Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre - olvasható az fna.hu-n.
1990-ben világmozgalommá vált
Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek, a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.
Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömeg-felvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgára, civil szervezetek válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját szervezésű programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.
Hazánk is az elsők között csatlakozott
A felhívásra Magyarországon környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek.
A Föld Napja Alapítvány a helyi kezdeményezéseket – külön hangsúlyozva az iskolák és természetesen a pedagógusok szerepét – környezeti könyvek kiadásával, vetélkedők összeállításával támogatja.
Az idei Föld napja
Magyarországon minden egyes nap a "föld napja", hiszen a szó egyszerre jelenti az élő bolygót, a szülőföldet, a megélhetés forrását: a termőföldet és az anyaföldet, a hazát - fogalmazott Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára a Föld Napja rendezvényen, Farmoson.
A Vízparti Élet Háza előtti rendezvényen Czerván György elmondta, hogy a tájgazdálkodásban gyökerező magyar termelési hagyományok, a kíméletes földhasználat, a mezőgazdasághoz kötődő ünnepek és népszokások évszázadok óta formálják a tájegységek arculatát, a Kárpát-medence kultúráját.
Az uniós politika középpontjában is a környezetvédelem áll
Arról is beszélt, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikájának középpontjába is a környezet- és természetvédelem került, ezért az unió vezetői úgy döntöttek, hogy a közvetlen támogatások bizonyos százalékát kifejezetten az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra kell fordítani.
V. Németh Zsolt, az FM környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy vízi élőhelyek mutatják meg a legjobban és leggyorsabban a környezet változásait, amire példaként hozta, hogy a hetvenes évekhez képest harmadával csökkent a vizes élőhelyek növényi és állati populációja.
Egyre több jut környezetvédelemre
Az államtitkár szavai szerint Magyarország egyre többet áldoz környezetvédelemre. Kifejtette, hogy az elmúlt uniós költségvetési időszakban 2300 milliárd forint jutott erre a területre, a jelenlegi időszakban 2800 milliárd forint a környezet és természetvédelemre biztosított forrás. Hozzátette, hogy az agrárium zöldítési részét is számba véve az összeg hozzávetőlegesen 3400 milliárd forintra nő.
A Föld Napja rendezvény megnyitása után V. Németh Zsolt és Czerván György Pro Natura díjakat és miniszteri okleveleket adott át. A Magyar Tájdíjat Mátraderecske Községi Önkormányzata vette át a Palócföld ősereje Tájfejlesztési, közösségi mintaprogram az élhető faluért című pályázattal elért eredményéért.
