Mert rémálom egy szülőnek a gondolat, hogy strandolás közben baj érheti a gyereket. Vagy bárki mást - akikkel tele vannak a hírek. Elsodródó gumimatracon napozó tinédzser, besörözve végrehajtott fejes a stégről, vagy gyors SUP-ozás a vihar előtt, és kész. Hetente történik valamilyen balatoni tragédia, és hozzáértők szerint kár lenne mindig a körülményeket okolni. Most hobbisportolók körében végez felmérést a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata - nem véletlenül. Arra kíváncsiak, hogy aki csak néha merészkedik a vízre, kajakozni, vízibiciklizni, vagy ami a legnagyobb divat az utóbbi évek ben, SUP-ozni, mennyire készül fel a veszélyre. De vajon minek mentőmellény, ha valaki állószörfözni megy a nyugodt Balatonon? Mindjárt kiderül.

Ahol a sekély víz véget ér

Nyaranta állandó téma a sajtó számára, hogy hányan vesznek oda a természetes vizeinkbe, és a tragédiák minden évben megismétlődnek. Idén is szomorúan indult a szezon. A közösségi média tele jótanáccsal, hivatalos és laikus forrásból egyaránt, lássunk egyet a fontosabbak közül, egy önkéntes vízimentőtől: "Aki még éppen át tudja úszni a jól megszokott, városi, feszített víztükrű uszodáját párszor hosszában, kikapaszkodás nélkül, az valójában nem tud úszni! A vadvízben, tengerben, árapályban, tóban, szélben, viharban, hullámzásban, sodrásban, átlátszatlan vízben nem!" Miért állítja ezt bárki?

"Nos, mert az átlagos turista simán túlbecsüli a fizikai képességeit, és alábecsüli a víz erejét"

- jegyzik meg. "Csalóka, hogy a közhiedelemmel ellentétben a Balatonban nem az északi partnál a legmélyebb a víz, hanem a déli partnál, ahol a lassan mélyülő, sok száz méter sekély víz után, a 'marásnál' hirtelen akár 2,5-3 méter mélység fölé lépsz ki" - figyelmeztetnek.

Hogy mi történhet ezután? "Na, itt 'belezuhanva', esetleg már elsőre hirtelen jó nagy vizet benyelve levegő helyett a légcsövedbe, egy a kinti 30-40-50 foknál jóval hidegebb víztömegbe érsz le, ami esetleg a szívednek sem annyira komfortos már." Nem beszélve arról, hogy a kapálózással az illető felkavarja az iszapot. "De csak simán besörözve-lángosozva-hekkezve a délutáni szunyókából a vízbe csobbanva a keringési rendszered azt mondja, hogy húha, és ugyanott vagy!"

Fulladásveszély a semmiből

Ha ez nem lenne elég, a posztoló azt is a felelőtlen fürdőzők orra alá dörgöli, jogosan, hogy "a villogó fények a parton meg nem disco, hanem viharjelzés! Lehet, hogy csak 3-8 perced van, mire odaér a vihar, ahol most békésen napozgatsz a félig leeresztett gumicsónakodon, helyismeret híján nem jól érzékelve a távolságokat, hogy már jócskán kisodródtál a nyílt vízre, és nem is érted, mi a gond." Ha odaér a nagy szél, "az kemény csapkodás lesz, az egyméteres hullámvölgyekben barátságtalan zöldesszürke 'vízfalak' között küszködés, ahonnan nem látsz ki, hogy merre indulj, és minden harmadik-negyedik lélegzetvételre kapsz csak be egyszer levegőt a víz helyett - így egy versenyúszó ereje is kevés lehet már kiérni." Nem nehéz belátni, miért kell óvatosnak lenni, de előre ezt csak kevesen gondolják át.

"SUP-ozáshoz, evezéshez, gumimatracon, csónakban, vízibiciklin, vagy a fefújható szivárványszínű unikornison domborításhoz is mindig hordj mentőmellényt"

- kérik a hozzáértők a fürdőzőktől, mert egyetlen másodpercen is múlhat a baj, ám ha valakin mentőmellény van, jó eséllyel fent marad a felszínen.

"Szabadság üzemmódban"

Egy kommentelő figyelemreméltó megjegyzése pedig: nem azokat kell megmenteni általában, akik évente akár ötven napot is kint vannak a Balatonon, és rendszeresen találkoznak a vízzel, hanem azokat, akik "megérkeznek nyaralni, kirándulni egy hétre, vagy kettőre, felállnak a frissen bérelt SUP-ra (ami szerintem a legveszélyesebb vízi eszköz), és bepánikolnak az első széllökésnél." Hozzáteszi, hogy van, aki olyan vízmélységnél is képes fuldokolni, ahol leér a lába. Nos, rajtuk kell segíteni.

A vízimentők egyébként arra figyelmeztetnek, hogy sokszor a strandolók agya "szabadság üzemmódba" kapcsol a nyaraláson. Nem ritka, hogy a szülők mintha megfeledkeznének az óvintézkedésekről, kevésbé figyelnek oda a gyerekeikre, és ez akár életveszélyes is lehet.

Kép: MTI/archív