendeket, és azt néztem meg, hogy mi ültethető át a magyar rendszerbe, hol, melyik ponton lehetne gyorsan eredményeket elérni. Amerikában működik a már említett block change rendszer, amely mikro-mesterprogramokat takar. Különböző blokkokat, kurzusokat vehet magának a hallgató aszerint, hogy milyen tudásra van épp szüksége. Ezek rövidebbek, mint egy itthoni képzés, csak egy-egy részterületet érintenek, de ha valakinek van egy diplomája, azonban szüksége van egy új munkához egy speciális terület mélyebb ismeretére, akkor vesz egy ilyen blokkot. A cégek sem tudják elengedni 3 vagy 5 évre a dolgozóikat egy-egy új diploma megszerzése céljából, inkább új készségeket várnak el, amelyek így könnyen elsajátíthatóak.

Működhet ez Magyarországon? Nem zárja ki a bolognai folyamat az efféle változtatásokat?

Működhet, mert már most is vannak kisebb elmozdulások ebbe az irányba. Újra kellene gondolniuk az egyetemeknek a portfóliójukat. Az egymás mellett működő intézményeknek meg kellene szüntetniük régiónként a párhuzamosságokat, nem kellene versenyezni, hanem inkább össze kellene hangolni a kínálatot. A blokkos képzésekről mi itt, Szombathelyen már el is kezdtük gondolkodni, vannak rá fejlesztési javaslataink.  A rendszerbe tehát szerintem ezen a ponton, a középfokú és a felsőoktatás határán lehet beavatkozni, ahhoz viszont, hogy ez működjön, kicsit rugalmasabbnak kell lennie mindenkinek. Persze minden változás nehéz, de ezen változtatások szükségszerűek.

Elég lesz a 18 éves korosztályt megszólítani ezzel az alakuló, új rendszerrel?

Nem, a munka sokkal előbb kezdődik. Digitális formában felvételi előkészítőket kellene indítani már a fiatalabbaknak is, de személyes jelenléttel is lehet szervezni foglalkozásokat az egyetemeken, hogy a diákok szokják a közeget, és mire felvételiznek, már ismerős, otthonos legyen számukra az intézmény. Ehhez egyfajta learning centereket lenne jó kiépíteni, a fogalmat leginkább a napközis táborokhoz tudnám hasonlítani.

A módszereknek tehát korszerűbbnek kell lenniük, de a képzési paletta is változni fog...

Természetesen, hiszen lesznek szakmák, amelyekre nem lesz akkora számban szükség, mint ma, mert a mesterséges intelligencia átvesz bizonyos feladatokat. Elképzelhető, hogy az egyszerűbb jogi ügyeket elbírálja, vagy a könyvelésben egyes műveleteket elvégez, erre fel kell készülni. Néhány példa a technológiai újítások közül: a vállalati ellenőrzések egyharmadát végzi majd a mesterséges intelligencia. Az USA útjain az autók egytizede vezető nélküli lesz, de az adóbeszedés és a tőzsdei műveletek is így történnek majd. A gyógyszerészetben és más ágazatokban egyre több robot dolgozik, lesznek okosruhák, amelyek az internethez csatlakoznak, és a 3D nyomtatás is teret nyer. De hogy ne menjünk ilyen messzire, nézzük meg, amit már megvalósítottunk: az ELTE SEK együttműködik a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, és két féléven keresztül nyújtunk üzleti ismereteket helyi kis- és középvállalkozások bevonásával. Hatalmas érdeklődés volt a hallgatók részéről, 160-an jelentkeztek rá. A gyakorló cégvezetőktől megszerezhető tudásra nagyon nagy az igény, látszik tehát, hogy működik ez a konstrukció. És az ipar 4.0 folyamataihoz igazodó változás lényege is ez: egy olyan oktatási fejlesztés, amely népszerű, hasznos, "jövőbiztos".

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére