Háború heted hét határon

BB • 2013. március 25., hétfő •
A világ némely pontján szinte kézzel tapintható a feszültség. Szíriában polgárháború dúl, s közben Izraelre is figyelniük kell. Észak-Korea folyamatos fegyveres gyakorlataival tartja sakkban a világot, melynek következtében Kína, az USA és nem utolsó sorban Dél-Korea is ellenlépéseket fontolgat. Iránban még mindig nem tudni, mi zajlik atomügyben, miközben Japán és Kína szigetek miatt konfrontálódik.

Észak-Korea már többször felborzolta a kedélyeket kísérleti atomrobbantásaival. A február 12-én végrehajtott akció már a harmadik volt. A 2006-os és a 2009-es is komoly ellenérzéseket váltott ki nemzetközi szinten, az idei azonban egyértelműen megszegte az ENSZ hatályban lévő, idevágó rendelkezéseit. Elmondható, hogy mára Észak-Korea nemzetközileg csaknem teljesen elszigetelődött állammá vált – Kína eddig igyekezett jó kapcsolatot ápolni Phenjannal, azonban az utolsó robbantással ez is megszűnni látszik. A Kim Dzsongun vezette rezsim idei kísérleti robbantása már 4,7 és 5,2 közötti magnitúdóval rendelkezett, míg a korábbiak 3,9 (2006), majd 4,5 (2009) szeizmikus aktivitást váltottak ki.

Az idei kísérleti atomrobbantásra válaszul Dél-Korea katonai riadókészültséget rendelt el. Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára azonnal és súlyosan elítélte az észak-koreai akciót, míg az USA provokációnak nevezte és Japánnal megállapodott az együttes fellépésben a rezsim ellen. Február óta Phenjan újabb robbantást fontolgat, a napokban pedig egy szokatlanul kiterjedt hadgyakorlatba kezdett. Dél-Korea közölte, hogy kemény válaszcsapást mér ellenfelére, ha az beváltja háborús fenyegetéseit. Phenjan pedig megelőző atomcsapással fenyegette meg Amerikát és Szöult. A legfrissebb helyzetjelentés szerint a kommunista állam megszüntette a forródrótos összeköttetéseit, majd egyoldalúan felmondta a Dél-Koreával 1953-ban kötött fegyverszünetet és megnemtámadási szerződést. Ezután Kim Dzsongun egy vitatt hovatartozású szigetet – az ötezer civil lakosú Pengnjong-szigetet – teljes pusztítással fenyegetett meg. A két koreai állam évek óta nem látott katonai feszültségben tölti napjait.

A szír polgárháború az „arab tavasz” kitörése óta szakadatlanul és egyre véresebben pusztít. A 2011 elején kirobbant kormányellenes tüntetéssorozatok bizonyos országokban változást hoztak, míg másutt csak erősítették a kormányokkal szembeni feszültséget. Szíriában Bassár al-Aszad elnök bukását követelte a nép. A tüntetések több nagyvárosban, így a fővárosban is komoly harcokba csaptak át. Az állam hivatalos hadserege éles lőszert is bevetett a tüntetők ellen. Az azóta megalakult SZSZH – mint törvényen kívüli, Szabad Szíriai Hadsereg – folyamatos felveszi a harcot az elnökhöz hű katonasággal, ráadásul időközben – a kurdokkal kiegészülve – háromra bővült az egymás ellen küzdő hadseregek száma.  Aleppóban a napokban újabb holttesteket sodort partra a víz – egy helyi lakos elmondása alapján már 225 áldozatot emeltek ki csak az ottani folyóból, amit a Mártírok Folyójának neveztek el. Múlt héten a szír hadsereg ismét Homszot bombázta az ellenállók kormányerők elleni tüntetése miatt. Szíria ráadásul Izraellel sem ápol kimondottan jó kapcsolatot. Az 1973-as háborújuk óta nyugodt volt a két állam közötti viszony, azonban az idei évet komoly határok melletti villongásokkal kezdte a két ország.

Irán remek pókerarccal testesíti meg a "titokzatosan veszélyes" kifejezést. Nem tudni mi zajlik a színfalak mögött. Amerika régóta szeretne bejutni a legbelsőbb katonai rétegekbe, hogy mindent ellenőrzésük alatt tudjanak, de Irán hajthatatlan. Többszöri nemzetközi felszólítás után sem enged senkit az atomprogramja közelébe. Közlemények szerint az atomot nem hadászati céllal használják, kizárólag energia hasznos termelésére. Ennek ellenére amerikai kémek sorra prezentálják az ennek ellentmondó anyagokat. A két ország viszonyába Izraelnek is komoly beleszólása van, hiszen Amerika garantálta a zsidó állam számára a védelmet, ami így bátran lép fel például Szíria ellen is, ami viszont már Irán támogatását élvezi. Teherán atomprogramjához tartozik még, hogy a nemzetközi szervezetek komoly embargókkal sújtották miatta az országot. Olajt gyakorlatilag minimális mértékben vásárolnak már Irántól a megszokott partnerei, emiatt a közelmúltban zuhanni kezdett az iráni fizetőeszköz. Eközben az ország amerikai drónokat kényszerít a földre, sőt állítólag már sajátot is készített.

A Japán és Kína közötti feszültséget egy apró, lakatlan szigetcsoport, a Szenkaku-szigetek okozzák. Az elmúlt 117 évben Japán felügyelete alá tartozott a térség, azonban körülbelül egy éve Kína is szemet vetett rá, s mivel tisztázatlanok voltak a birtokviszonyok ma már mindkét ázsiai ország magáénak akarja a térséget – természetesen a fő motiváció itt is az olaj lehet. 

frisss

közösség

további frisss

lap tetejére