Kedden Luxemburgban döntenek arról, hogy kötelező, vagy választható lesz-e a menekültek elosztása

M1, MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz • 2019. október 07., hétfő •
Megnyithatják a kikötőket a bevándorlók előtt, ezután pedig szét is osztanák az embereket a tagállamok között.
Kedden Luxemburgban döntenek arról, hogy kötelező, vagy választható lesz-e a menekültek elosztása

Kedden ülnek össze Luxemburgban az uniós belügyminiszterek, hogy a szeptember végén Máltán kötött megállapodásról egyeztessenek. A dokumentum szerint megnyitják a kikötőket a bevándorlók előtt, ezután pedig szét is osztanák az embereket a tagállamok között – hangzott el a Ma Este adásában.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője az ülés kapcsán elmondta, hogy az olasz kormány keddi ülésén ahhoz kérhet támogatást Brüsszeltől, hogy támogassák a kvóta tervüket, az országba érkező migránsok szétosztását.

A Bel- és Igazságügyi Tanács jövő heti ülésének első helyén szerepel a migráció és a kvótamenekültek kérdése. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy a migránsokat leginkább kvótamenekülteknek szeretnék hívni.

Görögország számára az jelenti a veszélyt, hogy recseg-ropog a török-EU megállapodás. Úgy vélte, hogy a kormányváltás után itt számíthatunk egy szigorúbb migrációs politikára, de valószínűleg segítséget kérnek majd a külső határok védelméhez.

Spanyolország nem a külső határvédelemhez, hanem a migrációs politikához kérne majd segítséget.

A migrációs hullám elkerülésének útja az afrikai térség stabilizációja egy afrikai Marshall-terv kidolgozása, amit a magyar kormány úgy fogalmazott meg, hogy nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget odavinni. Ezt a célt szolgálná a kormány Hungary Helps programjának kiterjesztése.

Véleménye szerint nem segíti a menekülthullám megállítását az Észak-Afrikából Európába irányuló embercsempészet elleni földközi-tengeri uniós katonai művelet, a Sophia hadművelet 2020-ig történő meghosszabbítása.

Az Európai Bizottságon és a Parlament egyes szakbizottságain is nagy a teher de végső soron ebben a kérdésben az Európai Tanácsnak kellene a végső döntést meghoznia.

Iszlamista erőszak és szélsőjobb

Ifj. Lomnici Zoltán egy vasárnapi német cikkre is felhívta a figyelmet. A Welt am Sonntag beszámolója szerint egy kerámiakéssel ölhette meg rendőr kollégáit az iszlamista támadó.

A francia belügyminiszter nem hajlandó elismerni, hogy szélsőséges iszlamista támadás volt. pedig már régóta figyelték a szolgálatok, mégsem tett semmit.

Hétfőre rendkívüli migrációs tanácskozást hívtak össze a párizsi Nemzetgyűlésben.

Európa biztonsága érdekében ezen az úton kéne haladni.

A Bel- és Igazságügyi Tanács keddi ülésének napirendi pontja között szerepel a szélsőjobb és a terrorizmus kapcsolatának vizsgálata. Úgy vélte hogy ez nonszensz, amikor éppen most történt egy durva iszlám szélsőséges által elkövetett terrortámadás.

A Welt am Sonntag cikket idézve elmondta hogy a szőnyeg alá söprés politikája erősíti a szélsőjobbot, amely nem önmagától erősödik és fejlődik.

Ki lehet-e farolni a máltai megállapodásból?

Azon múlik a máltai megállapodása végrehajthatósága, hogy milyen normába foglalják majd, irányelv, vagy rendeletben rögzítik. Utóbbi esetben az automatikusan érvényes lesz minden tagállamra. A döntést meg lehet támadni, de ez a végrehajtás szempontjából nem jelent halasztó hatályt – mondta Ifj. Lomnici Zoltán.

A műsorban elhangzott, hogy a legnagyobb német NGO azt szeretné, ha Görögországra is vonatkozna a migránsok szétosztása.

„A Pro Asyl egy klasszikus Nyílt Társadalom által támogatott szervezet” – mondta az alkotmányjogász.

Ma már az NGO-kra is úgy hivatkozik az Európai Bizottság, mintha hivatalos szentesített adatok lennének. Saját migrációs vagy korrupciós politikáját erőlteti a tagállamokra.

Úgy vélte, hogy sokkal erősebb tűzfalat kéne tenni a nem-kormányzati szervek és a kormányzati, EU-s szervek közé. A finn kormány a soros EU elnöksége alatt a finn balliberális kormányprogramot erőlteti rá az Európai Unióra, ami abszurd – vélte.

„Azt láttuk, hogy a LIBE bizottság sokkal inkább kíváncsi a Magyarországon működő külföldről finanszírozott szervezetek véleményére, mint a magyar kormányéra” – mondta.

Úgy gondolom, hogy nehéz dolga lesz annak a politikusnak, aki ezt a szűrőt, válaszfalat fel akarja építeni. Elképesztő, hogy civil véleményéket ilyen súllyal vesznek figyelembe és ezt a jövőben meg kéne változtatni – tette még hozzá.

Kettős mérce az uniós meghallgatásoknál

A hetes cikkely szerint eljárás kapcsán idézte a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatást, amely azt mutatja, hogy Magyarországon jó az Európai Unió támogatottsága, viszont intézmények megítélése csapnivaló.

Az európai eszmének rosszat tesz, hogy ezek mondvacsinált eljárások, nevetséges érvek szerint seprik le az eljárás alá vont érveit. Példaként említette azt a fordulatot, abban a perben, amelyet Magyarország indított az Európai Parlament (EP) ellen az alapszerződés 7. cikkelye szerinti jogállamisági vizsgálatot kezdeményező Sargentini-jelentés elfogadásának érvénytelensége miatt.

Az EP ugyanis kérelmet terjesztett elő aziránt, hogy távolítsák el a per iratanyagából azt a jogi szakvéleményt, amelyet a saját jogi szolgálata produkált a vitatott szavazási módszer megalapozásához.

Sorolhatnánk számtalan példát arra, hogy nagyon rossz irányba mennek az uniós intézmények, eltávolodnak az emberektől,

ami demokratikus deficithez vezet.

Meggyőződésem szerint a számokból az következik, hogy a népszerűtlen uniós intézmények még népszerűbbé teszik azokat a kormányokat, amelyek kiállnak igazukért, nemzeti függetlenségükért.

Véleménye szerint számos aknát épített elődje Ursula von der Leyen számára ezért körültekintően kell összeállítani az új bizottságot.

frisss

közösség

további frisss

lap tetejére