Kovács Árpád: A részletekben is jól áll a magyar gazdaság

MTI, Fotó: MTI/Varga György • 2019. október 13., vasárnap •
A visegrádi országok növekedésükkel mára Európa motorjává váltak.
Kovács Árpád: A részletekben is jól áll a magyar gazdaság

Magyarország gazdasági helyzete jelenleg a „részletekben is jól van”, ami nem nagyon fordult még elő – jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke csütörtökön, Zalakaroson, a 43. Jogász Vándorgyűlés keretében tartott előadásában.

Kovács Árpád szerint az elmúlt közel egy évtizedben jelentős fejlődési pályára állt Magyarország, az államadósság a GDP 70 százaléka alá süllyedt, a gazdasági növekedés négy százalék körüli fenntartható szinten áll.

„Jelentős mozgásteret ad az országnak, hogy a 2020-as, kétzsebes megközelítésben készült költségvetés szerint elérjük a nullszaldó körüli büdzsét, de legrosszabb esetben is csak egy százalék körül alakul a hiány” – mondta.

Jelezte, nincs igaza annak, aki a magyar gazdaság növekedését az európai uniós forrásokhoz köti. Úgy vélekedett, hogy 2023-2025 körül a magyar gazdaság képes lesz minden kritériumot teljesíteni ahhoz, hogy maga dönthessen arról, kívánja-e az euró bevezetését.

Kitért ugyanakkor arra is, hogy az oktatás, az egészségügy vagy a közlekedési fejlesztések terén talán a növekvő gazdasági teljesítmény és a csökkenő adósságszolgálat vezethet oda, hogy több pénzt tudjunk ezekre fordítani.

Kovács Árpád úgy fogalmazott, az elmúlt húsz évben egyre nagyobb mértékben járult hozzá a növekedéshez a szolgáltatószektor, miközben az ipar szerepe is meghatározó volt. A mezőgazdaság és az építőipar szerepe azonban hullámzó.

Jelenleg az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások terén Magyarország a legmagasabb növekedési dinamikát mutatja az EU-ban, és a legfrissebb becslések szerint ez továbbra is tartható marad. Az elemzők szerint jövőre három százalék körüli GDP-növekedés várható, a kormány négy százalékot vár, de már a három százalék is jelentősen nagyobb az európai egyszázalékos átlagnál – jegyezte meg.

Mint mondta, a kis- és középvállalati szektorban minőségi változásra van szükség, hogy javuljon az ország versenyképessége. A régiók fejlődését tekintve pedig még mindig nagyon jelentősek a különbségek, a főváros fejlettségéhez képest Pozsony és Bécs is előrébb van, miközben Románia és Kelet-Szlovákia Magyarországgal határos területei szinte megduplázták a fejlettségi szintjüket.

A visegrádi országok növekedésükkel mára Európa motorjává váltak, a négy állam Németország legjelentősebb kereskedelmi partnerének is számít – fogalmazott.

Kovács Árpád kitért arra, hogy a világgazdaságot és benne a magyart is jelenleg olyan veszélyek fenyegetik, mint az amerikai-kínai kereskedelmi háború vagy a Brexit, amelyek hatásai rosszabbak lehetnek a 2008-as válságnál. A veszélyek közé sorolta az olasz gazdaság problémáit, a gyengélkedő német gazdaságot, a V4-ek erős német kitettségét.

A Költségvetési Tanács elnöke úgy látja, a magyar gazdaságban szükség van a tartósan alacsony vagy inkább nullszaldós államháztartási hiányra, az államadósság folyamatos csökkentésére, az adósság devizaarányának mérséklésére, a belföldi befektetői bázis erősítésére és a külföldi magyar befektetések ösztönzésére, valamint enyhén pozitív folyó fizetési mérleg elérésére és fenntartására.

frisss

közösség

további frisss

lap tetejére