DOBÓ SE: Egy arany-, egy ezüst- és egy bronzérem a veterán vb-ről

hv • 2022. július 04., hétfő •
A finnországi Tampere ad otthont az veterán atléták világbajnokságának. A nagyszabású, több ezer sportolót felvonultató viadalon a magyarok közt ott volt a Szombathelyi DOBÓ SE két versenyzője, Bodorkós-Horváth Kata és Németh Zsolt is.
DOBÓ SE: Egy arany-, egy ezüst- és egy bronzérem a veterán vb-ről

S ha már ott voltak, akkor érmek nélkül nem is térnek haza. Bodorkós-Horváth Kata hosszú évek óta vesz részt – nagy sikerrel – a különböző szenior világversenyeken. A június 29-től július 10-ig tartó vb-n három számban is nevezett. Az első versenynapon a W 50-es kategória nők 5 km-es gyalogló számában állt rajthoz, ahol az olasz Anna Savarese mögött a 2. helyen ért célba. Rá három napra 10 km-en azonban már senki nem tudta megelőzni. Kata remek 56.07-es időeredménnyel, a francia Violaine és a lengyel Morawczynska előtt ért célba, azaz lett világbajnok! Ráadásul az arany- és ezüstérméhez még nyerhet akár újabbat is, hiszen egy versenye még hátravan.

Németh Zsolt – aki többek közt Pars Krisztián, Gyurátz Réka, Halász Bence mestere – 13 év után fogott ismét kalapácsot a kezébe. S hogy jól tette, azt bizonyítja, hogy Tamperében az M 50-es kategóriában ő is felállhatott a dobogóra. A 16 fős mamutmezőnyben a lengyel Mariusz Walczak és az argentin Adrian Carlos Marzo mögött 60,09 méteres teljesítményének köszönhetően – az 1999-es sevillai felnőtt vb-n szerzett ezüstérme után - bronzérmet akasztottak a nyakába. A DOBÓ SE mesteredzője portálunknak már idehaza értékelte a világbajnokságot:

 

Édesapám, Németh Pál 2009-es halála óta nem fogtam szert a kezembe, egyszerűen nem fért bele az időmbe. A múlt év őszén töltöttem be 50. életévemet, s ekkor elhatároztam, hogy ismét megpróbálkozom a kalapácsvetéssel. Tettem egy fogadalmat, és éreztem, hogy ha most nem próbálom meg, akkor már soha. Őszintén szólva elég mélyről indultam, de nem adtam fel, szerettem volna édesapám veteránként dobott egykori 57 méteres, akkor vb-címet érő teljesítményét elérni. Ez volt a cél. Ami a vb-t illeti, ugyan csak 6. helyen álltam a világranglistán, de az álomhatárnak tekintett 60 métert túldobva dobogóra állhattam. Nagyon boldog voltam, de leginkább azért, mert nagyon jó érzés volt újra versenyezni.

Mindezt úgy érte el, hogy ez volt az első versenye a veteránok között.

Valóban, de szerencsére működött a korábbi évtizedekben szerzett versenyrutin. Ez az eredmény olyannyira feldobott, hogy szeretnék jövőre a következő világversenyen, az olaszországi Pescarában is ott lenni.

Finnország az atlétika egyik erős fellegvára. Milyenek voltak a körülmények, a rendezés, s milyen egy ilyen szenior világverseny hangulata?

Fantasztikus érzés volt ismét azokkal találkozni, akikkel már korábban versenyeztem. Nagy szeretettel és barátsággal fogadott mindenki. A rendezéssel kapcsolatba pedig annyit mondanék, hogy nincs könnyű dolguk a finneknek, hiszen nagyon sok a versenyző. Csak a finnek több, mint 1300-an neveztek a vb-re! Az adott körülményekhez képest nagyszerűen oldották meg a feladatukat. Mint a DOBÓ SE vezetőedzője természetesen Kata eredményeinek is örülök. Egyébként is ezek a veterán versenyek azért is nagyszerűek, mert mindenki tud örülni a másik eredményének, itt tényleg nincsenek vesztesek, csak győztesek. Úgy is mondhatnám, hogy valóban megmutatkozik a sport szépsége.

 

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére