Wittner Mária: a gondolkodó embereket nem szeretik

Szita Róbert - Fotó: Hornyák Emőke • 2015. október 18., vasárnap •
Különleges vendége volt az ŐrvidékHáz hétvégi rendezvényének. A szombathelyi polgári estéket ezúttal Wittner Mária 56’-os forradalmár tisztelte meg jelenlétével. A Savaria mozi nagytermében Hende Csaba országgyűlési képviselő volt a beszélgetőtárs.
Wittner Mária: a gondolkodó embereket nem szeretik

Jókai Anna, Rudolf Péter és Csókay András után Wittner Mária volt a szombathelyi polgári esték vendége. Az 56-os forradalmár, a legendás hős 200 napot töltött halálra ítéltként a börtönben, pontosabban a siralomházban. 

Hangulat
Két fotel, olvasólámpa és a Kárpátia zenéje kölcsönzött különleges hangulatot a Savaria Mozi nagytermébe, ahol a ,,Gyilkos és áruló szentföldben nem nyughat” sorok után, az 56-os forradalom évfordulója előtt pár nappal Hende Csaba házigazdaként üdvözölte a legendát, az egykor halálraítélt hőst. 
Jól vagyok, rengeteget olvasok, mióta nem vagyok parlamenti képviselő. A börtönben is sokat olvastam, mindenevő voltam és vagyok. A politikai, de a szakrális témájú könyveket is szívesen fellapozom. Közben aggódva figyelem hazánk sorsát, mert döbbenet, ami zajlik és döbbenet, amit a világ tart rólunk – kezdte a beszélgetést Wittner Mária, akitől azt is megtudtuk, hogy Biszku Béla perét nyomon követi, de – mint mondja – ez már szánalmas, a bíróságon ugyanis mindent letagadhat, de majd a jó Isten előtt neki is el kell számolnia mindennel.

 

Az ifjúkor és a gondolkodás
Akkoriban más volt a neveltetés, más volt az értékrend. Rengeteg fiatal gyerek volt a barikádokon. Gyömörén, a karmelitáknál jártam iskolába. Ha az ember gondolkodva imádkozik, akkor elgondolkodik, hogy a kísértéstől mentse meg az embert az Isten. A gondolkodó embert nem szeretik. A Kádár rendszerben sem szerették. A börtön, az olvasás, a könyvek, a sokféleség tanította meg az embert a gondolkodásra – mesélte Wittner Mária, aki mindig boldogan választotta ki a könyvet, könyveket, amelyeket aztán heteken keresztül nagy odafigyeléssel olvasott. 

A hősök és a zászlók
Wittner Mária arról is beszélt, hogy Salgótarjánban, Mosonmagyaróváron, és a Parlamentnél zajlott harcokkal kapcsolatban is kevesebb áldozatot emlegetnek, mint a valóság. Számára a mai napig érthetetlen, hogy miért kell a hősök adatait meghamisítani, ezért aztán az 56’-os gondolatot ébren tartva a mai napig zászlókat készít az őt felkérő polgári körök számára. 
Ezen a zászlón a lyuk lehet Krisztus sebe, de lehet egy golyó ütötte heg is, a kérdés csak az, hogy mikor gyógyul be, mondta, majd hozzátette, hogy ,,sok még a titok, sok még a rejtély ebből a 12 napból”. Wittner Mária a forradalom napjaiban végig ott volt a dolgok sűrűjében, október 23-tól pedig mindvégig részt vett a harcokban. 1957 nyarán letartóztatták, aztán úgy vitték be a gyűjtőbe, mint egy vadállatot. Másnap reggel nagyon büdös brómos fekete vizet vittek be neki. 

Azért lettem renitens és megrögzött ellenforradalmár, mert a sebesülés után nagyon sok, addig el sem hangzott dolog került bele a vádiratomba. Nekem azt tanították, hogy hazudni bűn. Az embert nem felejtésre ítélték, ugyanis az ember egész pólusát átjárja a múlt. Az hal meg igazán, akit elfelejtenek, akiről már nem beszélnek. Amikor az ember túl van mindenen, akkor roppan össze – folytatta a közel hat évtizeddel ezelőtti események felelevenítését Wittner Mária. 

A börtöntől a humorig
Wittner Mária a kisfogházba kérte vissza magát, majd Kalocsára került le, de aztán varrodában is dolgozott, a fogságban kétszer tette le a betanított szakmunkás-vizsgát, illetve a szalagvezetői vizsgát.
2006-ban képviselőként be kellett vallani, hogy milyen iskolai végzettségem van, azt mondtam hogy 13 év rácsos egyetem és a kalocsai BV intézetben szereztem meg. Amikor kitört a diploma-botrány a parlamentben, akkor mondtam, hogy: ,,na az én diplomámat támadja meg valaki. A humor szinte mindentől megvédett. A börtön nagy iskola volt nekem. ott volt idő elgondolkodni, pedig a börtön utáni években sokszor mondtam, hogy ,,inkább akasztottak volna fel.” 

Az állampárt és a megfigyelés
Még 89-ben is megfigyeltek és azt is tudom, hogy kinél érdeklődtek utánam – fűzte hozzá a ma is rendkívül őszintén beszélő forradalmár, aki saját elmondása szerint sosem volt vezéregyéniség, csak nagy ,,pofája” volt mindig. Az igazságtalanságot viszont soha nem tudta elviselni, megrögzött volt, mert, ha hallgatott volna, akkor cinkos lett volna. Orchidea fedőnevű ügynök jelentett róla, tudta, hogy ki volt, de nem buktatta le sosem. 

Kiállás a szombathelyiekért, kiállás Mindszentyért 
A mintegy másfél órás beszélgetés végén Hende Csaba megköszönte, hogy Wittner Mária kiállt a szombathelyiekért, amikor Ő is aláírta azt a petíciót, mely a Falco gyár környezetében élőkért és a környezetterhelés ellen szól. .  
Tévedhetsz, vétkezhetsz, hibázhatsz, de légy igaz ember – hangsúlyozta, majd arról is beszélt, hogy milyen csodálatos dolog életet adni, ezért irigylésre méltóak a nők, mert csodát adhatnak. És szenteket is csak anyák szülhetnek. 

Miközben Wittner Mária és Hende Csaba Mindszentyről adomáztak, a 79. életévében járó Wittner Mária elmondta: nekem a mai napig Mindszenty a bíborosom, mert Ő mondta azt, hogy csak akkor hozzák haza a testét, ha már nem tapossa szovjet katona a magyar földet.

Kati, Bogár és a vers

Az est végén Horváth Csaba, a polgári egyesület helyi elnöke adta elő Márai Sándor ,,Mennyből az angyal" című versét, majd az 56’-os forradalomra emlékezők megtekintették a ,,Hóhér, vigyázz” – avagy a siralomháztól a parlamentig című Wittner Máriáról szóló portréfilmet. Ebben a dokumentumban is részletesen szólt a főszereplő Katiról, a barátnőről, akit a közös cellából vittek a kivégzésre, de Bogárt, a hóhért is megidézte, akinek Kati még ,,odaszólt", hogy ,,hóhér vigyázz, a hajamra vigyázz, mert nem akarok kócosan az Úr elé lépni."

Szép és megindító este volt, a forradalom előestje. 

A frisss.hu az est végén megtudta, hogy október 28-án, az ŐrvidékHázban Esterházy János emlékkonferenciát tartanak, a polgári esték rendezvénysorozat pedig novemberben folytatódik. 

 

frisss

közösség

további frisss

lap tetejére