A legfrissebb kutatás szerint ugyanis a kávéfogyasztás csökkenti a testtömegindexet és a testsúlyt is, ráadásul a vérben megnövekedett koffeinszint miatt a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata is kisebb - írja az index.hu.
A kávéfogyasztásról szinte heti rendszerességgel jelennek meg különböző kutatások és cikkek, amelyek arra keresik a választ, hogy a koffeines ital fogyasztása vajon jó vagy rossz hatással van-e az egészségre. Bár ezek alapján szinte lehetetlen eldönteni, hogy érdemes-e reggel a csészéért nyúlni vagy sem, egy új tanulmány szerint
a rendszeres kávéfogyasztás csökkentheti a testzsírt és a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is
– azaz most éppen úgy fest, inkább jótékony hatása van a fogyasztásának.
A kutatók két olyan gént is találtak, amelyek felelősek azért, hogy az emberek milyen gyorsan dolgozzák fel a koffeint, és annak milyen hatása van a testtömegindexükre. A 800 ezer ember adatait vizsgáló kutatásból megállapították, hogy
A VÉRBEN TALÁLHATÓ MAGASABB KOFFEINSZINTTEL RENDELKEZŐ EMBEREK TESTTÖMEGINDEXE (BMI) JELENTŐSEN ALACSONYABB.
Ezen résztvevőknek átlagosan alacsonyabb volt a testzsírszázalékuk, így jóval kisebb volt a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélye is esetükben – írja a DailyMail.
A kávéról régóta azt állítják, hogy zsírégető hatása van, így annak rendszeres fogyasztója is karcsú maradhat, míg korábbi tanulmányok szerint azok, akik naponta legalább három-öt csészével megisznak, sokkal kisebb valószínűséggel kapnak kettes típusú cukorbetegséget, mit azok, akik nem.
A koffein lehet a kulcs
Az új tanulmányra mégis szükség volt, mert nem volt világos, hogy a kávéfogyasztóknak valóban ennyire jót tesz-e a koffein, vagy más okok miatt kerülhetik el a 2-es típusú cukorbetegséget és az elhízást – például azért, mert középosztálybeliek, így megengedhetik maguknak az egészségesebb életmódot. A legújabb kutatások kiküszöbölték ezt a problémát azáltal, hogy kifejezetten olyan embereket vizsgáltak, akiknek olyan genetikai sajátosságai vannak, amelyek befolyásolják a szervezet koffeinfeldolgozását. Ebből kiderült, hogy azoknak az embereknek, akiknek a szervezete lassabban dolgozta fel a koffeint, alacsonyabb volt a testtömegindexük, a testsúlyuk, és kisebb eséllyel alakult ki náluk kettes típusú cukorbetegség is, mindezért pedig
NEM KONKRÉTAN A KÁVÉ, HANEM AZ ABBAN LÉVŐ KOFFEIN LEHET A FELELŐS.
Dr. Dipender Gill, a tanulmány vezető szerzője, az Imperial College London munkatársa szerint:
Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a koffeinfogyasztás alacsonyabb testtömegindexszel, alacsonyabb testzsírral és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának valószínűségével járhat. Javíthatja az emberek anyagcseréjét, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy sok, magas kalóriatartalmú és koffeintartalmú italt kell fogyasztaniuk. Amennyiben a jövőben több bizonyítékot is találunk erre, az embereknek fontolóra kell venniük az eszpresszó vagy feketekávé fogyasztását, hogy
csökkentsék a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát
– mondta.
A BMJ Medicine folyóiratban megjelent tanulmány olyan embereket vizsgált, akiknél a CYP1A2 és az AHR gének különböző variációi voltak meg, ami azt jelentette, hogy a koffeint különböző sebességgel bontotta le a szervezetük. Mint az az eredményekből is kiderült, azoknál, akik lassabban bontották le a koffeint – amely szintje így hosszabb távon magasabb volt a vérükben –, kisebb volt a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata.
A kutatás emellett azt állítja, a koffein hatására a szervezet több zsírraktárt éget el,
vagy egyszerűen jóllakottabbnak érzi magát, így kevesebbet eszik. Egy átlagos csésze kávé körülbelül 70-150 mg koffeint tartalmaz, az eredmények pedig arra utalnak, hogy a napi 100 mg-os bevitel körülbelül 100 kalóriával növelheti meg az átlagos energiafelhasználást.
Örök dilemma, nehéz igazságot tenni
A fentiek alapján pozitív hatása lehet a kávéfogyasztásnak, amelyről azonban korábban többször is megállapították, hogy nem feltétlenül olyan jó, mint azt egyesek gondolják. A nagymértékű koffeinbevitel pozitív hatását cáfolták nemrég a South Australia Egyetem kutatói is, akik az egyik legnagyobb szabású vizsgálatot tudhatják magukénak a problémakörben. A szakemberek az Egyesült Királyság Biobank genetikai-népegészségügyi programja közel 18 ezer, 37–73 év közötti részvevőjének egészségügyi adatait vizsgálva arra jutottak, hogy
NAPI TÖBB MINT HAT KÁVÉ ELFOGYASZTÁSA 53 SZÁZALÉKKAL NÖVELTE AZ ELBUTULÁSSAL JÁRÓ IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁNAK ESÉLYÉT.
Elina Hyppönen professzor, a South Australia Egyetem precíziós egészségügyi központjának igazgatója szerint:
A genetikus adatok és randomizált kontrollcsoport eredményeinek fényében az adataink erősen alátámasztják, hogy a magas kávéfogyasztás káros az agy egészségére. Bár a konkrét okok nem ismertek, a legkevesebb, amit tehetünk, hogy a vízháztartásunkra ügyelve iszunk egy kis vizet a kávéhoz. Az átlagos kávéfogyasztás napi egy-két csésze. Természetesen napi egy-két kávé általában nem gond. Ugyanakkor, ha valaki azt veszi észre, hogy a fogyasztása valahol a hat csésze környékén jár, fontos, hogy átgondolja, mit iszik legközelebb.
Az egészségügyi kockázat mellett maga a kávé, vagyis jóval inkább a koffein serkentő hatása is megkérdőjelezhető. Bár valóban energizáló érzés a kis koffeinbeavatkozás a kávéval,
ez sokkal inkább energia kölcsönzése, mintsem energia nyerése.
Ez azért van, mert
A KOFFEIN CSAK BLOKKOLJA AZ ADENOZINT, NEM PEDIG ELTÜNTETI, ÍGY VÉGÜL, AMIKOR A KOFFEIN LEBOMLIK, ELENGEDI A RECEPTOROKAT ÉS AZ ÖSSZES ADENOZINT, AMI ADDIG FELHALMOZÓDOTT, ÉS AZ ÁLMOSSÁG VISSZATÉR – SOKSZOR HATVÁNYOZOTTAN.
Ezért fordulhat elő, hogy a reggeli kávé ellenére néhány óra elteltével még fáradtabbnak érezzük magunkat, mint akkor, amikor elfogyasztottuk. Emiatt kijelenthető, hogy a koffein energiaadósságát végül mindig vissza kell fizetni. Rövid távon persze mindenképpen hasznos lehet, de nem tud csodát tenni. Ahhoz, hogy energiát termeljünk, és újra energiával töltsük fel a szervezetünket, elegendő táplálékra, vízre és alvásra van szükségünk.
