Tizenhetedik alkalommal mondhatjuk el, hogy Szombathely a jazz fővárosa – kezdte megnyitó beszédét Puskás Tivadar polgármester, a 17. Lamantin Jazz Fesztivál kedd esti megnyitóján. A Bartók Teremben elhangzott, ha csak a számok nyelvén beszélünk, akkor a 17. fesztiválon 50 zenész lép fel, 15 koncerten és 6 helyszínen. – Külön köszönet illeti a szervezőket azért, hogy a fesztivál mellett immár egy tábor is működik, ahol ifjú tehetségek kapnak lehetőséget a fejlődésre – jegyezte meg Puskás Tivadar polgármester.
A városvezető köszöntőjével meg is nyílott a fesztivál, melynek keddi napján elsőként a Loop Doctors lépett színpadra.
Nagyon szubjektív értékeléssel is fantasztikus zenét hallhattak a nézők, Szentpáli Roland tuba szólói meglehetősen szokatlan ízt hoztak a jazz koncertbe. A billentyűknél Romhányi Áron nem csak kiváló futamokkal, hanem rap betétjeivel is okozott meglepetést a vájt fülű hallgatóságnak, Szendőfi Péter dobjátéka pedig ámulatba ejtő volt. A Loop Doctors azonban inkább modern, amerikai jazz-t játszott, néhol veszedelmesen megszaggatott ritmusokban. A szakértő fülek egy-egy alkalommal a Weather Report-ot is kihallhatták a zenéből, de hát Istenem (ahogy a zenészek is sokat emlegették), mégiscsak New Yorkban vették fel legújabb lemezüket.
Röviden, a Loop Doctors nagyon profi koncertet adott, ám mégsem jam session. Ez utóbbira a fesztivál során vélhetően majd sor kerül.
A hivatalos megnyitót követően az Új Equinox lépett a színpadra. Maga az equinox (napéjegyenlőség) ismerősen csenghet zenész fülekben, Jean Michel Jarre 1978-ban jelentette meg ezen a címen egyik lemezét. Nos nem csak a névben, a zenében is vissza lehetett hallani a szintetizátor mágust, a zenekar koncertjének első szólamaiban. A továbbiakban náluk már egy kicsit visszaléptünk a jazz-időben, míg a Loop Doctors nagyon mai jazz-a szólt, addig az Új Equinox egy kicsit hagyományosabbra vette a zenét. Tőlük talán még némi Solarist hallhatott ki az értő fül, majd megérkezett a második szaxofonos és a kiváló hangú énekesnő és mindjárt egy kis északi jazzt, a Mezzofortét lehetett kiérezni. Az énekes és a szaxofonos felelgetős szólamai azt hiszem minden igényt kielégítettek. S hogy a populáris zenének is adjunk pici teret, az Új Equinox zongoristája – kinézetre – élénken emlékeztette e sorok íróját az idős Benny Anderssonra (ABBA). Ez éppen nem baj. Mindketten kiváló zenészek.
