Bonyolult koalícióalakítási folyamat elé néz Sebastian Kurz

MTI, hirado.hu • 2019. szeptember 30., hétfő •
Bejött a papírforma, az előzetes adatok alapján az Osztrák Néppárt nyerte az előrehozott választásokat Ausztriában. A Sebastian Kurz vezette párt a szavazatok 38,4 százalékát szerezte meg. A fő kérdés most az, hogy milyen összetételű kormányt tud majd alakítani.
Bonyolult koalícióalakítási folyamat elé néz Sebastian Kurz

Abban már az első eredmények kihirdetése előtt is mindenki biztos volt, hogy Sebastian Kurz pártja, a Néppárt a legerősebb politikai erő marad Ausztriában. Sebeastian Kurz pártja 38,4 százalékkal toronymagasan nyerte a választást, a második helyezett szociáldemokraták számára pedig a történetük legrosszabb eredményét jelenti a 21,5 százalék.

A Szabadságpárt 16 százalékot ért el, vagyis 10 százalékot veszített a támogatásából, amely egyértelműen a megrendezett, titokban készített videofelvétel hatása. A választási részvétel 2017-hez képest csökkent, akkor a választópolgárok 80 százaléka szavazott, most csak 76,8 százaléka.

A baloldali részvételi nagykoalíció gyakorlatilag kizárt

A fő kérdés most az, hogy Sebastian Kurz milyen összetételű kormányt tud majd alakítani. Egy német mintájú, baloldali részvételi nagykoalíció gyakorlatilag kizárt, így vagy a zöld és liberális erőkkel fog össze, vagy ismét a korábbi szövetségessel.

Bár Ausztriában és Európa-szerte is sokan próbálták lebeszélni a néppárti listavezetőt egy újabb szabadságpárti koalícióról,

tartalmi kérdésekben eddig sem voltak köztük ellentétek. Sebastian Kurz mostani programjának egyik fontos eleme az osztrák identitás védelme és a határozott migrációs politika volt.

A listavezető az olaszországi és spanyolországi fejleményeket – vagyis az embercsempészekkel összejátszó civil hajók kikötésének engedélyezését – rossz irányba tett elmozdulásnak tekinti, és működésképtelennek tartja az érkezők kvóták szerinti szétosztásáról szóló terveket.

A Néppárt esetében az európai parlamenti választások után a számok azt mutatták, hogy 40 százalékos a támogatottsága, a vasárnapi eredmények gyakorlatilag nem sokat változtattak ezen – jelentette ki Kiszelly Zoltán politológus az M1 Ma Este című műsorában. A másik két párt esetében érthetők a számok, és a napjainkban zajló „klímaőrület” miatt a Zöldek erősödése is várható volt – tette hozzá.

A Szabadságharc garanciaként ajánlotta magát

Úgy véli, a Szabadságpárt alapvetően két kampányarccal jelent meg, Norbert Hofer volt a mérsékelt arc, aki a bizonytalanabb szavazókat szólította meg, míg Herbert Kickl korábbi belügyminiszter inkább a határozottabb, jobboldali szavazókat szólította meg.

Megjegyezte, a párt kampányában elismerte, hogy Sebastian Kurz marad a kancellár, magukat inkább egyfajta garanciaként ajánlották, hogyha jó eredményeket érnek el, akkor meg tudják tartani a szigorú bevándorláspárti politikát, és folytatni tudják az adócsökkentést.

Az osztrák szavazók 28 százaléka szeretné újra látni a Néppárt és a Szabadságpárt koalícióját, a Néppárt Szociáldemokratákkal való koalícióját pedig mindösszesen 7 százalék látná szívesen. Van egy erős baloldali elköteleződés, amely a Zöldekkel való koalíciót jelentené, ezt 14 százalék akarja. Szerinte Kurz bonyolult és nehéz koalícióalakítási folyamatok elé néz.

Kiszelly elmondta, mint a kutatásokból már kiderült, a nagykoalíciót az osztrákok elutasítják,

a Zöldekkel viszont nagyon sok kompromisszumot kellene kötniük, elhúzódó tárgyalások vennék kezdetét például a migráció és az autóipar kérdésében. Kurz csak az illegálisan érkező migránsok kitiltásáról beszélt, a már legálissá tett, szétosztásra várakozó bevándorlókról már más a véleménye.

Az autóipar területén is egyezségre kellene jutniuk, Kurz és pártja ugyanis az osztrák autóipar érdekeit tartja szem előtt, a Zöldeknek ugyanakkor teljesen más véleményük van a kérdést illetően – tette hozzá. Véleménye szerint Kurz legutoljára a Szabadságpárttal fog tárgyalni, mert ha nem jut eredményre a többi párttal, a Szabadságpárt továbbra is fennáll, mint lehetőség.

A kisebbségi kormányzás is felmerült

Arról is beszélt, hogy egy negyedik opció is felmerült, mégpedig a kisebbségi kormányzás esélye, amit például Hollandiában és Svédországban is láthatunk. Ebben az esetben a Néppártnak alkut kellene kötnie a pártokkal bizonyos kérdésekben, akik kívülről támogatnák a kormányt. Megjegyezte, ez nagyon bizonytalan és szokatlan módszer lenne.

Ausztriában azért kellett előrehozott választásokat tartani, mert a május 17-én nyilvánosságra került Ibiza-videó hatására tavasszal megbukott a Néppárt és a bevándorlásellenes Szabadságpárt 2017-ben alakított kormánykoalíciója. A 2017-ben készített videón Heinz-Christian Strache későbbi alkancellár a Szabadságpárt támogatásáért cserébe üzleti és privatizációs lehetőségeket ajánlott egy orosz oligarcha állítólagos rokonának.

Ideiglenes szakértői kormány vezette eddig Ausztriát

Először Sebastian Kurz néppárti kancellár szakított a korrupciógyanús ügybe keveredett Osztrák Szabadságpárttal, és úgy gondolta, kisebbségben kormányoz tovább. Kurz ellen azonban bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, amelyet május 27-én megszavazott Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ), az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Jetzt (Most), így a kancellárnak is mennie kellett. Az országot azóta ideiglenes szakértői kormány vezette.

frisss

közösség

további frisss

lap tetejére