A hormonoknak nem lehet parancsolni. Na jó, pontosítok, van olyan, amikor a hormonoknak nem lehet parancsolni. Az ember hiába szeretné, manapság egyre kevesebbszer kerül olyan helyzetbe, amikor szexuális tevékenységét illetőn ideális körülmények veszik körül, és semmi más „dolga” nincs is, mint minél jobban élvezni a földi lét egyik legintenzívebb érzését. Mindig adódik valami, ami – néha úgy érezzük Murphy-ként működve – hátráltat. Vagy az idő korlát, vagy a kimerültség, stressz okozta kedvetlenség, hogy a klasszikus fej-, és társai fájásról ne is beszéljek. De mit tegyünk, ha belülről meg „megjön” a muszáj érzése, csak éppen közben haladunk, közlekedünk? Mindenképpen el kell nyomni a vágyat, vagy azért van megoldás bárhol is legyünk épp?
Pár évtizede még kifejezetten ritkának tűnt, ha valaki már túl volt egy autós-szex élményen, egyrészt mert eleve sokkal kevesebb autó közlekedett kis hazánk országútjain, másrészt a merészség határai akkor még nem jártak a mostani szint közelében sem. Mert manapság már szinte meg sem lepődünk, ha valamely főút mellett akár sötétben egy-egy pillanatra mondjuk a motorháztetőn tevékenykedő párt pillantunk meg, vagy egy-egy erdei út mellett délutáni sétánk közben alig félreállva félre nem érthető mozgást végez egy autó – párás ablakokkal. Az ember ilyenkor nyilván elmosolyodik és drukkol az ifjú(nak hitt) pár vehemenciáján és úgy gondolja, vele ilyen soha nem történhet meg. Vagy, ő ilyenre soha nem lenne képes. Esetleg visszagondol, ő hogy csinálta anno.
Autóban sokféle lehetőség adódik. Először is válasszuk ketté, az álló autót a mozgásban lévőtől. Amennyiben a vágy előretörésekor időre kell megérkezni valahova, akkor nincs mit tenni – legalábbis a szexuális tevékenység nagy részére vonatkozóan – mozgó autóban kell elvégezni egymás izgatását. A klasszikus esetben a férfi a sofőr, tehát magától értetődő, hogy az anyósülésen helyet foglaló nő az, aki vagy bal kezével keresi fel párja legérzékenyebb pontját, vagy megpróbálja megközelíteni őt. Ezt nyílván csak a biztonsági öv kikapcsolása útján tudja megtenni, tehát érdemes a vezetőnek lassítani, és egyenletes sebességgel haladni. Hangsúlyoznám, hogy a helyzet rendkívüli mértékben fokozhatja az izgalmi szintet, tehát minden pasinak ismernie kell saját magát ahhoz, hogy közben felelősséggel tovább vezessen. Ha úgy gondolja, menni fog, akkor is kifejezetten ellenjavallt a végkifejlet perceiben is a gázpedált nyomni és a kormányt tekergetni, mert az élvezettől – lehet, hogy csak pár tized másodpercre – elveszítheti a kontrollt maga felett. Különben is, alapvetően páros tevékenységről lévén szó, nem lehet a nőt sem magára hagyni. Amennyiben a nő vezet, ugyanaz a folyamat, mint a fordított esetben, hozzátéve, hogy a koncentrálóképesség megőrzése még nagyobb kihívás. A lényeg, vagy így, vagy úgy, legalább pár percre álljunk meg és fejezzük be úgy az aktust. Az izgalom valószínűleg úgyis olyan szintet ér közben el, hogy nem lesz szükség órákra a csúcsra jutáshoz.
Ha megállás mellet döntünk, vagy ha alapvetően az a cél, hogy valahol biztonságos helyet keressünk az autóval, ahol aztán majd egymásnak eshetünk, akkor kikerülhetetlen az erdős rész megtalálása. Már amennyiben nem pont az jelenti az izgalmat, hogy látnak minket. Érdemes egy-egy erdei útra nem csak bekanyarodni, mert tűnhet bár akármennyire is ritkán használtnak egy út, az szinte biztos, hogy akkor érkezik majd egy traktor, vagy terepjáró, amikor a legkevésbé szeretnénk. Tehát a legjobb, ha az erdei út mellékútját is megtaláljuk. Ezek után a helyzet már kifejezetten egyszerű, mert vagy az anyósülést toljuk hátra, amennyire csak lehet, vagy mindkét első ülést toljuk előre amennyire csak lehet, a lehető legnagyobb mozgástér elérése a cél. Ha esetleg a vezető ülésnél maradnánk, akkor erre készüljünk fel:
A klasszikus – alul a nő, felette a férfi – pozíció mindkét helyen működik, csakúgy mint a lovaglásos változat, bár ott érdemes még az elején felmérni a tető magasságát. Kifejezetten kellemetlen lehet, amikor az izgalom csúcsához közeledve a nőt fejbe koppintja a tető… Kényelmetlen lesz, ez biztos. Ezért érdemes, amennyiben tudjuk előre, tehát tudatosan készülünk az autós szexre vagy egy kispárnát, vagy egy pokrócot magunkkal vinni. Nagyon hálásak leszünk magunknak. Az úgynevezett kutyapózt az autó belsejében a legnehezebb kivitelezni. Nehéz fix támasztékot találni, a hely így a legszűkösebb. Nem érdemes kockáztatni, hogy egy-egy erősebb lökést követően a nő feje találkozzon az oldalsó ablakkal. Ha már kutyapóz, akkor a bátrabbak inkább próbálják meg a motorháztetőt, vagy a csomagtartót – kívülről. Egy-egy hűvösebb őszi-tavaszi napon még jól is eshet a motorból áradó melegség.
Ha valaki olyan szerencsés helyzetben van, hogy kombi autóval, netán terepjáróval érkezik, akkor tényleg semmi más dolga nincs, mint ledönteni a hátsó üléseket, és szinte egy franciaágy méretű részt kap, ahol azt csinál (szinte), amit csak akar. Ebben az esetben viszont még inkább tanácsos a pokróc használata.
És mit tegyünk, ha miközben mi egymásra hangolódva nagyszerű tempóban haladunk a gyönyör felé vezető úton benéz egy őz? Vagy egy szarvas? Hát be ne mutatkozzunk neki, nem fog megsértődni. Viszont pánikolni – kizökkenni – sem szükséges, ugyanis egy erdei állat a legritkább esetben kéri el a forgalmit, jogosítványt… Nyugodtan folytassuk ott, ahol abbahagytuk, azt meg, hogy mit gondol ilyenkor az őz, megkérdezzük majd egy vadásztól, vagy állatorvostól, és e rovat hasábjain közzétesszük, ígérem.