Trianonra emlékezve: Igazságot Magyarországnak!

Szita Róbert - Fotó: Bodorkós Máté és nadoritestulet.network.hu • 2017. június 03., szombat •
Az ŐrvidékHáz, a Polgári Egyesület Szombathelyért, és a Vitézi Rend Vas-Zala megyei Törzskapitányság a trianoni békediktátum 97. évfordulójára emlékezett.
Trianonra emlékezve: Igazságot Magyarországnak!

Péntek este Horváth Csaba, a Polgári Egyesület Szombathelyért elnöke köszöntötte a trianoni békediktátum 97. évfordulójára emlékezőket. Az ŐrvidékHázban elhangzott, hogy a nemzeti sorstragédiáról, az 1920. június 4-én aláírt szerződésről újra és újra beszélni kell. 


A magyarság számára Trianont sokáig bűn volt hangoztatni, felemlegetni. Történelmünk bizonyos fejezeteit elferdítették. A tankönyvekből sokáig kimaradt, elfelejtődött. Magyar az, akinek fáj Trianon, ahol az élő testet darabokra szaggattak, mert nemcsak hazánkat csonkították meg, hanem a magyar emberek szívét is, ezzel pedig olyan sebeket ejtettek, ami a mai napig nem gyógyult be. Évezredes szent jussunkat hasogatták szét.

A múltat megszenvedtük, mi pedig szó nélkül viseljük a gyászt. Trianon kérdés kezelésével magunkat gyengítettük évtizedeken át – hangsúlyozta Horváth Csaba, aki emlékező beszéde végén arról is beszélt hogy az Unióban sem különösebben rózsás a helyzetünk a balliberálisok két cikluson át tapasztalt népsanyargató politikája miatt.

Hozzátette: lassan a harmadik Trianont kell megélnünk, nem tehetünk mást, mint bízunk a teremtőben, hogy sorsunk jobbra fordul, hisz megbünhődtük már a jövendőt is. 

Ezután Kovács Jenő, a Vitézi Rend Vas-Zala megyei törzskapitánya a megjelentek köszöntésekor azt emelte ki, hogy Trianon évszázadokra meghatározta Magyarország történelmét. 

Volt egy ország, amiről nem lehet beszélni. A 7 utódállam több helyen azt tanította, hogy Magyarország elnyomó ország volt. Több millió magyar eltűnt, közben a gyökerek lassan eltűnnek – mondta a törzskapitány, majd arról is beszélt, hogy Liszt Ferenc magyarságát 1920-ig nem kérdőjelezték meg, majd az 1930-as években már osztrák komponistaként, aztán 1936-ban a német nép nagy zeneszerzőjeként emlegették, Mednyánszkyt pedig a legnagyobb szlovák festőnek nevezték.

Ez a történelemhamisítás borzasztó, ezért legalább azért küzdjünk, hogy, ami magyar volt, azt tiszteljük és továbbra is megbecsüljük – fogalmazott Kovács Jenő.  

Az emlékező beszédek után Valter Ferenc, a Magyar Állami Operaház magánénekese és Vörös Elma Dóra zongoraművész adott hátborzongatóan megható emlékműsort, melyben a két fantasztikus művész rendkívül érzékletesen elevenítette fel a veszteségeket, azt, hogy a terület 2/3-a, a lakosság 64%-a más országhoz került, a 63 vármegyéből csupán 10 maradt, de az erdők 90%-a is másé lett, a haditengerészetet ért kár pedig közel 1 millió kg színarany értékének felelt meg. 

1920. június 4-én a zászlókat félárbóc engedték, a harangok megkondultak, mert nagy Magyarországot keresztre feszítették.

A városi Nemzeti Összetartozás Napi emlékező ünnepséget vasárnap 10 órakor, a Szent István Parkban, az I. világháborús emlékműnél tartják.  

 

kapcsolódó galéria


frisss

közösség

további frisss

lap tetejére