A kőszegi szupercella tegnap   fotó:Raduly László

A hosszabb meleg periódus végén érkező hidegfront betörésekor a heves zivatarok zivatarláncba fejlődnek. Ezek a zivatarláncok  szabályosan rendezett viharfelhők, amik több kilométer hosszúságúak is lehetnek. Az ilyen láncokban kialakulhatnak fejlett zivatarfelhők is, amelyeket szupercellának nevezünk. A szupercella hevesebb, mint egy átlagos cella vagy zivatarfelhő, mert a szupercellából akár 2cm-es vagy nagyobb jég is hullhat, akár 100 km/h széllökés is lehetséges.

A szupercellákban alakulhat ki a kis átmérőjű, ám rendkívül heves légáramlás, az úgynevezett tuba, amelyet ha leér a talajszintig, tornádónak nevezünk.

A hőmérsékleti viszonyok miatt különösen a nyári időszak kedvez a heves zivatargócok kialakulásának. Az alakuló zivatart a nyári égboltra kirajzolódó tölcsérformában felmagasodó, és a tetején üllőszerűen kiszélesedő zivatarfelleg, a cumulonimbus jelzi.

A  cumulonimbus belsejét rendkívül erős felfelé illetve lefelé irányuló légáramlás jellemzi, amelynek a sebessége akár a 100 kilométer/órát is elérheti. Emiatt a zivatarfelhők rendkívül magasra, akár 18 km-re is felérhetnek, ami már a sztratoszféra szintje. A zivatarfelhő nagy nedvességtartalmú alsó részéből a feláramlás miatt magasba jutó vízcseppek megfagynak, amelyek a leáramlások jóvoltából jégesőként érhetik el a felszínt.

Ez történt tegnap több helyen Vas megyében. Olvasóinktól kaptuk az alábbi képeket:

                             fotó: Puskás Csilla Katalin

                                fotó: Kriszta Rezcloms

                                ügyvezetőnk, Marietta meg ezt gyűjtötte a szerkesztőségünk előtt