Április 3-án nemcsak Magyarország, hanem Európa jövőjéről is szavazni fognak a magyarok

origo.hu • 2022. január 17., hétfő •
Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója és Fónyi Dániel, a Századvég Alapítvány kül- és biztonságpolitikai szakértője az alapítvány Európa Projekt kutatása kapcsán beszéltek az Origónak Európa jövőjéről. Kiszelly Zoltán úgy látja, hogy Brüsszel a kötelezettségszegési eljárásokkal akar fogást találni Magyarországon és Lengyelországon. Fónyi Dániel pedig hozzátette, hogy a nyomásgyakorlás új "hadszíntere" várhatóan az Európai Unió Bírósága lesz.
Április 3-án nemcsak Magyarország, hanem Európa jövőjéről is szavazni fognak a magyarok

Az interjúból megtudhatjuk, mire számíthat Magyarország és Európa 2022-ben, miért fontos a bevándorlás megfelelő kezelése, hogyan vélekednek az európai polgárok az atomenergiáról, a brüsszeli kettős mércéről és a demográfiai problémákról. Mit érdemes tudni a magyar-amerikai kapcsolatokról, a szakértők mit gondolnak Emmanuel Macron francia elnök választási esélyeiről és Joe Biden politikájáról? 

Európában jelentős politikai, gazdasági és társadalmi változások mentek végbe az elmúlt időszakban. Január 17-én lesz a Századvég Európa Projekt konferenciája. Miért fontos ez az esemény az említettek tükrében?

Kiszelly Zoltán: A Századvég 2016 óta minden évben elvégzi ezt az európai kutatást, amely minden tagországra kiterjed. Fontos számunkra, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, és szeretnénk látni, hogy az Unió többi országában hogyan látják azokat az Európa jövőjét érintő kérdéseket, amelyek minket is foglalkoztatnak.

Fónyi Dániel: Igen, az Európa Projekt elnevezésű kutatásunkban minden évben a kontinensünket érintő közéleti kérdésekkel kapcsolatban kérdezzük az uniós lakosságot: ilyen például az EU teljesítményének vagy a migrációs krízisnek a megítélése. Ezek mellett a 2021-es közvélemény-kutatásunk meghatározó témái a koronavírus-járvány, a családpolitika, a klímaváltozás és az energiaellátás voltak. A konferencián ezen kutatásunk eredményeit fogjuk bemutatni.

Európa jövője szempontjából az energiaügyi kérdések most eléggé meghatározóak. Több oktatóvideót is láthattunk a közelmúltban arról, hogyan készítik fel a lakosságot például Németországban arra, mit kell tenni áramkimaradás esetén. Ennek tükrében milyen eredménnyel zárult a kutatás?

Kiszelly Zoltán: A kutatás alapján elmondható, hogy az atomenergia támogatottsága a térségünkben továbbra is magas, és

AZ IDEI KUTATÁS EGYIK ÉRDEKESSÉGE, HOGY NÉMETORSZÁGBAN JELENTŐSEN CSÖKKENT AZ ATOMENERGIÁT ELUTASÍTÓK SZÁMA. EZ AZÉRT ÚJDONSÁG, MERT MINDEKÖZBEN NÉMETORSZÁG 2022 DECEMBERÉBEN TERVEZI BEZÁRNI AZ UTOLSÓ HÁROM ATOMERŐMŰVÉT. 

Elindult egy vita a bezárás évében, hogy ha nincs elég megújuló energia, és az ráadásul drága is, akkor nem kellene-e meghosszabbítani ezen reaktorok üzemidejét. Az Európai Bizottságban is polemizálnak arról, hogy az úgynevezett uniós taxanómiába felvegyék-e az atomenergiát és a gázt.

Fónyi Dániel: Az említett német adatokra magyarázat lehet, hogy a német lakosság egyre inkább megtapasztalja az atomerőművek leszerelésének negatívumait. A kutatás alapján elmondható, hogy a nukleáris energiáról zajló vita politikai természetű, mivel a tagállamok megosztottsága az atomenergia társadalmi támogatottsága szerint alakul.

Az Unióban 2022-ben folytatódni fog a migrációs kérdéskör tárgyalása. Az új német kormány szemmel láthatólag támogatja a bevándorlást, Brüsszel nyert tehát egy erős tagállami szövetségest ezen a téren. Említették, hogy Önök is vizsgálták a kutatásban a migráció kérdését.

Kiszelly Zoltán: Nagyon érdekes, hogy a volt gyarmattartó nyugat-európai országokban a migráció iránt megértőbbek az emberek: ezek esetében úgy látjuk, hogy a bevándorlás elutasítottsága valamelyest alacsonyabb, mint a többi országban, amelynek nincs ilyen múltja. Kelet-Közép-Európában nincsenek ilyen tapasztalatok, valamint az emberek látják azt, hogy Nyugat-Európában a bevándorlás mit idézett elő. 

NYUGATON KB. 60 SZÁZALÉK AZOK ARÁNYA, AKIK TÁMOGATNÁK A CSALÁDALAPÍTÁST ÉS A GYERMEKVÁLLALÁST A DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK ELLENSÚLYOZÁSÁRA, MÍG A VISEGRÁDI ORSZÁGOKBAN EZ BŐVEN 70 SZÁZALÉK FELETT VAN.

Fónyi Dániel: A migráció megítélésénél fontos szempont az adott ország érintettsége. Az olyan országok állampolgárai, amelyek elszenvedői a migrációnak, mint például Görögország vagy Spanyolország, nyilvánvalóan máshogy viszonyulnak a kérdéshez, mint az olyanoké, amelyek bevándorlóországként tekintenek magukra – legutóbb az új német kancellártól hallottuk ezt –, és hasznot remélnek ettől. Az egy másik kérdés, hogy végül ez utóbbiak elképzelése hogyan fog igazolódni a gyakorlatban. Egy biztos: 

AZ EURÓPAI VÁLASZADÓK ÉVRŐL ÉVRE EGYRE INKÁBB ÚGY GONDOLJÁK, HOGY A BEVÁNDORLÓK TÖBBSÉGE GAZDASÁGI CÉLLAL ÉS A SZOCIÁLIS JUTTATÁSOKÉRT AKARNAK AZ EURÓPAI UNIÓBA ELJUTNI; ÉS EZT AZ EURÓPA PROJEKT KUTATÁS EREDMÉNYEI IS IGAZOLJÁK.

Nemrégiben egy német tartományi miniszter védte meg Magyarországot. Lucia Puttrich, Hessen tartomány szövetségi és európai uniós ügyekért felelős minisztere a Frankfurter Allgemeine Zeitungban pontosan azt fogalmazta meg, amit mi, közép-európaiak már régóta érzünk: hogy az EU és Németország letért a helyes útról. Önök mit gondolnak erről?

Fónyi Dániel: Azt látjuk, hogy az uniós polgárok szinte egybehangzóan az Európai Unió átláthatóbb és hatékonyabb működését szorgalmazzák. Ezen felül azt is üdvözölnék, ha a nemzetállami hatásköröket csökkenteni szándékozó törekvések nem lennének olyan erősek, mint ahogyan a brüsszeli bürokrácia kommunikációja ezt mutatja. Ráadásul 

A MEGKÉRDEZETTEK HÁROMNEGYEDE SOKKAL INKÁBB A SAJÁT ORSZÁGA POLGÁRÁNAK ÉRZI MAGÁT, MINTSEM EURÓPAINAK. EZ PERSZE NEM EZ EURÓPAI UNIÓ ELUTASÍTÁSÁT JELENTI, HANEM AZ EURÓPAI EGYESÜLT ÁLLAMOK HELYETT A SAJÁT NEMZETÁLLAMUK SZUVERENITÁSÁNAK MEGŐRZÉSÉBEN HISZNEK. 

Kiszelly Zoltán: Aki járt Nyugat-Európában az elmúlt kb. öt évben, az láthatja, hogy teljesen megváltoztak a nagyvárosok. 

AZ ÚJ NÉMET KORMÁNY AZT GONDOLJA, HOGY A MIGRÁNSOKAT ÁLLAMPOLGÁRSÁGGAL KELL MEGAJÁNDÉKOZNI LEGKÉSŐBB ÖT ÉVVEL A BEFOGADÁSUKAT KÖVETŐEN. 

Ez azt jelenti, hogy szavazópolgárokká válnak. 

Ez a mostani kutatás azt mutatja, hogy Magyarországon, és a kelet-közép-európai országokban a többség a saját nemzeti erőforrásából próbálna meg tenni a demográfiacsökkenés ellen, míg a németek a bevándorlók beengedését szorgalmazzák.

Ők az Európai Egyesült Államokban hisznek, ahol a német megoldásokat átveszik az Unióban. Erre már többször láthattunk példát: a német Bundesbank mintájára próbálták meg az Európai Központi Bankot létrehozni, illetve a Bundespolizei és a Frontex kapcsán is ezt láttuk. 

NÉMETORSZÁGBAN A MENEKÜLTÜGYI HIVATAL ÉS MOST MÁR A MUNKAÜGYI HIVATAL EGYÜTT FOGADJA A MIGRÁNSOKAT, HOGY FELMÉRJÉK A MUNKAERŐPIACI LEHETŐSÉGÜKET, EBBE AZ IRÁNYBA TART BRÜSSZEL IS: ÁTVENNÉ A TAGORSZÁGOKTÓL A MENEDÉKKÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁT. 

És mi ezzel a cél?

Kiszelly Zoltán: A német megoldásokat Berlin Brüsszelen keresztül próbálja az Európai Unióban kiterjeszteni, ugyanis a németek jóléte, a GDP felerészben az exporttól függ, és ennek az exportnak jó része az Unióba áramlik. Ha csökken az európai lakosság, akkor csökken a GDP, és erre a betelepítéssel akarnak választ adni. Németországban évente félmillió szakmunkás megy nyugdíjba, és nincs, aki átvegye a helyüket, ezért is akarják beengedni a migránsokat. Adnak nekik egy lakást, segélyt, és azt az ígéretet, hogy ha integrálódnak, pl. szakmunkásnak állnak, ők is a németekhez hasonlóan kereshetnek, főleg a második, harmadik generációs bevándorlók. 

AMI PAPÍRON MŰKÖDIK, AZ A VALÓSÁGBAN AZONBAN NEM, UGYANIS EGY LAKÁS A SEGÉLLYEL EGYÜTT, A BEVÁNDORLÓK TÖBBSÉGÉNEK ÖNMAGÁBAN AZ ÁLMOT JELENTI, EZÉRT NEM LESZ MOTIVÁLT SEM A TANULÁSBAN, SEM ABBAN, HOGY DOLGOZZON. 

Friedrich Merz, a CDU elnöke mondta ki azt egy televíziós vitában másfél éve, hogy még a 2015-ös beáramlók közül is 1 millióan vannak segélyen. Ez egy komoly teher a német társadalomnak, de ezt az elit szerint úgy kell értelmezni, hogy a migránsoknak bérelt lakások és a segély is a német gazdaságot erősíti hosszú távon.

Ők ezek szerint ennek a megközelítésnek a hívei.

Kiszelly Zoltán: Az elit igen, miközben ennek az anyagi és társadalmi költségét a társadalomra terhelik. Sajnos Németországban is azt látni – ami eddig egyébként nem volt annyira jellemző –, amit Franciaországban vagy Belgiumban: aki nem szeretné migránsgyerekekkel együtt iskolába járatni a gyermekét, és van rá anyagi fedezete, az elkezdi magániskolába járatni; 

MÁR OTT TARTANAK A NÉMETEK, HOGY HA JÓ JÖVŐT SZERETNÉNEK MAGUKNAK, AKKOR OLYAN VÁROSRÉSZBE KÖLTÖZNEK, AHOL KEVESEBB A MIGRÁNS, KISEBB A BŰNÖZÉS, MIKÖZBEN AZ ÁTLAG, AKI EZT NEM TUDJA MEGFIZETNI, EGYRE NAGYOBB TERHET VISEL EBBEN IS. 

Dániában például a szociáldemokraták próbálnak még küzdeni talán az utolsó előtti pillanatban, míg Németországban kérdéses, hogy vissza lehet-e fordítani ezt a folyamatot a dániai módszerekkel. Dániában, ha tíz százaléknál több, nem európai bevándorló él egy városrészben, akkor megpróbálják őket szétköltöztetni, illetve nyelvtudáshoz kötik a menekültek befogadását, és nem adnak olyan segélyeket, mint Németországban.

Fónyi Dániel: Közben pedig azt látjuk, hogy kutatások bizonyítják, hogy az a fajta integráció, amit a németek papíron szépen levezettek, az nem működik. 

ADDIG AMÍG A BEVÁNDORLÓKNAK VAN LEHETŐSÉGÜK VÁLASZTANI AZ INTEGRÁCIÓ ÉS A PÁRHUZAMOS TÁRSADALMAK KÖZÖTT, ADDIG AZ UTÓBBI KÉNYELMESEBB SZÁMUKRA, MERT GYAKORLATILAG JELENTŐSEBB ERŐFESZÍTÉS NÉLKÜL OLYAN ÉLETET ÉLHETNEK, AMELY AHHOZ KÉPEST, AHONNAN ŐK JÖTTEK, AZ MAGÁT A KÁNAÁNT JELENTI SZÁMUKRA. 

Arról nem is beszélve, hogy a párhuzamos társadalmak előbb-utóbb vallási, kulturális és a politikai képviseletet érintő kérdésekben is problémát fognak okozni. És miközben a helyiek elkezdenek szeparálódni a bevándorlóktól, tehát más iskolába viszik a gyermekeiket, elköltöznek más városrészbe, addig ott, ahol marad a bevándorló többség, valamint azok, akik nem tudják megfizetni a szeparálódás költségeit, megindul egy úgynevezett gettósodási folyamat, vagy legalábbis romlik az életminőség. 

És hát a dán parlament sem véletlenül szigorított a bevándorlási szabályokon, implementálva például a magyar modellt is.

Mennyire fontos szempont ezek tükrében a bűnözés? Van-e összefüggés a bevándorlás és a bűnözés mértékének növekedése között?

Kiszelly Zoltán: Speidl Bianka kolléganőnk könyvbemutatója volt nemrégiben, aki A migráció, mint kockázat címmel jegyzi a Századvég gondozásában megjelent könyvet. Ebben nagyon jól leírja, hogy a migránsok második és harmadik generációja, akik nem európai kultúrkörből érkeznek, kulturális sokkot kapnak. Fél lábbal még a küldő társadalomban vannak, fél lábbal már a befogadó társadalomban. Vannak, akik ezt fel tudják dolgozni, és integrálódnak. Vannak viszont, akik radikalizálódnak, hiszen a nyugat-európai migránsoknak az iszlám vallás adja a kötőszövetet, egyrészt a hazához, másrészt a családon vagy közösségen belül. Mivel az iszlám vallást Nyugat-Európában sok esetben azok a szélsőséges irányzatok határozzák meg, amelyek a radikális felfogást, a gyökerekhez való visszatérést propagálják, ezért ilyen szempontból megvan a veszélye annak, hogy sokan radikalizálódnak. 

Ha azt hallják a mecsetben, hogy a szociális segélyt Allah küldi, és nem a dán, a német vagy az osztrák adófizetők, akkor nyilván ez csökkenti a befogadó társadalom iránti érzékenységet. 

Nyugat-európai kutatások mutatják, hogy 

A BEVÁNDORLÓTÁRSADALOM NAGY RÉSZE A KORÁNT, A SARIÁT SOKKAL FONTOSABBNAK TARTJA, MINT AZ ADOTT ORSZÁG ALKOTMÁNYÁT. NYUGAT-EURÓPÁBAN NEM MŰKÖDNEK AZ ÖSZTÖNZŐRENDSZEREK. 

Magyarországon a 2010 utáni foglalkoztatás- és szociálpolitikának ezzel szemben pont az a lényege, hogy a segélyhez képest a közmunka dupla annyi jövedelmet jelent, a közmunkához képest pedig a minimálbér megint dupla annyit. Nálunk ez a „terelőhatás" sokkal jobban érvényesül, mint a legtöbb nyugat-európai társadalomban. 

MIUTÁN A BEVÁNDORLÁS KÖLTSÉGE EGYRE CSAK NŐ, MERT EGYRE TÖBBEN ÉRKEZNEK, A BEVÉTELEK STAGNÁLNAK, EZÉRT AZT LÁTJUK, HOGY EZT EGYRE INKÁBB HITELBŐL FINANSZÍROZZÁK AZ EURÓZÓNA DÉLI RÉSZÉN. NEM BIZTOS, HOGY EZ SOKÁIG FENNTARTHATÓ. 

Fónyi Dániel: Úgy gondolom, hogy valamilyen szinten ez egy önmagát erősítő folyamat. Habár a bevándorlók életszínvonala megnő a szociális juttatások által, mégsem éri el azt a szintet, mint az európaiaké. 

AZ ELÉGEDETLENSÉG OTT VAN BENNÜK, HOGY NEM TEKINTIK TELJES JOGÚ ÁLLAMPOLGÁROKNAK ŐKET, RÁADÁSUL MÉG AZT IS ELVÁRJÁK TŐLÜK, HOGY AZ INTEGRÁCIÓ ÉRDEKÉBEN ELVÁGJÁK AZT A KAPCSOT, AMI MÉG ÖSSZEKÖTI ŐKET A GYÖKEREIKKEL. 

Ahogy már elhangzott, ezek a bevándorlók fogékonyak a radikalizáló gondolatokra, ők azok a célszemélyek, akiket lehet radikalizálni. A közép-európai országok intézkedéseikkel többek között ezt a problémát is a határaikon kívül igyekeznek tartani.

Meglepő várakozásai vannak a 2022-es évre az Európai Külkapcsolatok Tanácsának: arra számítanak, hogy az Egyesült Államokban a Demokrata Párt elveszíti a többséget a Szenátusban és/vagy a Képviselőházban, Orbán Viktor vereséget szenved a parlamenti választásokon, míg Emmanuel Macron mandátumot kap még egy ciklusra. Mit gondolnak erről?

Kiszelly Zoltán: Ha megnézzük ennek a tanácsnak a tagnévsorát, akkor 

OTT TALÁLHATJUK A TAGOK KÖZÖTT ALEXANDER ÉS GEORGE SOROST. ITT ARRÓL VAN SZÓ, HOGY AMIT ŐK JÓSOLNAK, AZÉRT TESZNEK IS, HOGY MEGVALÓSULJON. 

Ha csak arra gondolunk, hogy Soros György kikkel tárgyalt vagy kikkel fotózkodott – gondoljunk Frans Timmermannsra, Věra Jourovára, Jean-Claude Junkerre – akkor látjuk, hogy itt nemcsak egy jóslásról, hanem egy agendáról van szó. 

BAJNAI GORDON IS A TAGOK KÖZÖTT SZEREPEL, AKI EGY 20 EZER FŐS AKTIVISTA HADSEREGET AKAR TOBOROZNI A BALOLDAL SZÁMÁRA A 2022-ES PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKRA MAGYARORSZÁGON. ITT AZÉRT TÖBBRŐL VAN SZÓ, MINT ÚGYNEVEZETT ELŐREJELZÉSEKRŐL.

A magyar választás kimenetele még nyitott, nem tudjuk, mi lesz az eredmény. Ha marad a mostani kormány, akkor marad a mostani irány is. 

Márki-Zay Péter teljesítményét elnézve akár a kétharmad sem kizárható, hiszen annyi társadalmi csoportot sértett meg, olyan intézkedéseket vetített előre, amelyek miatt még a titkos ellenzéki kutatások eredményei szerint is a válaszadók 56 százaléka attól tart, hogy rosszabb lesz az anyagi helyzete, ha a baloldal nyer. 

Az amerikai időközi választás is nagyon fontos, mert a demokraták támogatottsága csökken, Joe Bidené már Kamala Harris támogatottsága alatt van, és ha elveszítik a Kongresszus egyik vagy mindkét házát, akkor a Donald Trump által meghatározott republikánusok kerülnek többségbe, és az a fajta demokráciaexport és nyomásgyakorlás ismét csökkenne, ami a globalista mainstreamtől eltérő országokra nehezedik. 

Emmanuel Macron pedig rájött arra, hogy Franciaország jobbra tolódott, mert olyan folyamatok jelentek meg az országában a tömeges bevándorlás vagy a bevezetett megszorítások miatt, hogy az emberek szeretnének végre egy erős Franciaországot.

Macron, mint korábbi befektetési bankár, a szocialisták gazdasági minisztere, megpróbálja a jobboldali közvéleményt kiszolgálni, és arra számíthat, hogy kihívóinak köre eléggé megosztott. 

ÉN TOVÁBBRA IS MACRONT TARTOM A FRANCIA ELNÖKVÁLASZTÁS ESÉLYESÉNEK, 

és a mérsékelt jobboldal jelöltje fogja tudni megszorongatni őt a mai tudásunk alapján. Macron politikája sok szempontból jó. Magyar szempontból az atomenergia támogatása, mint klímasemleges energia ide tartozik, az erős Európa, az európai szuverenitás (tehát ne legyünk nagyon az Egyesült Államokra utalva), az európai hadsereg kérdése. A francia elnöknek sok jó javaslata van, amit lehet támogatni, de például a genderideológiát, és hogy Brüsszel egy szupranacionális szuperdöntési központ legyen, azt nem. Ezt már a franciák többsége sem támogatja.

Mire számíthat Önök szerint Magyarország a külpolitika terén a jövőben? Mi lesz Lengyelországgal és Magyarországgal, valamint az amerikai-magyar kapcsolatokkal? Mire számíthatunk 2022-ben?

Fónyi Dániel: Úgy gondolom, hogy 

A KÜLPOLITIKA TERÉN HAZÁNK AZ ELMÚLT 10-12 ÉVBEN MERT NAGYOT ÁLMODNI: MERT MAGYAR KÜLPOLITIKÁT CSINÁLNI. 

Szuverén, a magyar érdekeket mindenek elé helyező külpolitikát. A 2010 előtti megfigyelői pozícióból szereplővé váltunk a tárgyalóasztal körül, és a balliberális kormányokkal ellentétben a jelenlegi magyar külpolitika használja a lehetőségeit, például mer vétózni, és ez mindenképpen egy új dolog! 

Egy esetleges újabb baloldali kormány esetén valószínűleg ez megváltozna, és újra előtérbe kerülne a külföldi érdekek, a globalista mainstream kiszolgálása. Ha Orbán Viktor kormánya ismét felhatalmazást kap a választóktól a kormányzásra, akkor a jelenlegi külpolitikai irány folytatása várható, amelyben Magyarország szuverén szereplő, és a különböző együttműködéseknek nemcsak részese, hanem nyertese is kíván lenni. 

Magyarországot és Lengyelországot illetően azt látjuk, hogy a boszorkányüldözés várhatóan folytatódni fog, 

A NYOMÁSGYAKORLÁS ESZKÖZEKÉNT JOGÁLLAMISÁGI ELJÁRÁSOK VÁRHATÓK, ÉS ÍGY AZ ÚJ „HADSZÍNTÉR" AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA LESZ. 

A magyar-amerikai kapcsolatokra az előzőekben már említett amerikai időközi választások lesznek hatással.

Kiszelly Zoltán: Miután a visegrádi országok az évtized végére feltehetően az Unió nettó befizetőivé válnak, ha sikerül ezt a gazdaságpolitikát folytatni, akkor nem lehet őket gazdaságilag „fogni", mint most. 

A V4-BŐL HÁROM ORSZÁG NEM TAGJA AZ EURÓZÓNÁNAK, EZZEL A KÖZÖS ADÓSSÁGNAK NEM VAGYUNK RÉSZESEI, ÉS EZÉRT KERESTEK BRÜSSZELBEN OLYAN ESZKÖZÖKET, AMIVEL MINKET IS MEG LEHET FOGNI. EZ LENNE AZ A BIZONYOS JOGÁLLAMISÁGI ELJÁRÁS. 

Magyarország és Lengyelország is jogállam, a törvények alapján módosította mindkét állam a saját jogrendszerét. 

Németországban az igazságügyi miniszter utasítja az államügyészeket, nálunk ez elképzelhetetlen lenne. Ez a kettős mérce sokadik esete. 

Mindig keresik azokat a szempontokat, amelyek alapján ezeket az országokat elmarasztalhatják. Az eurózónát már fogják: a belgák, a franciák, a spanyolok, a portugálok, az olaszok és a görögök adósságát az északiak fizetik. Olyan adóssághegyek halmozódtak fel, amelyeket nem lehet a jólét sérelme nélkül szétszedni.

Az eurózónán kívüli országokra akarnak nyomást gyakorolni, hiszen az eurozónás államok már „benne vannak a zsákban." Ez a nyomásgyakorlás pedig valóban az Európai Unió Bíróságán történik kötelezettségszegési eljárások által, itt viszont egyre inkább mondvacsinált ürügyeket látunk. Migráció tekintetében Magyarországot és Lengyelországot el akarják marasztalni a jogi határzár miatt, és napi büntetési tételt akarnak elrendelni. 

Lengyelország esetében napi 1 millió eurós büntetést már kiszabtak az Unió bírósága részéről, a lengyelek azonban nem fizetnek, most már 70 millió eurónál tartanak, ezért Brüsszel felszólító levelet akar küldeni. 

AZ NEM MEGOLDÁS, HOGY LOPAKODÓ BIRODALOMÉPÍTÉSSEL AZ UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK HATÁROZATAI ÁLTAL PRÓBÁLJÁK MEG ELMÉLYÍTENI AZ INTEGRÁCIÓT. ENNEK EGY ÚJ ESZKÖZE MOST A KÖZÖS ADÓSSÁGFELVÉTEL, HISZEN, HA VAN KÖZÖS HITELÜNK, AKKOR KELL KÖZÖS BEVÉTEL, ÉS EZ A BEVÉTEL MÁR BRÜSSZELHEZ FOLYIK BE. 

Minél több közös adósság lesz, annál szorosabbá válik a kapocs, és annál nehezebb lesz a tagállamoknak önálló döntéseket hozni. Ezt nevezzük a kiskapun keresztüli integrációnak. Van, ahol érdemes az integráció, például a gazdaság terén, hogy Kínával, az Egyesült Államokkal versenyezni tudjon az Unió, de például a migráció terén, a családok, a jogállamiság és a média területén nem kell, mert ez csak a multiknak kedvez. 

BRÜSSZELNEK NEM ÉRDEKE, HOGY MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG, VALAMINT A PATRIÓTA POLITIKÁT FOLYTATÓ ÁLLAMOK ERŐSÖDJENEK, HISZEN AKKOR MÁSOK IS KÖVETNÉK A PÉLDÁJUKAT. 

Kijelenthető-e az, hogy a 2022-es választások eredménye közvetve vagy közvetlenül befolyásolja majd Európa jövőjét? Sokan karizmatikus személyiségnek tartják Orbán Viktort, és sok magyar intézkedés példaként szolgál, sőt bizonyos országok át is vettek népszerű intézkedéseket.

Kiszelly Zoltán: Magyarország olyan, mint Asterix kis gall falva. Sokáig egyedül voltunk az alternatívánkkal. Azután kiegészültünk Lengyelországgal, majd Donald Trump is hasonló irányba indult el –, ami nagy érdeklődésre tett szert. 

ORBÁN VIKTOR 12 ÉVE SIKERREL VISZI EZT A PATRIÓTA POLITIKÁT, ÉS HA ÚJABB FELHATALMAZÁST KAP, AZ AZT JELENTI, HOGY MARAD AZ UNIÓN BELÜL EGY ALTERNATÍVA, SŐT GLOBÁLIS SZINTEN IS EGY A GLOBALISTA MAINSTREAMHEZ KÉPEST. 

Orbán Viktor alternatívát tud nyújtani a teremtett világ lokális védelmével a klímaideológiával szemben; a családtámogatásokkal a migrációval szemben; az Oroszországhoz fűződő gazdasági együttműködéssel a szankciópolitikákkal szemben. 

A FRANCIA ELNÖKVÁLASZTÁS IS AZÉRT FONTOS, MERT HA A SZUVERENISTA POLITIKA NYER, AKKOR A MAGYAR ALTERNATÍVA ERŐSÖDNI FOG.

Ha Szlovéniában megmarad Janez Janša kormánya, akkor egy potenciális szövetségese lesz a magyar-lengyel politikának, és Olaszországban sem zárható ki egy előrehozott választás, hiszen Silvio Berlusconi és Mario Draghi is államfő szeretne lenne. Egy előrehozott választás esélyese Matteo Salvini, aki szövetségben van a magyar kormánypárttal. Ilyen szempontból nem lehet tudni, mi történik majd, de a kilátások jónak tűnnek.

Fónyi Dániel: 

Azt, hogy a hazai parlamenti választás mennyire meghatározó Európa jövője szempontjából, az fogja megmutatni, hogy a Magyarországot, illetve a magyar kormányt érő támadások meddig, milyen mértékig fokozódnak majd. 

Mert azt várjuk, hogy a választás közeledtével ezek fokozódni, összpontosulni fognak. Ez árazza majd be, ebből látszik majd igazán a jelentősége. Ahogyan az előzőekben is elhangzott, 

2022 IZGALMAS ÉV LESZ, AMIKOR A VÁLASZTÓPOLGÁROK KÖZVETLENÜL NYILVÁN HAZÁJUK, DE E MELLETT KÖZVETVE EURÓPA JÖVŐJÉRŐL IS SZAVAZNI FOGNAK. 

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére