Pócza Zoltán, a Kőszegi Várszínház igazgatója azt mondja:

"Rendkívül fontos számunkra, hogy saját bemutatóink is legyenek. Idén nyáron négy új darabot is
színre viszünk. A Kőszegi Várszínház története 1982-ben egy, a kőszegi ostromra
emlékező darabbal indult. Újra történelmi drámát mutathattunk be, egy kiváló
kamaradarabot A bosszú fogadója címmel, amelyet F. Tóth Benedek írt a
felkérésünkre.

Óriási sikert aratott május közepén, ezzel vezettük fel a nyári
évadunkat. Aki még nem látta, pótolhatja július 14-én és 15-én a Köz-Játék
Fesztiválunkon.

A történet 1666-ban játszódik, Kőszegen, az egykori Somogyi
András-féle fogadóban, a mai Arany Struccban, amely több mint három évszázaddal
ezelőtt a Wesselényi-féle összeesküvés kezdetének egyik helyszíne volt.”

A négy szereplő: Epres Attila (Wesselényi Ferenc), Bánfalvi Eszter (Széchy Mária),
Marton Róbert (Zrínyi Péter), Csiby Gergely (Frangepán Ferenc). Epres Attila szerint
telitalálat a darab: „Nem szoboralakok beszélgetnek fennkölten. Emberek vitatkoznak
félelmeikről, lehetőségeikről, arról, mennyire válnak cinkossá, ha nem lesznek elég
bátrak. Azzal is foglalkozik a szerző, miként vettek részt ebben a
szabadságküzdelemben művelt és okos nők, például Széchy Mária, Wesselényi
nádor felesége, vagy Frangepán Katalin, Zrínyi Péter neje.

Ezek a világi gondolkodású asszonyok sokszor bölcsebbek is voltak, mint a bosszúálló férfiak, és
én ezt nagyon szeretem ebben a darabban.” Bánfalvi Eszter hozzáfűzi: „Mind a négy
szereplő számára az a fő kérdés: hogyan lehet megteremteni a szabadságot, elérni
az önazonosságot, hogy legyen saját nyelvük, saját törvényük, saját kultúrájuk, de
csak önkritikával, a dolgok újragondolásával juthatnak el idáig.”

A Kőszegi Várszínház immár hagyományos Köz-Játék Fesztiválját – amelyen
nagyszínpadi előadások, gyerek- és zenei programok, kamaraszínházi darabok,
kiállítások is lesznek – július 10. és 20. között rendezik meg több helyszínen. A
fesztivál nyitó előadása közös produkció a Rózsavölgyi Szalonnal: Laurence Jyl
Felső szomszédok című darabja két generáció, két házaspár kíméletlen csatározása
egymással. „A régi lakók ötvenesek, s nem igazán viselik el, ha rajtuk kívül még más
is lakik a kétszintes, kétlakásos házban. Éppen csak beköltözik a fiatal pár, amikor
már az első éjszaka különféle mulatságos, minden szempontból szellemes
hadviselést indítanak ellenük a felső szomszédok.

Annyira kizökkent a világ, hogyegy ilyen humoros, kedves, érzékeny, és persze a nemzedéki összecsapások
ellenére megható darab mindenki szívét megnyitja”, fogalmaz Őze Áron. A
szomszédok pedig: Schneider Zoltán és Balázs Andrea, illetve Nyomárkay Zsigmond
és László Rebeka eh. Balázs Andrea szerint a kicsit bohókás, kicsit gyermeteg
házaspár életszemlélete nem áll távol sem tőle, sem Schneider Zoltántól:

„Csomó lehetőségünk van az előadásban a poentírozásra, és mi ki is használjuk ezt Zolival. A
darab persze jól be is tud találni, megcsavarja az embert. Meg lehet benne mutatni a
szívet is.” Schneider Zoltán megjegyzi: „Nem törekszik szórakoztatásra ez a darab,
mégis nagyon szórakoztató az elképesztő humorával. A fiatalok, az alsó
szomszédok, öregesen élnek. Mi pedig, a felső szomszédok, idegesítően nem
tudunk felnőni. Túl azon, hogy képesek vagyunk őrületbe kergetni az infantilis
dolgainkkal új szomszédjainkat – mindannnyian küzdünk belső kételyeinkkel,
félelmeinkkel, bizonytalanságainkkal. A poénok jól takarják ezeket egy ideig. De a
szembenézés eljön.”

A Felső szomszédokat játsszák még július 11-én és 12-én is.
„Idén ünnepeljük Márai Sándor születésének 125. évfordulóját. Ennek kapcsán
visszük színpadra Az igazi című regényének színpadi adaptációját – Paczolay Béla
rendezésében, Balázsovits Edit, Pető Kata, Haumann Máté, Cserna Antal
főszereplésével. Márainak szinte minden mondatában sűrűsödnek az élet
legmélyebb gondolatai. Valódi érzelmi esszencia. Néhány szóban is képes
felkavaróan pontos képet adni az emberi lélekről. Július 17-én tartjuk a premiert
szintén a Köz-Játék Fesztiválon”, említi Pócza Zoltán.

Paczolay Béla arról beszél: „Az igazi történetében mindenkinek megvan a saját igazsága, mind a négy szereplőnek.
A négy szemszög nagyon izgalmas megközelítés, hogy ki mit gondol a dolgok mögé,
és mi a valóság. A belső magyarázatkeresésben nagyon-nagyon erős Márai.”

Balázsovits Edit hozzáteszi: „Márai Sándor nagyon érezte a női lelkek legfinomabb
rezdüléseit is. Felteszi a kérdést, létezik-e egyáltalán az igazi? Szerinte nem,
ugyanakkor nem állítja, hogy ez rossz, rettenetes, talán inkább azt sugallja, hogy ez
nem baj, hiszen az egyetlen út a boldogsághoz, ha az ember ezt elfogadja. Azt
hiszem, mindenki talál majd az előadásban olyan gondolatot, érzést, amely a saját
életére fog rezonálni.”
A Kőszegi Várszínház negyedik saját produkciója gyerekeknek szól: a Jurisics,
Kőszeg kapitánya pop-up-könyv előadás szerzője Szálinger Balázs, rendezője
Kovács Géza, tervezője Trifusz Péter, aki pedig játssza: Lukács Gábor.
Egyszemélyes bábelőadás, amelyben hangsúly van azon, hogy a történelmi
információkat élményszerűen is át lehet adni – egy színész és egy kihajtogatható
könyv által, ez a „pop-up-könyv”.

Pócza Zoltán igazgató még kiemeli: a Kőszegi Várszínház egyik jelentős eseménye
Trifusz Péter képzőművész kiállítása lesz, aki egyben a színház arculattervezője is. A
MUNDUS MINOR – Kozmikus utazások a test körül című tárlatot Oroszy Csaba
képzőművész nyitja meg a Jurisics-vár Lovagtermében július 10-én. A megnyitón
közreműködik Binder Károly zongoraművész és Gergye Krisztián táncművész. A
kozmosz (nagyobb világ – mundus major) részét képező emberi test (kisebb világ –
mundus minor) hosszú évezredeken keresztül szolgált modellként a világmindenség
értelmezéséhez. A lent és a fent megfeleltetése lehetőség a világban való
eligazodáshoz, lehetőség annak megértésére, hol lehet a helyünk az univerzumban,
lehetőség jelentőségünk és jelentéktelenségünk felismerésére. A kiállítás ebből a
nézőpontból vizsgálja a rész és egész harmóniáját, az anyagi és a szellemi szférák
átjárhatóságát. „A kozmikus test konkrét képi megragadására nem tettem kísérletet –
eleve képtelen vállalkozásnak tartanám –, munkáim azokat a rácsodálkozásokat,

az asszociációkat mutatják fel,

amelyeket a külső és belső testtájakon tett bolyongások inspiráltak”,

mondja Trifusz Péter. Kiállítása augusztus 30-ig látható.
A Köz-Játék Fesztivál idején adják át a közönség szavazatai alapján a Hollósi
Frigyes-díjat, amelyet a Kőszegi Várszínház alapított a színművész emlékére, aki
csaknem 20 nyáron át szerepelt itt. A díjat 2022-ben Takács Katalin, 2023-ban
Schneider Zoltán, 2024-ben Kálid Artúr nyerte el.
Érdemes követni a várszínház eseményeit a Facebook-oldalon is. A honlapon pedig
böngészni lehet a programot ( www.koszegivarszinhaz.hu ).
A Kőszegi Várszínház nyári programjainak támogatói: Kulturális és Innovációs
Minisztérium, Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap, MOL –
Új Európa Alapítvány, Szerencsejáték Zrt., Kőszeg Város Önkormányzata.