Verekszik, lő, nem beszél – Jason Bourne

Tóth Eszter • 2016. július 31., vasárnap •
Egy kiberbűnözéssel összefont akcióorgia lett Matt Damon legújabb Bourne-filmje.
Verekszik, lő, nem beszél – Jason Bourne

A szűkszavú szuperügynökkel először 2002-ben találkozhattunk, amikor az első Bourne moziban azt kutatta, hogy ki is ő. A második részben fény derült a tetteire, a kilenc évvel ezelőtt bemutatott harmadik részből pedig megtudtuk, hogyan is vált azzá a rezzenéstelen arcú püfölőgéppé, akit már az első részben is láthattunk.  A filmek a tömény akció mellett mindig hűen reflektáltak az aktuálpolitikára és a társadalmat épp foglalkoztató kérdésékre, ezért váltak világszerte annyira népszerűvé és vonzottak be olyan embereket is a moziba, akik nem rajonganak az akciófilmekért. 

Paul Greengrass rendező ezúttal sem tért el a már jól bevált recepttől; fogta az akcióhősünket, adott neki egy kérdést, ami után nyomozhat, megszórta egy csipetnyi aktuálpolitikával, megspékelte érdekes karakterekkel és rengeteg látványos akciójelenettel. A közönség pedig kajálja!

Jason Bourne (Matt Damon) ezúttal Görögországban éli unalmas mindennapjait, nagydarab, tetovált szerbekkel verekszik és próbál túllépni a múltban elkövetett szörnyűségein. Azonban ez az idill addig tart, amíg fel nem tűnik a színen Nicky (Julia Stiles), a vagány hacker csaj, akit főhősünk még a CIA-s időkből ismer. A lány elmondja, hogy sikerült feltörnie egy titkos rendszert és megtudta, hogy egy újabb veszélyes program van készülőben, ezt pedig mindenképp meg kell akadályozni. És mellesleg rábukkant az akták között néhány érdekességre Jason apjával kapcsolatban. Főhősünk, miközben újra megpróbálja megmenteni a világot, nekiáll kutatni múltja eddig ismeretlen darabkája után.

A Jason Bourne eszeveszett tempót diktál. A két órás játékidő úgy eltelik, hogy szinte pislogni sem mer az ember, nehogy lemaradjon egy izgalmas jelenetről vagy helyszínváltásról. Az akciójelenetek hozzák a szériától elvártat, azonban a főszereplő leleményes megoldásai és menekülési taktikái már ismerősek lehetnek az előző filmekből. Nagy felüdülés, hogy az akciójelenetek „megfoghatóak”, érezhető, hogy tényleg érintkezik a fém a fémmel, ami robban az tényleg fel is robbant és nem csupán egy számítógéppel megrajzolt, elképzelt jelentet látunk. Kimondottan jót tesz a filmnek, hogy behozza ezt a manapság népszerű és sok embert foglalkoztató közösségi média és adatvédelem vonalat, előhúzva egy különc zseni (Riz Ahmed) és a háttérben meghúzódó érdekek kapcsolatát. A főszereplőink nagyon jók, Matt Damon újra lubickol élete talán legsikeresebb szerepében, habár az egész film alatt csupán körülbelül 25 mondat hagyja el a száját. Alicia Vikander remekül hozza a fiatal, tehetséges és manipulatív CIA ügynök szerepét, Tomi Lee Jones főnökként ennek a tökéletes ellentéte, megfontolt és előnyben részesíti a régimódi megoldásokat. Vincent Cassel szuperbérgyilkos figurájától pedig csak annak nem fut végig a hideg a hátán, aki netán maga is hasonló munkakörben dolgozik. 

Ha szeretted az eddigi Bourne-filmeket ez a rész is kötelező, ha pedig még egyet sem láttál belőlük, akkor is érdemes beülnöd a moziba, hiszen ilyen profin összerakott akciófilmmel ritkán találkozik az ember.

Itt megnézheted, mikor van műsoron.  

közösség

további frisss

lap tetejére