Magyarország a minimálbéremelés élvonalában
A brit portál elemzése szerint a legnagyobb minimálbér emelkedés Litvániában ment végbe, ahol az utóbbi évtizedben több mint száz százalékkal nőtt a minimálbér: a balti állam az egyetlen ország a világon, amely 10 év alatt megkétszerezte minimálbérét 2,40 fontról 4,87 fontra. Az ország így most a 17. helyen áll a legmagasabb minimálbéreket bemutató listán.
Litvániát Dél-Korea követi, ahol 82 százalékkal nőtt a minimálbér, Magyarország pedig a harmadik helyen zárt: a portál kiemeli, hogy hazánk a második európai nemzet, ahol az egyik legmagasabb minimálbéremelés ment végbe: a 2011-es 2,47 fontos minimálbér több mint háromnegyedével nőtt, így a magyar állampolgárok ma már jóval több mint 4 fontot kaphatnak.
A magyar minimálbér 2020-ban pedig magasabb, mint a görög vagy a szlovák.
A következő két helyen két másik V4-es gazdaság áll: Lengyelország a negyedik, Csehország az ötödik helyen végzett, ahol szintén erős növekedés volt tapasztalható.
A kutatásból kiderült, hogy az OECD tagországok között Magyarországon a tizedik helyen áll a minimálbér szintje.
A portál hozzáteszi, hogy míg a minimálbér tíz év alatt több mint 76 százalékkal nőtt hazánkban, addig
a megélhetési költségek csupán 25,7 százalékkal emelkedtek, ami nem számít magasnak,
Törökországban például 163 százalékos volt az emelkedés, Oroszországban pedig 86,7 százalék.
Baloldali görög lap ismeri el a magyar minimálbéremelést
Az Efymerida ton Syntakton (A szerzők folyóirata) nevű baloldali görög portál – meglepő módon – elismerő hangon számolt be a magyar és lengyel minimálbéremelésekről.
A portálon megjelent elemzés szerint az évtized legnagyobb minimálbér növekedését mutató tíz ország többségének is kezdetben (2010-ben) a megszorító politikákat ajánlották a nemzetközi szervezetek, így a görög bérpolitikát kellett volna követniük, de végül elutasították a megszorításokat.
A megszorítások elutasítása ellenére Litvánia, Magyarország, Csehország és Lettország jelentős ugrásokat értek el e tekintetben – az első három országban abszolút értékben magasabb a minimálbér, mint Görögországban – jelenik meg az elemzésben.
A görög portál ábráján látszik, hogy míg Görögországban 2010-ben 5,62 euró volt az egy órára jutó minimálbér, 2020-ra 4,94 euróra, azaz kicsivel több mint 12 százalékkal esett vissza. Ezzel szemben, a harmadik helyen álló Magyarországon, 2,89 euróról 5,11 euróra emelkedett a minimálbér tíz év alatt.
Tegyük hozzá, hogy Görögországban nem először ismerik el Magyarország 2010 utáni gazdaságpolitikáját, ugyanis korábban az Analyst nevű konzervatív elemzőközpont írt „magyar csodáról”, számoltunk be a Makronómon. A magyar példa címet viselő elemzésében a görög kutatás kiemeli a válságot enyhítő magyar intézkedéseket és nagyon is sikeresnek véli a kormány válságkezelését.
Megdöbbentő: csak a jobboldali kormányok emelték a minimálbér reálértékét
„Az elmúlt 28 évben 16 év jobboldali kormányzás alatt növekedett a minimálbér vásárlóereje, 12 év baloldali kormányzás alatt csökkent.
Magyarországon a jobboldalt érdeklik a dolgozó magyarok, a baloldaliak csak beszélnek róluk” – írja György László Facebook-posztban.
A baloldal inkább az eladósodást emeli
A 2010 előtti gazdaságpolitika szavakban, a 2010 utáni tettekben állt közelebb a baloldali értékekhez, legalábbis ami a minimálbérek alakulását illeti – elemezte a minimálbérek alakulását Oláh Dániel a Makronómon.
Vajon miért nem emelte a hazai baloldal a minimálbér reálértékét az eltelt évtizedekben, amikor tehette volna? 2002-ben a magyar gazdaság régiós éllovasnak számított, a szocialista kormányok azonban nem építettek erre az alapra, inkább az eladósodottságot növelték: 2002 és 2010 között elszabadult a magyar államadósság bruttó hazai össztermékhez viszonyított aránya. A közpénzügyek és a magyar családok szempontjából is kedvezőtlen folyamat volt, hogy a nyolc baloldali évben még így sem sikerült érdemben növekvő reálbéreket elérni – tette hozzá a Makronóm főszerkesztője.
Ennek ismeretében figyelemre méltó teljesítmény, hogy 2010 után úgy emelkedtek rendkívüli mértékben a magyar nettó reálbérek, hogy közben az államadósság csökkent. 1998 és 2020 között nyolc olyan év volt, amelyben szocialista kormány felelt a gazdaságpolitikáért, ezekben az években nőtt az államadósság, a jobboldali gazdaságpolitika irányította években viszont csökkent.
Tekintettel arra, hogy a minimálbér reálértéke szinte minden esetben nőtt jobboldali kormányzás alatt, baloldali alatt pedig csökkent, érthetővé válhat a neves egyenlőtlenségkutató, Branko Milanović felmérésének eredménye, amely szerint minél szegényebb volt egy magyar háztartástag 2010 előtt, annál nagyobb mértékben csökkent a reáljövedelme. Az utóbbi évtizedben viszont a válságkezelés hatására éppen a szegényebbek jövedelme nőtt jobban Magyarországon, amit a KSH adatai is megerősítenek. A kormányváltás előtti időszakban a magasabb jövedelműek jártak jobban, később kiegyenlítetté vált a gyarapodás. Vagyis 2010 előtt felfelé, a leggazdagabbak felé osztotta újra a gazdaságban megtermelt jövedelmeket a kormány. Azt követően nagyobb mértékben határozta meg az egyéni munka és erőfeszítés a jövedelmek növekedését. Érdekes ellentét, hogy a szocialista gazdaságpolitika a jó gazdasági években sem hozott jólétnövekedést, a jobboldali gazdaságpolitika viszont még a rossz években is jólétnövekedést teremtett.
Nehezen hihető, hogy 2006 és 2010 között a legszegényebb öt jövedelmi tized, azaz a magyarok szegényebbik fele nem, vagy kevésbé igyekezett erőfeszítéseket tenni, mint a leggazdagabbak. Azonban hiába az egyéni erőfeszítés és akarat, ha a gazdaságpolitika nem teremti meg az érvényesülés feltételeit, és nincs teljes foglalkoztatás, a munkavállalók sorbaállnak a munkahelyekért.
A szegényebbek lecsúszásában valószínűleg nagy szerepet játszott, hogy a szocialista kormányok munka nélkül, segélycsapdában tartották őket.
Politikai értelemben ezzel többmilliós kiszolgáltatott kliensréteget teremtettek hatalmuk stabilizálására. Mivel a társadalmi felzárkózást – divatos szóval mobilitást – elsősorban a munka és a tanulás alapozhatja meg, amint ezek széles körben elérhetővé váltak, a magyar emberek elkezdték jobbra fordítani sorsukat. Ezáltal paradox módon a 2010 utáni gazdaságpolitika kevesebből ért el többet, vagyis kisebb adósságból tudta megteremteni a nagyobb bérnövekedés feltételeit, tette hozzá Oláh Dániel, aki szerint
az elmúlt több mint két évtized számvetése alapján úgy tűnik, a magyar gazdaságpolitikában a bal- és a jobboldal nagyon eltérő teljesítményre képes, a háztartások életszínvonalának növelése a jobboldalinak nevezett kormányok alatt valószínűsíthető. A szocialisták 2019-es kampánya, amely a minimálbér adómentessé tételét hirdette, nem volt több puszta politikai kommunikációnál, hiszen korábban a minimálbérek vásárlóerejének növelését sem sikerült elérniük. Elemzésünk alapján úgy látszik, a jólét tartós emeléséhez szükséges szakpolitikai tudás, ismeret és képesség nem épült fel a baloldalon – ez a 2010 előtti és utáni jobboldali kormányzati teljesítmények összevetésének legfőbb üzenete.
(Címlap: MTI/Vasvári Tamás.)
