A fogyaszthatósági időt komolyan kell venni!

fgy • 2021. július 21., szerda •
Tudatos vásárlással nemcsak a pénztárcánkat, hanem az egészségünket is kímélhetjük. Az élelmiszerek eltarthatóságáról dr. Szamosfalviné dr. Papp Katalintól, a Vas Megyei Kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági osztályának vezetőjétől kértünk tanácsokat.
A fogyaszthatósági időt komolyan kell venni!

– A nyári időszakban különösen fontos, hogy előrelátóak legyünk, amikor vásárolni indulunk. Hűtött, illetve fagyasztott élelmiszereket tegyük hűtőtáskába, amíg hazaérünk, vagy ezeknek a termékeknek a beszerzését hagyjuk a programunk végére, hogy ne maradjanak sokáig az autóban!

– Mi a különbség a fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési idő között?

–  A gyorsan romló élelmiszerek esetében a gyártók nem adnak hosszú eltarthatósági időt, általában legfeljebb öt napig fogyasztható a termék. Míg a minőségmegőrzés vonatkozásában a gyártók azt garantálják, hogy az adott árucikk a megadott dátumig eltartható, és addig – főleg bontatlanul – az eredeti minőségét tapasztalja a fogyasztó. Ma már egyre gyakrabban előfordul az is, hogy feltüntetik, meddig fogyasztható a termék a felbontás után.

– Mennyire kell komolyan venni a fogyaszthatósági időt akkor, ha a jelzett határidőig nem bontottuk ki a terméket?

– A jogszabály és a gyártó is azt mondja, hogy a megadott határidő lejárta után a termék nem fogyasztható élelmiszerként. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy például a tejföl vagy a joghurt egy-két napig még biztosan jó, ezt kóstolással el tudjuk dönteni. De számolni kell azzal, hogy a fogyaszthatósági időn túl az élelmiszerekben elszaporodhatnak az emberi egészségre káros baktériumok, és ez a folyamat enyhébb vagy súlyosabb tünetekkel járó betegséget okozhat. Ezért érdemes tudatosan vásárolni, csak annyi élelmiszert hazavinni, amennyit néhány napon belül elfogyasztunk vagy felhasználunk.

– Mi a teendő akkor, ha nem fogyasztjuk el a megfőzött, megsütött ételt?

– A legfontosabb, hogy mielőbb hűtőbe kerüljön! Ha nagyon meleg az edény, érdemes hideg vízbe tenni, és folyamatosan cserélni alatta a vizet, amíg le nem hűl.

Az ételek langyos állapota elősegíti a mikrobák szaporodását, ezért veszélyes, ha a készétel órákig áll szobahőmérsékleten.

– Ha nem készítjük el aznap a megvásárolt húst, meddig tarthatjuk a hűtőben?

– A legkockázatosabb e tekintetben a baromfihús, amely tartalmazhat az emberi egészségre kevésbé veszélyes szalmonella baktériumot. Ha ez a hús a hűtőben érintkezik más élelmiszerekkel, azokat is megfertőzheti, ezért nagyon fontos, hogy megfelelően csomagolva tároljuk, de még jobb, ha egyből a fagyasztóba tesszük legalább azt a részét, amelyiket biztosan nem használjuk fel rövid időn belül. Érdemes ráírni azt is, hogy mikor tettük a mélyhűtőbe, és mindig a legrégebben lefagyasztott húst elővenni.

 – És mi a helyzet a tojással? Vannak, akik a hűtőben tárolják, mások a kamrában.

– A tojást 18 fok alatti hőmérsékleten 28 napig megőrzi a minőségét. Kísérletek alapján az látszik célravezetőnek, hogy

a tojást, amelyik korábban nem volt hűtőben, például piacon vásároltuk a kistermelőtől, otthon is elég, sőt jobb a hűvös kamrában tartani.

– A dátumok esetében néha nem egyértelműek a jelölések. Például a csomagoláson ez áll: 07.08. Ez kétféleképpen is értelmezhető: július 8. vagy augusztus 7. Melyik a jó válasz?

– Idehaza e tekintetben az uniós jogszabályok érvényesek, így a feltüntetett dátum első száma a napot jelöli, a második a hónapot, a harmadik pedig az évet, bár ez utóbbit nem mindig nyomtatják a csomagolásra. A példában tehát augusztus 7. a jó dátum. Ha csak hónapot és évet látunk, azt úgy kell értelmezni, hogy a hónap utolsó napja a határidő. Egyébként az Európai Bizottság éppen most dolgozik azon, hogy 2022 végéig új, harmonizált szabályokat mutasson be a dátumjelölésről, amelynek a célja, hogy csökkentse az élelmiszer-pazarlást.

– A tudatos vásárlást az utóbbi időszakban nehezítette a pandémia, hiszen a legtöbben igyekeztek/igyekeznek minél kevesebbszer boltba menni.

– Ez így van, de ha átgondoljuk, hogy az adott héten mit szeretnénk főzni, illetve mit fogyasztunk még, és ehhez bevásárlólistát készítünk, máris eredményesebbek leszünk.

– Kell-e tartanunk attól, hogy például a csomagolatlan pékáruk a felületükön hordozhatják a vírust?

– Vizsgálatok azt mutatták, hogy az élelmiszer nem közvetítő közeg.

TOP

közösség

további frisss

lap tetejére