Jeles napok – farsang idején

Szerző: frisss.hu • 2018. január 11., csütörtök • 13:06 •
Farsang időszakához számos jeles nap kötődik, amit a magyar néphagyomány hellyel –közzel máig megőrzött.
Jeles napok – farsang idején

Vince napja

Vince napja január 22-ére esik, melyet termésjósló napnak is neveznek: “Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince” – tartja a közmondás. E napon a szőlőtermelők figyelik az időjárást: ha szép, napos az idő, akkor jó, ha azonban ködös, borús, akkor rossz bortermés várható szüretkor.

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

Ez az egyházi ünnep és időjósló nap február 2-ára esik. Vallási jelentősége, hogy József és Mária ez alkalommal mutatta be áldozatként a két galambfiókát. Ekkor szentelték az Úrnak az elsőszülött fiút. Vallási szertartásokra jellemző a gyertyaszentelés, amikor felavatják az emberi természetünket jelképező gyertyákat, hogy az isteni fény kiáradjon és eltöltsön bennünket is. A népszokás szerint, ha ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és napos időt talál, azaz meglátja az árnyékát, akkor visszamegy aludni, mert újra hideg idő várható. Azonban, ha borús idő és hideg fogadja kint, a tél hamar véget ér.

Balázs napja

Balázs napján, február 3-án többféle népszokással is találkozhatunk. Főként diákokról és gyerekekről szóló ünnepnap ez, mely egy újabb okot ad a jelmezes, maszkos felvonulásra. Eredete Szent Balázs püspökhöz kötődik, aki a fulladástól mentett meg egy gyermeket. Ezért ezen a napon gyertyát és almát szenteltek, s ezeket a gyermekek torokfájásának gyógyítására használták. Ezen kívül Balázs napját az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, és az időjárásjóslás napjának is tartották régen. Jellemző volt, hogy ekkor a diákok jelmezbe bújva adományokat gyűjtöttek az iskolájuk, illetve főként tanítóik számára, akik cserébe megvendégelték diákjaikat. A balázsolás fogalma mára már nem annyira jellemző, pedig még a cseh, morva, szlovák területeken is ismert szokás volt.

Farsang farka

A farsangi időszak utolsó három napját a „farsang farkának” nevezik. Ezek a felszabadult mókázás igazi napjai. „Felkötjük a farsang farkát” – mondták még ötven éve is az idősebbek, ha farsang idején meglátogatták a rokonokat, barátokat, ismerősöket, vagy szórakozni mentek. Régi hagyomány a Balaton-felvidéken az „asszonyfarsang”, melyet mindig farsanghétfőn rendeztek. Ekkor a lányok, asszonyok férfiruhába bújtak, és férfi módra mulattak egész nap. A farsang farkának néhány napja alatt rendezik meg ma is a karneválokat, ahogyan a velencei, vagy riói ünnepet, úgy a magyarországi legjelentősebb farsangi eseményt, a mohácsi busójárást is.

Húshagyó kedd

A farsangi ünnepek lezárása. Illetve, ahogy az elnevezés is utal rá, ez az utolsó nap, amikor még lehet húsételeket fogyasztani. E napon éjfélig tartó táncos, zenés mulatozásokat tartottak.

Hamvazószerda

A nagyböjt első napja, mely a Húsvét előtti 40. napra esik. Az ünnep latin neve, a quadragesima, melynek fordítása negyvenedik. Ha az amúgy sem egyszerű számításnak egy kicsit utánajárunk, meglepő eredményre juthatunk. A dátumot másképpen számolják az egyházi és a világi naptárakban. Ennek az oka, hogy az egyház a vasárnapokat Krisztus feltámadásának emlékünnepeként tartja számon, így a böjti időszak vasárnapjait is, melyeket nem számolnak bele abba a bizonyos 40 napba. Így például 2013-ban a Húsvét március 31-ére esett, ha ebből visszaszámolunk 40 napot, akkor a hamvazószerda február 20-ára esik, azonban a vasárnapok elhagyásával kijön, hogy a hamvazószerda február 13-án volt. A 2014-es évet tekintve, mivel a Húsvét április 20-ára esik, ezért a hamvazószerda március 5-én lesz.

A szárazszerdaként vagy a böjtfogó szerdaként is emlegetett nap, a II. vatikáni zsinat óta számít szigorú böjti napnak. E napon háromszor szabad étkezni, és csak egyszer jóllakni. Ezzel a nappal veszi a kezdetét a Húsvétot megelőző nagyböjti időszak. Az önmegtartóztatás szabályai egyre inkább lazulnak, de hamvazószerdán és a nagyböjt többi pénteki napján az egyház a hús elhagyására kéri híveit. Továbbá fontos ilyenkor a lelki és szellemi megtisztulás is.

Torkos csütörtök

A félreértések elkerülése végett, a torkos csütörtök vagy más néven kövércsütörtök, valóban a böjti időszakra esik. Ennek az oka, hogy a farsangi és főként a húshagyókeddi mulatságok utáni engedményként, ezen a napon még el lehet fogyasztani a maradékot és még egyszer jól lehet lakni a nagyböjtöt megelőzően. Néhány éve a hazai éttermek újraélesztették ezt a hagyományt, és ilyenkor kedvezményekkel várják a vendégeket. Érdemes tehát már most beírni a naptárba március 6-át, az idei Torkos Csütörtök napját. Nem ritka jelenség már a több napos rendezvény sorozat sem, amiért elsősorban a turisztikai marketing fogyasztásösztönző technikája a felelős és persze a még nagyobb nyereség elérése az oka.

Busójárás

Magyarországon a legismertebb farsangi népszokás a mohácsi busójárás. A farsangvasárnap megrendezett ünnepség elsősorban egy télűző szertartás, melynek hagyományai a sokácokhoz nyúlnak vissza. A hangos, zajos ünnepségen a férfiak fűzfából faragott maszkot, bundát, csizmát és bő gatyát húznak. Ijesztő küllemükkel biztatják a tél elvonulását és a tavasz beköszöntését. Természetesen erről a rendezvényről sem hiányozhatnak az igazi magyar húsételek, ami ezt az ünnepséget is egy igazi gasztronómiai élménnyé változtatja.

 

frisss

közösség

további frisss

lap tetejére