Tóth Gábor Szombathely egyik nagy múltra visszatekintő táncegyesület vezetőjeként és oktatóként is tevékenykedik. Azt viszont kevesen tudják, hogy egyesületi munkáját több hölgyoktató is segíti. Azt is elárulta a Frisss.hu-nak, hogy a tánc bizony kortalan mozgásforma, épp ezért mindenkinek ajánlja.

Elég régre nyúlik vissza az Energy TSE múltja, mikor indultatok pontosan?

Valóban hosszú út áll mögöttünk, hiszen az egyesületünk 2003-ban alakult meg. A kezdetekkor alig 2-3 oktatóval dolgoztunk és úgy vélem a 14 év alatt szép fejlődésen mentünk keresztül. Eleinte csak a vasi megyeszékhelyen tanítottuk a gyerekeket, mára Vas megye sok településén, sőt Győrött is oktatjuk a táncolni vágyókat.

Egy pillanatig még maradjunk az egyesület megalapításánál. Hogy fogalmazódott meg benned ez az elhatározás?

Egy nagyon kedves barátommal, Babos Andrással beszélgettünk, hogy egy új szemlélettel kellene megközelíteni a táncoktatást. Úgy éreztük, hogy mindkettőnk szívügye ez, ami korábban csak hobbi volt. Rövid előkészület után megszületett az elhatározás és eljött a cselekvés ideje is. Jómagam, mint volt táncos a szakmai részért felelek, András pedig a marketing és szervezés részét viszi. Remekül össze tudunk dolgozni és nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, egymás nélkül biztosan nem tarthatnánk itt.

Pontosan hol is tart az egyesület?

Szerencsére nagyon népszerűek vagyunk a táncolni vágyók körében és a kezdeti oktatói létszám is megemelkedett az évek folyamán. Hat hölgy segíti az oktatást, akik ovis kortól egészen a felnőtt korig foglalkoznak a táncosokkal, remekül végezve a dolgukat!  Egyesületünknél többen velünk indultak el az úton gyermekként, mára pedig átlépték a felnőttkort és még mindig nálunk táncolnak. A Hip-Hop mellett nagyon népszerű az Energyben a Jazz oktatás is, ami évről évre egyre több gyerkőcöt vonz hozzánk. 

Akkor Te is azt vallod, hogy ne pakoljunk a gyerekekre felesleges terhet és eredménykényszert?

Nekünk az a célunk, hogy jól érezzék magukat a fiatalok. Kis rejtett üzenet azért van, hiszen azt vallom, hogy mindegy mit sportolnak a gyerekek, csak mozogjanak. Ha mindezt egy olyan közösségben teszik, ahol még jól is érzik magukat, akkor az eredmény is jönni fog.

És ha itt nálunk ráéreznek az ízére, az eredménykényszer helyett kialakul a fejlődni és küzdeni tudás, amit nem kell rájuk erőltetni, mert már ők akarják. Ráadásul a tánc jó testformáló dolog, segíti a tanulást, a csapatban való munkát és könnyed kikapcsolódást is jelent számukra.

Akkor mondhatjuk azt is, hogy családias a hangulat?

Talán nem túlzás ezt állítani. Kölcsönösen megszerettük egymást a tanítványainkkal, akik közül többen - Rácz Fodor Bermadett, Vörös Orsolya, Prán Cintia, Lukács Nikoletta, Bödő Nikoletta, Vörös Vivien - már oktatóként dolgoznak az egyesület kötelékén belül. A legjobb ha saját nevelésű táncosok válnak tanárrá, hiszen az általunk képviselt szemléletet és értékrendet viszik tovább. Ennek azért is örülök, mert nem versenyistállóként tekintünk az egyesületre, ( a remek versenycsapatok ellenére) hanem  egy nagy családra, hiszen valakivel 10-14 éve dolgozunk együtt.

Megannyi siker és verseny van a hátad mögött, és a táncosok mögött is. Meddig lehet ezt csinálni?

Biztos nem én leszek az első, aki azt mondja, hogy az évek múlását bizony megérzi az ember. Ugyanakkor egy frenetikus hangulatú gálát, eredményesen zárult verseny végét követően mindig feltöltődik az ember és szinte kedvet kap arra, hogy azonnal beszálljon egy nagyobb projektbe. Tévedés, hogyha elérsz egy bizonyos kort, akkor le kell húzni a rolót, mert a tánc fiatalon tart, ezért kortalan sportnak nevezném.