Vas megyei legendák nyomában jártunk

Szerző: frisss.hu - Fotó: Hornyák Emőke • 2017. április 21., péntek •
Feiszt György levéltáros tette rendbe a fejekben a titokzatos sztorikat.
Vas megyei legendák nyomában jártunk

Ha választanunk kéne a valóság és a legenda közül, sokunk alighanem inkább az utóbbit választaná, mert az mindig izgalmasabbnak tűnik. Valahogy így maradhatott fenn jópár Vas megyei sztori is. Ezekről rántotta le a leplet, történelmi tényekkel alátámasztva Feiszt György levéltáros a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban.

Falusi horror sztori, avagy az ivánci kereszt

A falu határában, az Őriszentpéterre vezető országút mellett álló barokk stílusú kereszthez egy horrorisztikus történet köthető, ami nem csak a faluban keringett, hanem 1983-ban a megyei napilap hasábjain is olvasható volt.

Eszerint Sebők János ivánci gazda Jancsi nevű fia által őrzött marhák, a friss lucernába tévedtek. A tehenek felfúvódtak, az egyik el is pusztult. Miután ezt az apa megtudta, haragjában baltával agyoncsapta a gyereket. A férfi az eset szemtanúját – a szomszédot –, nagy összeggel megkente hallgatásáért cserébe. A holttestet pedig elföldelték a határban. A fiúról később azt híresztelték, hogy kivándorolt Amerikába. A fáma szerint az ivánci keresztet a fiú anyja állítatta, gyermeke emlékére. A történtek úgy derültek ki, hogy a szomszéd a halálos ágyán kitálalt a falu bírójának, aki szintén halála előtt elmesélte annak az újságírónak, aki lecikkezte a sztorit.

A rémisztő történet valóságtartalma azonban több sebből is vérzik. A muzeológusok ásatást végeztek a műemlék környékén, azonban nem találtak csontokat és más emberi maradványokat sem. A levéltárosok is a legenda nyomába eredtek, az ivánci anyakönyvek átlapozása közben rábukkantunk Sebők János nevére, aki 1887-ben kötött házasságot Vadász Annával. A párnak két lánya és egy fia - az állítólagosan agyon ütött Jancsi – született. A kutatás során az is kiderült, hogy a „meggyilkolt gyerek” valójában a településen élte le az életét és az ivánci szociális otthonban halt meg 1959-ben végelgyengülésben.

Megfordult egyáltalán Nagysimonyiban Dugovich Titusz?

Dugovich Tituszt alighanem nem kell különösebben bemutatni senkinek, a legenda szerint ő volt az 1456-os nándorfehérvári diadal önfeláldozó hőse, aki a várra zászlót kitűzni készülő török katonát élete árán a mélybe rántotta. De hogyan jön egyáltalán a képbe Vas megyében az ő alakja? Nagysimonyiban egy kőkeresztet állítottak a nevével, sőt iskolát is elneveztek róla. A falusi legenda szerint ugyanis Dugovich Titusz a településen született.

Nem akarunk senkit lelombozni, de a kutatások szerint Dugovich Titusz nem valós személy, hanem egy vándormotívum, ami majdnem minden török várostromnál megjelenik. Az ő írásos története a reformkorban, a magyar nemzeti történetírás hajnalán kezdődik, korábbi hiteles dokumentumok nem utalnak arra, hogy valaha is élt volna. Annyi viszont biztos, I. Lipót 1674-es oklevelében birtokot adományozott egy Dugovich nevezetű nemesi családnak, akik valamilyen kapcsolat révén Vas megyében telepedtek le.

Valóban Markusovszky volt a szabadságharc Vas megyei sztárorvosa?

Megtévesztő történetek keringenek Markusovszky Lajosról is, a magyar orvostörténet egyik emblematikus figurájáról.

 „Az 1848-49-es szabadságharc idején Kossuth Lajos úgynevezett Muraközi hadserege hónapokon át Vas és Sopron megyékben a Rába és a Repce folyók között táborozott. A Vas megyei Hegyfalu, Keményegerszeg és Nagygeresd községekben voltak a tábori kórházak, melyek parancsnoka egy rendkívül daliás nemzetőr őrnagy orvos volt, akit tiszttársai, parancsnokai éppen úgy szerettek, mint a honvédek. A betegek, sebesültek rajongtak az áldozatkész, nagyszerű orvosért, aki nyájas modorával hamarosan megismerkedett a falvak lakosságával, mint orvos szívesen volt a segítségükre. Gyönyörű sárga paripáján messze vidékre eljárt a polgári beteghez is. Megismerkedett a nemesi családokkal és különösképpen szívesen látogatott el Keményegerszegre Vas megye legkisebb falucskájába Kiss Gyuláékhoz, ahol a család szépséges fiatal leánya Kiss Zsuzsanna igen megtetszett az őrnagy orvosnak. Sokat sétálgattak a Répce folyó pompás ligeteiben, együtt vadászgattak és mire a szabadságharcos hadsereg néhány hónap múlva kénytelen volt Görgey vezetésével elvonulni arról a vidékről... akkor már fájó szívvel és szerelmesen búcsúzott Kiss Zsuzsannától."

Kábé el sem hittük, hogy ez az írás nem a Hetvenhét magyar népmeséből van, hanem az Orvosi Hetilap hozta le még 1955-ben.  

Valójában Kossuthnak soha sem volt Muraközi hadserege, nem volt hadikórház és nem táborozott itt senki. Az viszont történelmi tény, hogy az orvos Kiss Zsuzsannát feleségül vette, és miután nyugdíjba vonult, élete utolsó pár évét Vasegerszegen töltötte.  

kapcsolódó galéria


frisss

közösség

további frisss

lap tetejére