Egy csecsen harcos mosta fel a padlót a verhetetlennek hitt Szörnyeteggel

origo.hu • 2021. július 30., péntek •
Nem hiszem, hogy a francia sportnapilap, a L'Equipe szerkesztői fel voltak arra készülve, ami 2021. július 30-án Tokióban megtörtént. A kétszeres olimpiai bajnok francia judós, a hegyomlásnyi szörnyeteg, Teddy Riner hosszabbításban vesztette el a cselgáncsozók +100 kg-os súlycsoportjának negyeddöntőjét és ezzel eldőlt, hogy nem lesz háromszoros olimpiai bajnok (végül bronzérmes lett). A dolog olyan volt, mintha Muhammad Ali fénykorában jött volna egy szovjet ökölvívó és kipofozta volna Alit a ringből. Most egy csecsen dzsúdós, a világbajnoki ezüstérmes és 2020-as Európa-bajnok Tamerlan Basajev járt túl a Szörnyeteg eszén.
Egy csecsen harcos mosta fel a padlót a verhetetlennek hitt Szörnyeteggel

Mindennél többet mond, ha megmutatjuk a L'Equipe címlapját, amelyet Teddy Riner veresége után fényképeztem ki a francia sportlap oldaláról.

A francia L'Equipe címlapja. Sokkot kaptak Riner veresége után FORRÁS: ORIGO

A francia sportújságírók nem fogták vissza magukat, nem finomkodtak, odavertek rendesen.

Mondjuk el nem tudtam képzelni, mi játszódott le bennük, amikor a csecsen származású Tamerlan Basajev megindította azt a mozdulatot, amelynek a végén a francia szörnyeteg a hátára esett.

Judóban ez általában azonnal ippon, de itt jellemző volt a helyzetre, hogy a mérkőzés bírája nem mert dönteni. Rábízta az ítéletet a videóbíróra. Azok meg, akik a gép előtt ültek, azt mondták, hogy waza-ari. Basajev megcsinálta azt, amit 2008 óta, azaz 13 éve senki sem: olimpián legyőzte a verhetetlennek gondolt Rinert. Aki Franciaországban nem egy egyszerű sportoló, hanem egy intézmény. Olyan forma, ami a magyar sportban teljesen ismeretlen, mert nálunk talán Puskás Ferenc volt az utolsó olyan sportoló, aki a maga korában olyan hatalmas befolyással rendelkezett, mint most Riner. A 2016-os riói olimpián ő vitte a nyitóünnepségen a francia zászlót. Tokióban ő volt az egész francia olimpiai csapat legnagyobb sztárja.

Teddy Riner a 2012-es londoni és a 2016-os riói olimpián is játszi könnyedséggel nyerte meg az aranyérmet. Bár, ha a 2016-os döntőre gondolok, amelyet a japán Haraszava Hiszajosi ellen vívott, már ott rezgett a léc.

Riner akkor azért tudott nyerni egy akció nélküli mérkőzésen, mert a japánt kétszer intették meg, őt meg egyszer.

(Mert is volna másképpen ítélni a bíró.) Mivel a döntőben egyetlen akció sem volt (azaz a nagy Riner képtelen volt egyetlen pontot érő fogást is bemutatni), ez döntötte el az aranyat.

Teddy Riner sem hiszi el, ami vele történt Tokióban

Teddy Riner már akkor nemzeti hős volt Franciaországban, de a riói második olimpiai aranyérem után az őrület még inkább fokozódott körülötte. Olyan sztár lett, amit mi elképzelni sem tudunk. 2016 májusában a francia filmrendező, Yann L'Hénoret másfél órás mozit készített Rinerről, amelyet abban az évben Cannes-ban a filmfesztiválon is bemutattak.

A rendező három éven át loholt Riner után, bemutatva az életét és minden fontos mozzanatát.

(A mi Muhi András Piresünk jobban választott, mert a szintén három évig kisért Szilágyi Áron olimpiai bajnok lett. Háromszoros. Ami Rinernek amúgy nem sikerült.) Yann L'Hénoret igazán szerencsés embernek érezheti magát, hogy Teddy Riner egyáltalán szóba állt vele. A francia óriás ugyanis kifejezetten utálja a sajtót és az újságírókat. Több olyan olimpia is volt, ahol semmibe vette a rá várakozókat és egy szót sem mondott senkinek. Megtehette, mert ha valaki akadékoskodni kezdett (volna), akkor mindenre az volt a válasz, hogy "igen, de nyert." Riner a filmet sem akarta igazán, a francia sporthivatalnak kellett közbelépnie, hogy végül beadja a derekát.

Teddy Riner nem érti, mi történt vele. A világ sem.

Japánba úgy érkezett meg, hogy még mindig ennek a súlycsoportnak a legnagyobb esélyese volt. Kicsit abban a cipőben járt, mint annak idején 2000-ben az oroszok háromszoros olimpiai bajnok birkózója, Akekszander Karelin. Aki Sydney-ben arra készült, hogy a sportág történetének első négyszeres olimpiai bajnoka lesz.

Nem lett, mert egy kövér amerikai, Rulon Gardner legyőzte őt.

Riner azzal a tudattal lépett fel a tatamira Japánban, hogy a cselgáncsnak eddig egyetlen háromszoros olimpiai bajnoka volt: a japán Nomura Tadahiro, aki a 60 kg-os súlycsoportban nyert három aranyat 1996 és 2004 között. Hozzá akart csatlakozni most Riner, de ez a vonat most nélküle ment el.

Néhány órával Riner veresége után a francia sajtó kiábrándultságról ír, amely nem csak a sportolót, de az egész országot elérte. (Mintha Milák Kristóf nem jutott volna be a döntőbe 200 pillangón, olyan volt ez a helyzet.) A francia sajtó persze most elővette az eddig nem emlegetett dolgokat: hogy Rinernek 2020-ban eltitkolt térdsérülése volt, hogy már az olimpia előtt kikapott kétszer (egyszer a francia csapatbajnokságon, aminek tényleg nincs különösebb jelentősége, de a párizsi Grand Slam viadalon a japán Kageura Kokorótól elszenvedett vereségének már lett volna), de ezeknek a vereségeknek akkor senki sem tulajdonított különösebb jelentőséget. Mert mindent elhomályosított az olimpia, ott pedig Riner úgyis nyer.

Riner vereségét egyelőre nehezen dolgozzák fel Franciaországban. Korábban ő arrafelé szinte érinthetetlen volt, egy rossz szót sem lehetett róla írni. Most meg, hogy hibázott és kikapott, nekitámad boldog-boldogtalan. (Ismerős a szituáció? Nagyon is.)

Jellemző a helyzetre, hogy a francia napilapok internetes kiadásai is Riner vereségét teszik a címlapra - ha úgy tetszik, ma ez az elsőszámú sztori Franciaországban és a világon is.

A Le Monde címlapján úgy fogalmaznak, hogy Teddy Riner leesett az Olümposzról.

Kiemelik, hogy Teddy Rinernek az olimpiák történetében ez volt a második veresége, hogy 13 éve senki sem tudta legyőzni őt az ötkarikás játékokon.

A Le Figaro szerint rettenetes mennydörgést okozott Tokióban Riner kiesése.

A Le Parisien hatalmas csalódásról ír. Maga Riner természetesen eddig nem szólalt meg, de az egyik edzője, Laurent Calleja igen. A tréner azt mondta, hogy tanítványa nem vesztette el a mérkőzést, a vereség a bíróknak volt köszönhető. (Ki másnak, persze.)

Arról nem esik szó, hogy Riner megint egy olyan meccset vívott, amelyen nem csinált akciót, hanem abban bízott, hogy a kevesebb intése miatt úgyis nyer.

A Liberation címlapján "annyi megválaszolatlan kérdés" címmel hozzák a sztorit. A cikkben felteszik a kérdést: biztosan volt értelme a térdsérülés eltitkolásának? Biztosan így kellett erre az olimpiára felkészülni?

Teddy Riner számára itt jött el a végzetes pillanat, amikor az orosz judós a földre vitte őtFORRÁS: KMSP VIA AFP/KMSP/MILLEREAU PHILIPPE

A válaszokat később tudjuk meg. És nyilván arra sem most kapunk feleletet, hogy Teddy Riner érez-e magában erőt ahhoz, hogy a 2024-es párizsi olimpiára felkészüljön, és ott elinduljon. Erre ma nem fogadna senki sem nagy tételben.

Riner a vigaszágon magabiztos győzelemmel kezdett, brazil ellenfelét karfeszítéssel abszolválta alig egy percen belül, majd jöhetett a bronzmeccsen a japán Harasawa Hisayoshi.

A 29 éves japán judoka Ázsia-bajnokként lépett tatamira a francia óriás ellen, aki ellentmondást nem tűrően, egy ipponnal megnyerte a bronzérmet.

A Rinert legyőző Tamerlan Basajev kikapott az elődöntőjében grúz ellenfelétől, majd a harmadik helyért vívott harcban az ukrán világbajnoki bronzérmes Iakiv Khammo ellen ipponnal győzött, így akárcsak Riner, Basajev is harmadik lett Tokióban.

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére