A gyermekek megmentője - bemutatták a Szegedy Györgynéről szóló könyvet

EB • 2013. április 12., péntek •
Az acsádi származású, de Szombathelyen is karitatív tevékenységet végző asszony már a 20. század első felében ikonná vált. Nem véletlen, hogy még utcát is neveztek el róla. Ezúttal a Híres Szombathelyi Nők sorozat ötödik kötete állít méltó emléket Szegedy Györgynének.

A Híres szombathelyi nők címet viselő könyvsorozatot – amely 2012-ben indult, s mára 4 kötete látott napvilágot – dr. Takátsné dr. Tenki Mária tanácsnokasszony indította útjára. A kezdeményezés kettős célt tűzött maga elé: Egyrészt fel kívánja tárni a mára elfeledett hölgyek és asszonyok életútját és különböző tevékenységi formáit, akik maradandót alkottak Szombathely életében kulturális, szellemi, művészeti, irodalmi, egészségvédelmi, karitatív területen vagy a női jogok kiterjesztéséért folytatott küzdelemben. Másrészt úgy próbálja rekonstruálni az élettörténeteket, hogy azok példaként álljanak a mai asszonyok előtt is.

A sorozat ötödik kötetét, amely Szegedy Györgyné munkásságát és életútját eleveníti fel, csütörtök este mutatták be ünnepélyesen a Szociális Hét keretében.  A bemutató apropóján Kelbert Krisztával, a könyv szerzőjével beszélgettünk.

Közös gyökerek

Az ő történetével még egészen kiskoromban találkoztam, hiszen Acsádon születtem és ott is éltem. Szegedy Györgyné férjének kastélya is Acsádon található. Egész gyermekkoromat átszőtte, hogy ott éltem, ahol ők - emlékezik vissza. A kastély klasszicista stílusú épülete, ma Időskorúak Szociális Intézeteként működik. Meglehetősen nagyméretű, hiszen az 1910-es évek elején készült felmérések szerint 22 lakószobával, télikerttel, és hatalmas parkkal rendelkezett. Az utóbbi, ritka fafajtákat tartalmazott, még Grazból is hoztak ide növényeket - teszi hozzá.

S, hogy Acsádiként miért is kerülhet bele a szombathelyi híres nők közé, azt az magyarázza, hogy az 1890-es években megkezdte ténykedését a városban és az 1944-es haláláig találunk adatokat arra, hogy aktívan jótékonykodott.

Szegedy Györgyné akkor kezdte meg munkáját, amikor a város élete felpezsdülőben volt, hiszen Éhen Gyula polgármesterségével a modern város kialakítása vette kezdetét. Ebben az időben egészségügyi, szellemi pezsgés, jellemezte Szombathelyet, sorra jöttek létre az új épületek és egyletek. Munkájának első lépcsőjeként említhetjük - mondja Kelbert Krisztina - az Emberbaráti Egylet támogatását, valamint az Emberbaráti Egylet Kórháza mellett felépítendő kápolna javára rendezett nagy gyűjtéseit.  Az egyik legfontosabb jócselekedete pedig az 1920-ben átadott 110 ágyas Gyermekkórház volt, amely az ötödik ilyen jellegű intézmény volt a városban.

A Szegedy - család egykori kocsisa ma is Acsádon él

Olyan asszony volt, aki nem szégyellte a széles társadalmi kapcsolatait sem bevetni annak érdekében, hogy segíthessen a gyermekeknek. Hírességét nem a nőiessége, hanem a tevékenysége adja. Míg korábbi kötetek esetében, például a Márkus Emíliáról szólóban, kiemelhettük a nőiességet, szépséget, itt egészen más aspektusból kell megközelítenünk az ő életét.

Kelbert Krisztina három évvel ezelőtt látott neki a kutatásnak. "Társadalom-és nőtörténettel foglalkozom, és ennek az egyik állomása volt, hogy róla is gyűjtöttem adatokat. Sikerült olyan, ma még Acsádon élőket felkeresnem, akik ismerték őt. Nagy öröm számomra, hogy a Szegedy- család egykori kocsisával is találkozhattam, ő most a 90 valahányadik évében jár, visszaemlékezései sokat hozzátettek a történethez" - meséli. " Többek között tőle tudtam meg azokat a magánjellegű jótékonykodásait, amiről a sajtó és a feljegyzések sem számolnak be. A hallottakból kiderült,  Szegedy Györgynének szinte mániája volt, hogy a kastélyban dolgozó cselédek gyermekeit ellássa ruházattal, maga kötött nekik pulóvert, sálat."

Lányáról, Szegedy Georgináról hasonlóan vaskos anyagok maradtak fenn. Hogy ki is volt ő, az majd a Híres Szombathelyi Nők sorozat hetedik kötetéből kiderül.

kapcsolódó galéria


frisss

közösség

további frisss

lap tetejére