Tombolán nyert bob, kölcsönléc, 11éves zsenijelölt: Ilyen volt az első téli olimpia

Szerző: frisss.hu • 2018. január 17., szerda •
A XXIII. téli olimpiai játékokat alig egy hónap múlva rendezik február 9. és február 25. között a dél-koreai Phjongcshangban. Vajon hányan tudják, hogy az első téli olimpia játékok csak utólag kapta meg az olimpiai rangot?
Tombolán nyert bob, kölcsönléc, 11éves zsenijelölt: 
Ilyen volt az első téli olimpia

Az 1924.évi, később adott hivatalos nevén az I. téli olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sporteseménynek indult. A január 25. és február 5. között, a Mont Blanc lábánál, a franciaországi Chamonix-ban hivatalosan Semaine Internationale des Sports d'Hiver (Télisportok Nemzetközi Hete) néven került sor a versenyekre. A következő évben, 1925-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntést hozott. Minden négy évben megrendezik a téli olimpiai játékokat függetlenül nyári társától, és a télisportok nemzetközi hetét a továbbiakban az első téli olimpiai játékokként jegyzik.

Az olasz NOB-tag gróf Eugéne Brunetta d'Usseaux már 1911-ben javasolta, hogy a téli és nyári játékokat külön kellene választani, de javaslata ellenállásba ütközött a skandináv államok részéről. Ők ugyanis féltették az 1901 óta rendezett ún. északi játékok presztízsét. A svédek négyéves időközönként Stockholm környékén rendeztek hasonló viadalokat, a norvégok pedig a nagy múltú és sikeres Holmenkollen-síversenyek presztízsét érezték veszélyeztetettnek.

A világháború küszöbén azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság néhány téli sportot beiktatott a nyári játékokba, 1920-ban Antwerpenben például a műkorcsolya mellett már a jégkorong is szerepelt a műsoron. A leírtak tükrében érthető, hogy az első olimpiai bajnok, az amerikai Charles Jewtraw csak utólag tudta meg, milyen nevezetes cím birtokosa.

A norvégok a háromszoros bajnok Thorleif Haug vezetésével minden síszámot megnyertek (nem véletlen, hogy tiszteletére szülővárosában, Drammenben szobrot emeltek), míg a gyorskorcsolya sztárja a finnek ugyancsak háromszoros bajnoka, Clas Thunberg lett. Négyes bobban Svájc nyert úgy, hogy az Edouard Scherrer vezette csapat csak szórakozásból, egy tombolán nyert, majd házilag megbarkácsolt fabobbal nevezett. Ám a verseny napjára felmelegedett az idő, megolvadt a jég és a lelassult profi járművek között Scherrerék széles nyomtávú tákolmánya simán győzött!

A műkorcsolyázó nők versenyében már ekkor 11 évesen (!) bemutatkozott a későbbi háromszoros olimpiai bajnok, legendás, norvég Sonja Henie.

A magyar színeket négy síelő képviselte, közülük Németh Ferenc nyújtotta a legjobb teljesítményt.  Németh élete első 50 km-es versenyén a dolgozótársaktól összegyűjtött felszerelésben, kölcsönlécekkel 33 induló közül a 20. helyet szerezte meg.
"Ez a hóborította előjáték minden tekintetben sikerült" - nyugtázta elégedetten a látottakat Pierre de Coubertin. a NOB elnöke.

1924, Chamonix - számokban

16 ország, 258 induló (245 férfi, 13 nő)
5 sportág, 14 versenyszám

Az éremtáblázat végeredménye:
1. Norvégia (4 arany, 7 ezüst, 7 bronz)
2. Finnország (4 arany, 3 ezüst, 3 bronz)
3. Ausztria (2 arany, 1 ezüst)

Az olimpia legeredményesebb sportolói:
1. Clas Thunberg (finn, gyorskorcsolya) 3 arany, 1 ezüst, 1 bronz
2. Thorleif Haug (norvég, északi sí) 3 arany, 1 bronz
3. Julius Skutnabb (finn, gyorskorcsolya) 1 arany, 1 ezüst, 1 bronz

közösség

további frisss

lap tetejére