A lélekvesztés és rátalálás kálváriáiról

frisss • 2019. március 14., csütörtök •
A nemrég életre hívott "Új Elmélyedés Gondolkodó Társaság" március 20-án 18 órakor, az ŐrvidékHázban (11-es Huszár u. 40.) "Beszélgetés a lélekről" címmel tart összejövetelt, amelyben a lélek mivolta, mint ősrégi kérdés, lélektani és filozófiai probléma, más részről a közbeszédben állandóan alkalmazott fogalom lesz a téma.

Mi a lélek? Létezik egyáltalán a lélek? Mi a szerepe az emberi életben? A technokraták, az analitikus filozófusok, a materialisták, és - mondhatjuk - a sznob modernek természetesen tagadják létezését,

ugyanakkor ők is szinte egyfolytában "lelkiznek." Jelen világunk, sajnálatos módon, akár egyes tudományos felfogások vonatkozásában is, a mechanikus materializmus csapdájában vergődik

és hol hallgatólagos, hol kikiáltott módon, de lényegében az emberi mivoltot is gépszerű masinának tartja. Kérdés: hová lettek az érzelmek?

Hát nem tűntek el, mert akkor az emberi létezésnek is meg kell szűnnie. Sőt, a lélektannak, mindenféle hitnek, a reménynek, az akaratnak, de leginkább a szeretetnek kellene végső búcsút mondanunk.

De ezt nem tudjuk megtenni, mert emberek vagyunk. Bárhogyan is csűrjük csavarjuk, bármiféle témával is foglalkozunk, a megismerés első mozzanata, de már maga a motiváció sem más, mint érzelem,

egy különös lelki viszonyulás a világhoz. A lélek, ráadásul a "lélekzés" szóra is visszavezethető, levegővétel nélkül pedig ugyancsak nem lehet élni. És az is köztudott, hogy a lelki bajokból származnak a szervi betegségek,

sőt, a mély lelki válságok, depressziók, akár öngyilkossághoz is vezethetnek. És mégis azt találnánk mondani, vagy hinni, hogy lélek pedig nincsen? Akkor mi az, ami fegyelmezi testünket, ha betegségbe esik?

Mi az, ami utasításokat ad, hogy szeressél, légy jó másokkal? Hát bizonyára nem pusztán a tudat, ami csak hétköznapi, ha tetszik "ökológiai" életünk fenntartására képes.

És talán az agybiológiai kutatások eredményei elvetették a lélek létezését? Nem, hanem a komolyan gondolkodó kutatók számára megerősítették létezését.

Persze ez is "csak egy név", hogy görögösen fejezzük ki magunkat, de egy olyan, emberre jellemző immanenciát fejez ki, aminek elhallgatása, letagadása magát az emberi morált, moralitást és az emberi méltóság jelenvalóságát tenné semmissé. Jelen korunk poszt modern, vagy már poszt-poszt modern világa pontosan ezt a rettenetet próbálja végrehajtani az emberen, egy olyan lényen, akinek lelke adja meg lényegét.

Mindezt felismerve, különös jelentőségűnek tartjuk, hogy beszéljünk a lélekről, hogy a lehető legtöbb oldalról világítsuk meg jelentőségét, a családban, a társadalomban, röviden: az emberi életben. 

Beszélgetésünk célja, példákkal is bemutatva, hogy az emberi létezés értelmét nem lehet hit, érzelem nélkül elképzelni. Különösen izgalmasnak ígérkezik a beszélgetés, hiszen rész vesz benne:

Dr. Székely János megyéspüpök, Dr. Gazdag László mérnök, fizikus, Dr. Kiss Tamás biológus, filozófiai esszéíró, és a vitaindító előadást pedig Dr. Morvay Frigyes orvos esszéíró tartja. Reméljük, hogy rendezvényünk nyomán,

a közönség bevonásával is rá tudunk világítani a téma rendkívüli időszerűségére és fontosságára.

közösség

további frisss

lap tetejére