Mit kíván a magyar klaszter?

szponzorált tartalom • 2018. szeptember 28., péntek •
A magyar kis- és középvállalatoknak immár tizennyolc éve fontos és hasznos együttműködési lehetősége a klaszteresedés.
Mit kíván a magyar klaszter?

Ezek a rugalmas üzleti szövetségek, amelyek egy-egy kisebb-nagyobb térség jellegzetes, vagy húzóágazatának szereplőit tömörítik, számos komoly versenyelőnyt biztosíthatnak tagjaiknak. Szakmai tapasztalatcsere, közös beszerzések és beruházások, osztott használatú eszközök, innováció kockázatcsökkentése és nemzetközi képviselet - a lehetőségek számának csak a kreativitás szab határt. Ráadásul mind a magyar kormányzat mind az Európai Unió támogatja “tanáccsal és kaláccsal” is a kooperációt: információs anyagok, konzultáció és pályázati felhívások egyaránt elérhetőek a klaszterek számára.

'A rendezvényt Körmendy Gál, a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. klaszterfejlesztési témavezetője moderálta'

El is kél ez a támogatás, hiszen a folyton változó gazdaságban egyre nehezebb hosszú távra tervezni, a fejlődni akaró kkv-k mind újabb és újabb kihívásokkal találják szembe magukat. Hogyan tud ebben a helyzetben a klaszterszervezet segíteni a tagjainak, és ehhez mi mindenre van szüksége? Erről tartott nemzetközi konferenciát Budapesten 2018. szeptember 25-26-án a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft.

 

'Katalónia Európa egyik leggazdagabb klaszterhagyományával rendelkezik. Az itteni, rendkívül érdekes gyakorlatról számolt be Emma Vendrell, az ACCIÓ ügynökség nemzetközi vezetője'

A 2. CLUSTERIX Klaszter Mesterkurzus célja az volt, hogy megmutassa, Európában kik és milyen szolgáltatásokkal támogatják a klasztermenedzsment szervezeteket keleten és nyugaton. Belga, német, olasz, román, spanyol és svéd szakértők gyűltek össze azért, hogy inspirálják az érdeklődő magyar klaszterek, és az őket segítő intézmények, a Pénzügyminisztériumban működő Klaszteriroda, és az Innovatív Klaszterek Országos Szövetsége (IKOSZ) képviselőit. Az intenzív párbeszédre épülő rendezvényen azonban a résztvevők nem csupán előadásokat hallgattak, de bemutatkozni, kérdezni, aktuális problémáikra szakértő tanácsot kérni is bőséges lehetőség nyílt.

 

'Kelet-európai jó példákat mutatott be Daniel Cosnita, a romániai ClusteRO klaszterszövetség elnöke'

A visszajelzések alapján találkozó sikeres volt, a harminc résztvevő mindegyike gazdagabban távozott, mint érkezett, és mindenki eggyel jobban tudja, hogy mit tegyen a közeljövőben. A megjelent klaszterek üzleti lehetőségei fejlődtek, perspektívájuk változott, hálózatuk bővült, stratégiájuk tisztult - egyszóval nagy lépést tettek az európai versenyképesség felé. A másik oldalon pedig a CLUSTERIX2.0 projekt partnerei és szakértői bőséges muníciót kaptak szolgáltatásfejlesztési akciótervük elkészítéséhez, amelynek első gyümölcseit már az év vége előtt élvezhetik a klaszterek és tagjaik.

 

'Feszült figyelem'

És hogy mit kíván a magyar klaszter? Erre is választ adtak a konferencia résztvevői. Tisztán látják már, hogy a tanács és a kalács szükséges aránya hogyan változik a fejlődésük során. Eleinte, az indulás környékén főleg az általános jogi, szervezési, kapcsolattartási tanácsok kritikusak. A következő szakaszban, amikor a fejlődési pálya már látszik, de a lábak még ingadoznak, a célzott, jól megsütött kalács - pénzügyi támogatások - válnak elsődlegessé, amely révén stabilizálódhat a hosszú távú fejlődés. Az érettség szakaszában aztán mindinkább újra tudásra, specializált, új, és hatékonyan átadott szakmai és menedzsment-ismeretekre, készségekre, kapcsolatokra lesz szükség, amelynek csak kiegészítője az ekkor már főleg projektalapú finanszírozás. 

 

'A második napi 'klaszterkörhintában' Illyés Péter, a kecskeméti MIÉNK klaszter vezetője mutatja be együttműködésüket'

 

A projekt az Interreg Europe Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

frisss

közösség

további frisss

lap tetejére